Kategória:Vitaceae

• Vitaceae (Jussieu) Antoine Laurent de Jussieu, 1789

A család neve a típusnemzetség, a Vitis nevéből származik. A latin vitis szó jelentése „szőlőtő”, „szőlővessző” vagy „kúszónövény”. A szó töve a proto-indoeurópai wei- (hajlít, csavar, fon) gyökérre vezethető vissza, utalva a növény kacsokkal kapaszkodó, kúszó növekedésére és hajlékony szárára.

• Vitis Linnaeus; Gyűjtő: Carl von Linné, Európa, 1753; típuspéldány: Vitis vinifera L. (Herb. Linn. No. 281.1, LINN);
• Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu írta le a családot 1789-ben a Genera Plantarum című művében.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné, 1753.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Ampelidaceae Kunth
• Cissaceae Drejer
• Leeaceae Dumortier
• Pterisantheaceae J.G. Agardh
• Sarmentaceae Ventenat

A család tagjai többnyire fás szárú kúszónövények (liánok), ritkábban cserjék vagy kis fák, esetenként szukkulens szárúak. Jellemzőjük a szárcsomóknál a levelekkel átellenesen elhelyezkedő kacsok vagy virágzatok, amelyek módosult hajtások. A kacsok csúcsán néha tapadókorongok találhatók (például Parthenocissus). Száruk gyakran megvastagodott csomókkal rendelkezik.

A levelek szórt állásúak, pálhásak. A levéllemez lehet egyszerű, karéjos vagy tenyeresen összetett. A levélszél általában fogazott vagy fűrészes. A családra jellemzőek a gyöngyszőrök (gömb alakú, egysejtű mirigyszőrök).

A virágzat bogernyő vagy fürtös szerkezetű, a levelekkel átellenes pozícióban. A virágok kicsik, aktinomorfak, hímnősek vagy váltivarúak (gyakran poligám-hímnősek vagy kétlakiak). A csészelevelek száma 4-5, gyakran összefonódva egy alig látható szegélyt alkotnak. A párta 4-5 sziromból áll, amelyek szabadok vagy a csúcsuknál összeforrva sapkaszerűen (calyptra) hullanak le a virágzás kezdetén. A porzók száma megegyezik a szirmokéval, és azokkal átellenesen helyezkednek el. A magház felső állású, általában két termőlevélből épül fel, két rekeszű, rekeszenként két-két embriókezdeménnyel.

A termés húsos bogyó (bacca), amelyben 1–4 mag található.

• Magja: A magvak kemények, endospermiumuk olajos és fehérjében gazdag. A mag felszínén gyakran látható egy jellegzetes barázda vagy benyomat (chalaza).

• Földrajzi elterjedés: A család képviselői világszerte elterjedtek, de súlypontjuk a trópusi és szubtrópusi területeken van (Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália), de mérsékelt égövi fajai is jelentősek (Európa).
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban erdőkben, erdőszéleken élő kúszónövények, amelyek a kacsok segítségével kapaszkodnak fel a lombkoronába. Kedvelik a jó vízellátottságú, tápanyagdús talajokat, de a szukkulens fajok szárazabb körülményekhez alkalmazkodtak.

A Cissus és Cyphostemma nemzetségekben találhatók szukkulens fajok. Ezek gyakran megvastagodott, húsos szárral (kaudex) rendelkeznek, amely a víz tárolására módosult. Néhány fajuk kifejezetten sivatagi vagy félsivatagi körülményekhez alkalmazkodott, ahol a lombhullató időszakban a szukkulens törzs biztosítja a túlélést.

A Vitaceae a zárvatermők (Angiospermae) közé, a valódi kétszikűek (Eudicotyledonae) kládjába tartozik. Az APG IV-rendszer szerint a család a saját rendjébe, a szőlővirágúak (Vitales) rendjébe tartozik, amely a Rosids klád testvércsoportja. Korábban a Rhamnales rendbe sorolták, de a molekuláris adatok megerősítették különállását és bazális helyzetét a Rosids csoporton belül. A Leea nemzetséget korábban külön családba (Leeaceae) sorolták, de ma már a Vitaceae család alcsaládjaként (Leeoideae) kezelik.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Vitaceae
• https://de.wikipedia.org/wiki/Vitaceae
• https://es.wikipedia.org/wiki/Vitaceae
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/