Kategória:Cissus
| Cissus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Rosids |
| Rend | Vitales |
| Család | Vitaceae |
| Nemzetség | Cissus |
Tudományos név
- Cissus (Linnaeus) L., 1753
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a görög kissos (κισσός) szóból származik, amelynek jelentése borostyán. A névválasztás a nemzetség kúszó, kapaszkodó növekedési formájára utal, amely hasonló a borostyánéhoz.
Típus
- Cissus vitiginea L.; Carl von Linné gyűjtése, India, 1753; Típuspéldány: LINN (Herbarium of the Linnean Society of London).
- Első leírása: Species Plantarum 1: 117. (1753).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné 1753-ban.
Cissus vitiginea képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Bachis Lunan
- Spondylantha C. Presl
- Vitis sect. Cissus (L.) Meisn.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A nemzetség tagjai többségükben fásodó szárú kúszónövények (liánok) vagy lágyszárúak, de akadnak közöttük pozsgás (szukkulens) fajok is. A szár gyakran húsos, tagolt, egyes fajoknál (például Cissus quadrangularis) kifejezetten négyszögletes és szukkulens. A hajtás kapaszkodását módosult szárak, azaz kacsok segítik, amelyek a levelekkel átellenesen helyezkednek el. A levél vagy levelek állása szórt, formájuk változatos: lehetnek egyszerűek, karéjosak vagy tenyeresen összetettek (3–5 levélkével). A gyökér rendszerint szerteágazó, de egyes fajoknál gumósan megvastagodott raktározó szervvé módosulhat.
Generatív test
Virág
A virágzat általában bogernyő vagy fürtös szerkezetű, a levelekkel átellenes helyzetben fejlődik ki. A virág kicsi, hímnős vagy ritkábban egyivarú, többnyire zöldes, sárgás vagy krémszínű.
- Takarólevelek: A csésze rövid, csészelevelei összeforrtak. A párta általában 4 különálló sziromlevél alkotja, amelyek a virág kinyílásakor gyakran lehullanak.
- Ivarlevelek: A porzószálak száma 4, a szirmokkal átellenesen helyezkednek el. A portokok kicsik. A termő felső állású, két termőlevélből forrt össze. A bibeszál rövid, a bibe pontszerű vagy enyhén kiszélesedő.
Termés
A termés húsos bogyó, amely érett állapotban gyakran sötétkék, lila vagy fekete színű.
- Magja: A bogyónkénti magok száma 1–4, kemény maghéjjal rendelkeznek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség kozmopolita elterjedésű a trópusi és szubtrópusi területeken. Megtalálhatóak Afrika, Ázsia, Ausztrália, valamint Észak-Amerika és Dél-Amerika melegebb vidékein.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szárazabb szavannákon fordulnak elő. Életmódjukat tekintve többségükben kúszónövények, de a szárazabb területeken caudiciform (gumós) vagy szukkulens életformát folytatnak.
Kultúrában tartás
Számos faj kedvelt szobanövény (például a Cissus antarctica vagy a Cissus rhombifolia) dekoratív lombozata és igénytelensége miatt. A szukkulens fajok a gyűjtők körében népszerűek, világos helyet és mérsékelt öntözést igényelnek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Cissus nemzetség közeli rokona a szőlőnek (Vitis), de megkülönbözteti tőle, hogy a virágrészei (szirmok, porzók) 4-es számúak, míg a szőlőnél 5-ösek. Emellett a Cissus szirmai szabadok, nem nőnek össze süveggé.
Szukkulens taxonok
A nemzetségen belül több faj is alkalmazkodott a száraz körülményekhez. Ilyen például a Cissus quadrangularis, amelynek szárrészei húsosak, négyszögletűek, levelei pedig hamar lehullanak a párologtatás csökkentése érdekében. A Cissus tuberosa és a Cissus juttae (ma már gyakran Cyphostemma) hatalmas, vizet raktározó törzset vagy gumót (caudex) növeszt.
Taxonómia és filogenetika
A Vitaceae (szőlőfélék) családjába tartozik. Az APG IV osztályozás szerint a Vitales rend tagja. A nemzetség polifiletikusnak bizonyult, ezért több fajt áthelyeztek más nemzetségekbe, mint például a Cyphostemma vagy a Clematicissus.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.