Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Lamiales

Innen: MKOE wiki
Lamiales
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Lamiales

Tudományos név

  • Lamiales Bromhead (1838)

A név eredete, etimológia

A rend tudományos neve a típusnemzetség, a Lamium (árvacsalán) nevéből származik. A Lamium szó a görög laimos (λαιμός) kifejezésre vezethető vissza, amely torkot vagy gégét jelent. Ez a virágok pártájának alakjára utal, amely egy nyitott torokhoz hasonlít. A latin nyelvben a lamia kifejezés vámpírszerű lényt vagy boszorkányt is jelölt, ami szintén a tátott szájú virágszerkezettel hozható összefüggésbe.

Típus

  • Lamium Linnaeus (1753)
  • Első leírása: Henri Ffrench Bromhead írta le először rendszertani egységként 1838-ban a Magazine of Natural History hasábjain.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rendszertani besorolás az APG (Angiosperm Phylogeny Group) legfrissebb (APG IV) osztályozása alapján rögzített.
Lamium képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Scrophulariales Lindley
  • Oleales Hoffmannsegg & Link
  • Acanthales Cavalier-Smith
  • Bignoniales Bromhead
  • Verbenales Horaninow
  • Hippuridales Link

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A rend tagjai között lágyszárúak, cserjék, fák és liánok egyaránt megtalálhatóak. A szárak gyakran négyszögletes keresztmetszetűek (különösen a Lamiaceae családban). A levelek általában keresztben átellenesek (decussat), ritkábban szórtak vagy örvösek. A levéllemez lehet egyszerű vagy szárnyasan összetett, a pálhalevelek általában hiányoznak. Gyakori a mirigyszőrök jelenléte, amelyek illóolajokat termelnek.

Generatív test

Virág

A virágok általában kétoldalian részarányosak (zygomorph), ritkábban sugaras szimmetriájúak (actinomorph). A csészelevelek száma általában 5, melyek összeforrtak. A párta szintén forrt szirmú (sympetal), gyakran kétajkú. A porzótáj eredetileg 5 porzóból áll, de gyakran csak 4 (két hosszabb és két rövidebb, azaz didynam) vagy mindössze 2 porzó fejlődik ki; a többi meddő porzóvá (staminodium) alakul vagy teljesen hiányzik. A magház felső állású (superior), két termőlevélből forrt össze.

Termés

A termés típusa rendkívül változatos: lehet toktermés (capsula), csonthéjas termés (drupa), bogyó vagy négy makkocskára széteső hasadótermés (eremus).

  • Magja: A magvakban a táplálószövet (endospermium) mennyisége változó, néha teljesen hiányzik. Az embrió általában egyenes.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek (Kozmopolita). Képviselőik megtalálhatóak az összes kontinensen az Antarktisz kivételével. Különösen nagy fajgazdagságban fordulnak elő a mediterrán térségben, Brazília trópusi területein és Ausztrália egyes részein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Igen változatos élőhelyeken fordulnak elő, a mérsékelt övi erdőktől és gyepektől a trópusi esőerdőkig. Vannak köztük vízi növények (pl. Hippuris), félparaziták és valódi paraziták (pl. Orobanchaceae), valamint húsevő növények is (pl. Lentibulariaceae).

Szukkulens taxonok

A renden belül több családban is megfigyelhető a szukkulencia, bár nem ez az uralkodó életforma. A Gesneriaceae családban előfordulnak levélszukkulens fajok, míg a Pedaliaceae (pl. Uncarina) tagjai között törzsszukkulens, caudiciform alakok ismertek. Ezek a növények a szárazabb időszakok áthidalására a szöveteikben vizet raktároznak.

Taxonómia és filogenetika

A Lamiales az Asterids kládba, azon belül az Euasterids I (Lamiids) csoportba tartozik az APG IV rendszere szerint. A rend monofiletikus egységet alkot. Legközelebbi rokonai a Solanales és a Gentianales rendek. Jelenleg mintegy 24 családot és több mint 23 000 fajt sorolnak ide.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.