Kategória:Commelinales

• Commelinales (szerző) Mirbel ex Berchtold & J.S. Presl, 1820

A rend tudományos neve a Commelina nemzetség nevéből származik. Linnaeus a névadással a három Commelijn testvér (Jan, Caspar és egy harmadik fivér) előtt tisztelgett.

Jan és Caspar holland botanikusok voltak, akik jelentős munkát végeztek Amszterdam botanikus kertjében. Linnaeus metaforikusan választotta a nevet: a Commelina virágainak két nagy, feltűnő szirma a két sikeres botanikus fivért jelképezi, míg a harmadik, apró vagy hiányzó szirom a botanikailag jelentéktelenebb harmadik testvért szimbolizálja.

A név töve a latin Commelina (vagy görög eredetű latinizált forma), amelyhez a rendszertani rendekre jellemző -ales végződés kapcsolódik.

• Commelina L. (1753)
• Első leírása: Berchtold és J.S. Presl írta le először rendszertani egységként 1820-ban a “O Přirozenosti Rostlin” című munkájukban.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Mirbel érvényesítette a nevet, Berchtold & J.S. Presl publikálták 1820-ban.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Commelinineae Shipunov
• Haemodorales Engler
• Pontederiales Martius
• Philydrales Dumortier
• Xyridales Lindley

A rend tagjai lágyszárú növények, amelyek gyakran évelők. Számos fajnál megfigyelhető a rhizoma vagy gumós megvastagodás. A szár gyakran ízelt, belül üreges vagy parenchymás.

A levelek váltakozó állásúak, gyakran két sorba rendeződnek (distichous). Jellemző rájuk a levélhüvely, amely körbeöleli a szárat. A levéllemez párhuzamos erezetű, széle általában ép. A sztómák gyakran paracytikus típusúak. Az edénynyalábokban szilícium-dioxid felhalmozódás (szilíciumtestek) fordulhat elő.

A virágzat változatos, gyakran forgó (cincinnus), vagy redukált fejecske. A virágok hímnősek, ritkábban egyneműek, aktinomorfok vagy zigomorfok.

A lepellevelek vagy a különnemű csésze- és pártalevelek száma 3. A párta gyakran színes, de hamar elhervad (marcescent). A porzótáj általában két körben elhelyezkedő 3-3 porzóból áll, de gyakran redukálódik 3-ra vagy sztaminódiumok jelennek meg. A porzószálak gyakran szőrösek. A termő felső állású (ovarium superum), 3 termőlevélből forrt össze (syncarp).

A termés általában lokulicid toktermés (capsula), ritkábban bogyó vagy makkocska.

• Magja: A magvak endospermiuma keményítőben gazdag. Gyakran jelen van egy operculum (fedőcske), amely a csírázáskor válik le. Az embrió kicsi.

• Földrajzi elterjedés: A rend kozmopolita elterjedésű, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi területeken koncentrálódik. Jelentős állományaik élnek Brazília, Mexikó, Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság és Délkelet-Ázsia területén. Egyes családok, mint a Commelinaceae, a mérsékelt égövben is elterjedtek.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Legtöbbjük nedvességkedvelő, sok faj mocsarakban, vízpartokon vagy kifejezetten vízi életmódot folytat (pl. Pontederiaceae). A Haemodoraceae család tagjai gyakran a mediterrán jellegű cserjésekben fordulnak elő. A rend tagjai között találunk epifita és mocsári növényeket is.

A rendben a szukkulencia nem domináns, de a Commelinaceae családon belül (például a Callisia vagy Tradescantia nemzetségekben) előfordulnak pozsgás levelű és szárú fajok. Ezek a szövetekben nagy mennyiségű víznedvű sejtet tartalmaznak, ami lehetővé teszi a szárazabb periódusok áthidalását. Leveleik gyakran húsosak, viaszos bevonattal.

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a Commelinales a Commelinids kládba tartozik, az egyszikűek (Monocotyledons) csoportján belül.

A rend öt családot foglal magában:

1. Commelinaceae (Kommelínafélék)
2. Haemodoraceae (Vérgyökérfélék)
3. Hanguanaceae
4. Philydraceae
5. Pontederiaceae (Vízijácintfélék)

A filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a Commelinales a Zingiberales (Gyömbérvirágúak) testvércsoportja.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Commelinales
• https://de.wikipedia.org/wiki/Commelinales
• https://es.wikipedia.org/wiki/Commelinales