Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Fabales

Innen: MKOE wiki
Fabales
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Rosids
Klád Fabids
Rend Fabales

Tudományos név

  • Fabales Bromhead (1838)

A név eredete, etimológia

A rend tudományos megnevezése a típusnemzetség, a Faba (ma a Vicia szinonimája) nevéből származik. A latin faba szó jelentése “bab”. Az elnevezés gyökerei a proto-indoeurópai bhabh- tőre vezethetők vissza, amely a hüvelyesek termésére utalt. A botanikai nomenklatúrában a -ales végződés jelöli a rendszertani rendet.

Típus

  • Faba Miller; A típusnemzetség jelenleg a Vicia nemzetség részeként értelmezett.
  • Első leírása: Edward Ashworth Bromhead írta le először rendként 1838-ban a Magazine of Natural History hasábjain.
Faba képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Leguminales Jones
  • Polygalales Dumortier

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A rend tagjai rendkívül változatos megjelenésűek, megtalálhatóak köztük lágyszárúak, cserjék, liánok és hatalmas fák is. Jellemző rájuk a nitrogénkötő baktériumokkal (Rhizobium) kialakított szimbiózis, amely a gyökereken speciális gümők formájában jelentkezik.

A levelek általában szórt állásúak, leggyakrabban pálhásak (stipula), és gyakran összetettek (szárnyaltak vagy tenyeresen összetettek). Sok fajnál megfigyelhető a levelek vagy levélkék éjszakai alvómozgása (nyctinastia), amelyet a levélnyél bázisán található duzzanat, a pulvinus szabályoz.

Generatív test

Virág

A virágzat leggyakrabban fürtös vagy fejes. A virágok szerkezete a családtól függően változó: a Fabaceae esetében gyakran zigomorf (pillangós virág), míg a Mimosoideae alcsaládban aktinomorf. A csésze általában öttagú, összeforrt. A párta szintén öttagú, a pillangósoknál vitorlára (vexillum), két evezőre (ala) és két összeforrt sziromból álló csónakra (carina) különül el. A porzók száma gyakran tíz, melyek sokszor falkásan (diadelphous) nőnek össze.

Termés

A rend legjellemzőbb közös vonása a hüvelytermés (legumen), amely egyetlen termőlevélből alakul ki, és általában két kopáccsal nyílik. Ritkábban előfordulhatnak nem felnyíló vagy cikkes hüvelyek is.

  • Magja: A magvak általában kevés endospermium-ot tartalmaznak, vagy teljesen hiányzik belőlük; a tápanyagok nagy része a sziklevelekben raktározódik.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Kozmopolita rend, amely az egész világon elterjedt, az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Különösen nagy fajgazdagságban fordulnak elő Brazília, Ausztrália, Mexikó és Afrika trópusi és szubtrópusi területein, de a mérsékelt égövön is meghatározóak.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szinte minden szárazföldi élőhelyen jelen vannak, az esőerdőktől a sivatagokig és a magashegységekig. Nitrogénkötő képességük révén gyakran úttörő növények a tápanyagszegény talajokon.

Szukkulens taxonok

Bár a Fabales rend nem tipikusan pozsgás csoport, a Fabaceae családon belül előfordulnak szukkulens jellegű taxonok, különösen a száraz területeken élők között. Egyes fajok megvastagodott, vízraktározó törzzsel (pachycaul) vagy caudex-szel rendelkeznek, mint például az Elephantorrhiza vagy bizonyos Senna fajok, amelyek a száraz évszakot nyugalmi állapotban vészelik át.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a Fabales a zárvatermők (Angiospermae), azon belül a valódi kétszikűek (Eudicotyledonae), a Rosids és a Fabids (Euroisds I) kládjába tartozik. A rendbe négy család tartozik:

  1. Fabaceae (Pillangósvirágúak)
  2. Polygalaceae (Pacsirtafűfélék)
  3. Surianaceae
  4. Quillajaceae

A filogenetikai vizsgálatok megerősítették e négy család monofiletikus egységét, még akkor is, ha morfológiailag jelentősen eltérnek egymástól.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.