Kategória:Vitales
| Vitales | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Rosids |
| Rend | Vitales |
Tudományos név
- Vitales Juss. ex Bercht. & J.Presl (1820)
A név eredete, etimológia
A rend neve a típusnemzetség, a Vitis (szőlő) nevéből származik. A latin vitis szó jelentése „szőlőtő”, „szőlővessző” vagy „kúszónövény”. A kifejezés gyökerei a proto-indoeurópai wei- (hajlít, csavar, fon) tőre vezethetők vissza, utalva a növény kacsokkal kapaszkodó, kúszó növekedési formájára. A klasszikus latinban (Lewis & Short) a vitis szoros összefüggésben áll a viere (fonni, kötözni) igével.
Típus
- Vitis L. (1753)
- Első leírása: Friedrich von Berchtold és Jan Svatopluk Presl írta le érvényesen 1820-ban az O přirozenosti rostlin című művükben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rend szintű taxonómiai elkülönítést már Jussieu is javasolta, de a modern nevezéktani szabályok szerint Berchtold és J.Presl az elfogadott szerzők.
Vitis vinifera képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Vitiifoliae Reveal
- Vitineae Shipunov
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A rend tagjai többnyire fás szárú kúszónövények (liánok), ritkábban lágyszárúak vagy cserjék. Jellemző rájuk a szárcsomókkal szemben elhelyezkedő kacsok jelenléte, amelyek morfológiailag módosult virágzatok. A levelek szórt állásúak, egyszerűek vagy tenyeresen összetettek, a levélerek tenyeres lefutásúak. A szárakban gyakran találhatók nagy átmérőjű xilémedények és nyálkaüregek.
Generatív test
Virág
A virágok kicsik, aktinomorf szimmetriájúak, többnyire hímnősek vagy redukció révén váltivarúak. A virágzat fürtös vagy bogas szerkezetű. A csészelevelek aprók, gyakran redukáltak; a pártát 4-5 szirom alkotja, amelyek a Vitis nemzetségnél sapkaszerűen összenőnek (calyptra) és virágzáskor egyben hullanak le. A porzótájat 4-5 porzó alkotja, amelyek a szirmokkal szemben helyezkednek el (obdiplostemon).
Termés
A termés húsos bogyó (bacca).
- Magja: A magok száma 1-4, endospermiumuk olajban és fehérjében gazdag, alakjuk gyakran jellegzetes, rajtuk egy-egy barázda vagy benyomódás (chalaza) látható.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de legnagyobb diverzitásukat a trópusi és szubtrópusi területeken érik el. Előfordulnak Észak-Amerika, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia, Európa és Ausztrália mérsékelt és trópusi övezeteiben egyaránt.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban erdőkben, erdőszéleken élnek, ahol fényigényüket kúszó életmóddal, a lombkoronába kapaszkodva elégítik ki. Kedvelik a jó vízellátottságú talajokat.
Szukkulens taxonok
A renden belül a Cyphostemma nemzetség (Vitaceae család) tartalmaz figyelemre méltó szukkulens taxonokat. Ezek caudiciform növények, amelyek megvastagodott, pozsgás törzzsel vagy föld alatti raktározó szervvel rendelkeznek, alkalmazkodva a szárazabb, szavannás környezethez.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV-rendszer szerint a Vitales a zárvatermők (Angiospermae), azon belül a valódi kétszikűek (Eudicotyledonae) Rosids (rosidák) kládjának legősibb, bazális ága. Jelenleg egyetlen családot tartalmaz, a szőlőféléket (Vitaceae), bár korábban javasolták a Leeaceae család különválasztását is, a modern genetikai vizsgálatok szerint a Leea nemzetség a szőlőféléken belül helyezkedik el.