Kategória:Fabales
| Fabales | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Rosids |
| Klád | Fabids |
| Rend | Fabales |
Tudományos név
- Fabales Bromhead (1838)
A név eredete, etimológia
A rend tudományos megnevezése a típusnemzetség, a Faba (ma a Vicia szinonimája) nevéből származik. A latin faba szó jelentése “bab”. Az elnevezés gyökerei a proto-indoeurópai bhabh- tőre vezethetők vissza, amely a hüvelyesek termésére utalt. A botanikai nomenklatúrában a -ales végződés jelöli a rendszertani rendet.
Típus
- Faba Miller; A típusnemzetség jelenleg a Vicia nemzetség részeként értelmezett.
- Első leírása: Edward Ashworth Bromhead írta le először rendként 1838-ban a Magazine of Natural History hasábjain.
Faba képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Leguminales Jones
- Polygalales Dumortier
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A rend tagjai rendkívül változatos megjelenésűek, megtalálhatóak köztük lágyszárúak, cserjék, liánok és hatalmas fák is. Jellemző rájuk a nitrogénkötő baktériumokkal (Rhizobium) kialakított szimbiózis, amely a gyökereken speciális gümők formájában jelentkezik.
A levelek általában szórt állásúak, leggyakrabban pálhásak (stipula), és gyakran összetettek (szárnyaltak vagy tenyeresen összetettek). Sok fajnál megfigyelhető a levelek vagy levélkék éjszakai alvómozgása (nyctinastia), amelyet a levélnyél bázisán található duzzanat, a pulvinus szabályoz.
Generatív test
Virág
A virágzat leggyakrabban fürtös vagy fejes. A virágok szerkezete a családtól függően változó: a Fabaceae esetében gyakran zigomorf (pillangós virág), míg a Mimosoideae alcsaládban aktinomorf. A csésze általában öttagú, összeforrt. A párta szintén öttagú, a pillangósoknál vitorlára (vexillum), két evezőre (ala) és két összeforrt sziromból álló csónakra (carina) különül el. A porzók száma gyakran tíz, melyek sokszor falkásan (diadelphous) nőnek össze.
Termés
A rend legjellemzőbb közös vonása a hüvelytermés (legumen), amely egyetlen termőlevélből alakul ki, és általában két kopáccsal nyílik. Ritkábban előfordulhatnak nem felnyíló vagy cikkes hüvelyek is.
- Magja: A magvak általában kevés endospermium-ot tartalmaznak, vagy teljesen hiányzik belőlük; a tápanyagok nagy része a sziklevelekben raktározódik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Kozmopolita rend, amely az egész világon elterjedt, az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Különösen nagy fajgazdagságban fordulnak elő Brazília, Ausztrália, Mexikó és Afrika trópusi és szubtrópusi területein, de a mérsékelt égövön is meghatározóak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szinte minden szárazföldi élőhelyen jelen vannak, az esőerdőktől a sivatagokig és a magashegységekig. Nitrogénkötő képességük révén gyakran úttörő növények a tápanyagszegény talajokon.
Szukkulens taxonok
Bár a Fabales rend nem tipikusan pozsgás csoport, a Fabaceae családon belül előfordulnak szukkulens jellegű taxonok, különösen a száraz területeken élők között. Egyes fajok megvastagodott, vízraktározó törzzsel (pachycaul) vagy caudex-szel rendelkeznek, mint például az Elephantorrhiza vagy bizonyos Senna fajok, amelyek a száraz évszakot nyugalmi állapotban vészelik át.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a Fabales a zárvatermők (Angiospermae), azon belül a valódi kétszikűek (Eudicotyledonae), a Rosids és a Fabids (Euroisds I) kládjába tartozik. A rendbe négy család tartozik:
- Fabaceae (Pillangósvirágúak)
- Polygalaceae (Pacsirtafűfélék)
- Surianaceae
- Quillajaceae
A filogenetikai vizsgálatok megerősítették e négy család monofiletikus egységét, még akkor is, ha morfológiailag jelentősen eltérnek egymástól.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.