Kategória:Cissus

• Cissus (Linnaeus) L., 1753

A nemzetségnév a görög kissos (κισσός) szóból származik, amelynek jelentése borostyán. A névválasztás a nemzetség kúszó, kapaszkodó növekedési formájára utal, amely hasonló a borostyánéhoz.

• Cissus vitiginea L.; Carl von Linné gyűjtése, India, 1753; Típuspéldány: LINN (Herbarium of the Linnean Society of London).
• Első leírása: Species Plantarum 1: 117. (1753).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné 1753-ban.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Bachis Lunan
• Spondylantha C. Presl
• Vitis sect. Cissus (L.) Meisn.

A nemzetség tagjai többségükben fásodó szárú kúszónövények (liánok) vagy lágyszárúak, de akadnak közöttük pozsgás (szukkulens) fajok is. A szár gyakran húsos, tagolt, egyes fajoknál (például Cissus quadrangularis) kifejezetten négyszögletes és szukkulens. A hajtás kapaszkodását módosult szárak, azaz kacsok segítik, amelyek a levelekkel átellenesen helyezkednek el. A levél vagy levelek állása szórt, formájuk változatos: lehetnek egyszerűek, karéjosak vagy tenyeresen összetettek (3–5 levélkével). A gyökér rendszerint szerteágazó, de egyes fajoknál gumósan megvastagodott raktározó szervvé módosulhat.

A virágzat általában bogernyő vagy fürtös szerkezetű, a levelekkel átellenes helyzetben fejlődik ki. A virág kicsi, hímnős vagy ritkábban egyivarú, többnyire zöldes, sárgás vagy krémszínű.

• Takarólevelek: A csésze rövid, csészelevelei összeforrtak. A párta általában 4 különálló sziromlevél alkotja, amelyek a virág kinyílásakor gyakran lehullanak.

• Ivarlevelek: A porzószálak száma 4, a szirmokkal átellenesen helyezkednek el. A portokok kicsik. A termő felső állású, két termőlevélből forrt össze. A bibeszál rövid, a bibe pontszerű vagy enyhén kiszélesedő.

A termés húsos bogyó, amely érett állapotban gyakran sötétkék, lila vagy fekete színű.

• Magja: A bogyónkénti magok száma 1–4, kemény maghéjjal rendelkeznek.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség kozmopolita elterjedésű a trópusi és szubtrópusi területeken. Megtalálhatóak Afrika, Ázsia, Ausztrália, valamint Észak-Amerika és Dél-Amerika melegebb vidékein.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szárazabb szavannákon fordulnak elő. Életmódjukat tekintve többségükben kúszónövények, de a szárazabb területeken caudiciform (gumós) vagy szukkulens életformát folytatnak.

Számos faj kedvelt szobanövény (például a Cissus antarctica vagy a Cissus rhombifolia) dekoratív lombozata és igénytelensége miatt. A szukkulens fajok a gyűjtők körében népszerűek, világos helyet és mérsékelt öntözést igényelnek.

A Cissus nemzetség közeli rokona a szőlőnek (Vitis), de megkülönbözteti tőle, hogy a virágrészei (szirmok, porzók) 4-es számúak, míg a szőlőnél 5-ösek. Emellett a Cissus szirmai szabadok, nem nőnek össze süveggé.

A nemzetségen belül több faj is alkalmazkodott a száraz körülményekhez. Ilyen például a Cissus quadrangularis, amelynek szárrészei húsosak, négyszögletűek, levelei pedig hamar lehullanak a párologtatás csökkentése érdekében. A Cissus tuberosa és a Cissus juttae (ma már gyakran Cyphostemma) hatalmas, vizet raktározó törzset vagy gumót (caudex) növeszt.

A Vitaceae (szőlőfélék) családjába tartozik. Az APG IV osztályozás szerint a Vitales rend tagja. A nemzetség polifiletikusnak bizonyult, ezért több fajt áthelyeztek más nemzetségekbe, mint például a Cyphostemma vagy a Clematicissus.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.llifle.com/