Kategória:Zygophyllales

• Zygophyllales Link, (1829)

A rend tudományos neve a Zygophyllum típusnemzetség nevéből származik. A név a görög zygon (ζυγόν), azaz „iga” vagy „pár”, valamint a phyllon (φύλλον), azaz „levél” szavak összetétele. Ez a leírás a levelek párosával (átellenesen) elhelyezkedő szárnyaltságára utal, ami a család és a rend számos képviselőjére jellemző.

• Zygophyllum Linnaeus (1753); Típuspéldány: Zygophyllum fabago Linnaeus.
• Első leírása: Johann Heinrich Friedrich Link publikálta 1829-ben a Handbuch zur Erkennung der nutzbarsten und am häufigsten vorkommenden Gewächse című művében.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rendet jelenlegi lehatárolásában az APG (Angiosperm Phylogeny Group) rendszere rögzítette.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Zygophyllanae Doweld
• Zygophyllidae Takhtajan

A rend tagjai többnyire fás szárú cserjék, félcserjék vagy évelő lágyszárúak, ritkábban fák. Jellemző rájuk a nodus-oknál (csomóknál) gyakran megvastagodott szár. A levelek általában átellenes állásúak, szárnyasan összetettek, gyakran két levélkével (főleg a Zygophyllaceae családban). A pálhalevelek (stipulae) jelen vannak, néha tövisekké módosulnak. Sok faj mutat szukkulens jelleget, leveleik vagy száraik húsosak, víztárolásra módosultak.

A virágok magányosak vagy álernyős virágzatba tömörülnek. Általában hímnősek, sugaras szimmetriájúak (actinomorph) vagy ritkábban kétoldali szimmetriájúak (zygomorph). A csésze- és pártalevelek száma rendszerint 4 vagy 5. A porzótáj gyakran két körben helyezkedik el (obdiplostemon), a porzószálak tövénél olykor pikkelyszerű függelékek találhatók. A magház felső állású, 4-5 termőlevélből összeforrt.

A termés morfológiailag változatos: leggyakrabban toktermés (capsula), amely néha szárnyas, de előfordulhat aszmag, csonthéjas termés vagy schizocarpium (hasadótermés) is.

• Magja: A magvak gyakran tartalmaznak endospermium-ot, a csíra (embryo) pedig általában egyenes.

• Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek az arid és szubtrópusi területeken. Jelen vannak Afrika északi és déli részein, Ázsia szárazabb vidékein, Európa mediterrán területein, valamint az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén, Mexikóban, Ausztráliában és Dél-Amerikában.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban sivatagi, félsivatagi és sztyeppei élőhelyek lakói. Kimagasló a szárazságtűrésük (xerophyton), sok faj sótűrő (halophyton), és gyakran domináns elemei a szukkulens cserjéseknek.

A renden belül különösen a Zygophyllaceae család tartalmaz számos szukkulens fajt. Ezek levelei gyakran hengeresek vagy húsosak, amelyekben jelentős mennyiségű vizet raktároznak. A Zygophyllum nemzetség fajai tipikus példái a levélszukkulenciának, ahol a húsos levélkék segítik a túlélést az extrém száraz körülmények között. Egyes taxonok szára is megvastagodhat, de a levélszukkulencia dominánsabb.

Az APG IV osztályozás szerint a Zygophyllales a valódi kétszikűek (Eudicots) közé tartozik, azon belül a Rosids klád Fabids (Eurosid I) csoportjának része. A rend két családot foglal magában:

1. Zygophyllaceae (Királydinnyefélék)
2. Krameriaceae

Filogenetikailag a rend testvércsoportja a COM kládnak (Celastrales, Oxalidales, Malpighiales) vagy a Fabales rendnek, bár pontos helyzete a Fabids kládon belül néha vitatott.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Zygophyllales
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/