Kategória:Vitis

• Vitis Linnaeus, 1753

A nemzetségnév a latin vitis szóból származik, amelynek jelentése „szőlő”, „szőlőtő” vagy „kúszónövény”. A szó töve a proto-indoeurópai wei- (hajlít, csavar, fon) gyökérre vezethető vissza, utalva a növény kacsokkal kapaszkodó, kúszó növekedési formájára. A klasszikus latinban a vitis kifejezetten a bortermő szőlőt és annak vesszőit jelölte.

• Vitis vinifera Linnaeus; Herb. Linn. No. 281.1 (LINN);
• Első leírása: Linnaeus, Species Plantarum 1: 202. (1753)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Linnaeus, 1753

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Cissus L.
• Muscadinia (Planch.) Small
• Spinovitis Romanet du Caillaud

Fás szárú, évelő kúszónövények. A hajtás rendszere kacsokkal kapaszkodik, amelyek a szár nóduszaiból erednek, a levelek átellenes oldalán. A szár kérge gyakran hosszanti csíkokban leváló.

A levél egyszerű vagy tenyeresen összetett, a levelek széle általában fogazott vagy karéjos. A gyökér mélyre hatoló, erőteljesen elágazó rendszer.

A virágzat buga, amely a hajtás oldalán, a levél helyén fejlődik. A virág kicsi, zöldes színű, többnyire hímnős, de előfordulnak váltivarú egyedek is.

• Takarólevelek: A csésze redukált, alig látható szegély. A párta öt sziromlevél alkotta calyptra, amely sapkaszerűen borul a virágra és kinyíláskor egyben hullik le.
• Ivarlevelek: A porzószálak száma öt, a portokok sárgák. A termő felső állású, a bibeszál rövid, a bibe gomb alakú.

A termés lédús bogyó (bacca), amely fürtökbe tömörül.

• Magja: A bogyókban 1-4 darab körte alakú, kemény mag található, amelyek ventrális oldalán két mélyedés látható.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség képviselői az északi félteke mérsékelt és szubtrópusi övezeteiben őshonosak, kiemelten Európa déli részein, Ázsia középső és keleti területein, valamint Észak-Amerika egész területén.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Leginkább folyóparti ligeterdőkben, erdőszéleken és cserjésekben fordulnak elő. Fényigényesek, a mérsékelt övi éghajlatot kedvelik, ahol a tenyészidőszak hosszú és napfényes.

A szőlő az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. Termesztése során támrendszert (kordon, lugas) igényel. Metszése alapvető fontosságú a terméshozam szabályozásához. Különböző nemesített fajtáit étkezési szőlőként, mazsolaként vagy borkészítés céljából termesztik világszerte.

A Vitis nemzetség könnyen megkülönböztethető a rokon Parthenocissus (vadszőlő) nemzetségtől, mivel a Vitis kacsai nem végződnek tapadókorongokban, és a sziromlevelei sapkaként hullanak le, míg a Parthenocissus szirmai külön válnak el.

Az APG IV osztályozás szerint a Vitis a Vitales rendbe és a Vitaceae (szőlőfélék) családjába tartozik. Ez a család a Rosids klád egyik legősibb leágazása. A nemzetségen belül két alnemzetséget különítenek el: a Euvitis (valódi szőlők) és a Muscadinia csoportot.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Vitis
• https://en.wikipedia.org/wiki/Vitis
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/