Kategória:Cornales
| Cornales | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Rend | Cornales |
Tudományos név
- Cornales (Link) Dumortier, 1829
A név eredete, etimológia
A rend elnevezése a típusnemzetség, a Cornus nevéből származik. A Cornus név a latin cornu (szarv) szóból ered, ami a fa rendkívüli keménységére és sűrűségére utal. Plinius és más klasszikus szerzők már ezen a néven hivatkoztak a húsos somra. Az LSJ szerint a görög megfelelője a kranos (κράνος), amely szintén kemény fát jelöl.
Típus
- Cornus (Linnaeus), 1753; Típuspéldány: Cornus mas L.
- Első leírása: Barthélemy Charles Joseph Dumortier írta le először rendként 1829-ben az Analyse des familles des plantes című művében.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rendszertani egység modern értelmezése az APG IV rendszeren alapul.
Cornus mas képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Hydrangeales Nakai
- Loasales Bessey
- Nyssales Nakai
- Philadelphales Reveal & Doweld
- Viburnales Dumortier
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A rend tagjai többnyire fás szárú növények (fák és cserjék), de előfordulnak köztük évelő lágyszárúak is (például egyes Cornus fajok és a Loasaceae család tagjai). A levelek állása jellemzően átellenes, ritkábban szórt. A levelek épszélűek vagy fűrészesek, gyakran jellegzetes, ívesen futó oldalerekkel (főként a Cornaceae családban). A szőrzet gyakran speciális, érdes tapintású vagy csalánszőrökkel borított (különösen a Loasaceae nemzetségeinél). A hajtásokban gyakoriak az iridoidok.
Generatív test
Virág
A virágok általában kicsik, sugaras szimmetriájúak (aktinomorfak), és végálló virágzatokba (ernyő, fürt vagy fejecske) tömörülnek. A virágrészek száma legtöbbször 4 vagy 5. A csésze és a párta is jelen van, bár a csészelevelek sokszor redukáltak. A porzók száma megegyezik a sziromlevelek számával vagy annak kétszerese. A magház alsó állású (ovarium inferum), ritkábban középállású. Sok esetben a virágzatot feltűnő, sziromszerű murvalevelek (bractea) övezik, amelyek a megporzók csalogatására szolgálnak.
Termés
A termés típusa leggyakrabban csonthéjas termés (drupa), bogyó vagy toktermés.
- Magja: A magvak általában bőséges endospermiummal rendelkeznek, az embrió pedig kicsi vagy közepes méretű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A rend kozmopolita elterjedésű, de képviselői főként az északi mérsékelt övben (Európa, Ázsia, Észak-Amerika) fordulnak elő. Jelentős fajszámmal bírnak továbbá a trópusi hegyvidékeken és Dél-Amerika andoki régióiban (különösen a Loasaceae család).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban erdőlakó növények, de mocsári élőhelyeken (pl. Nyssa) és szárazabb, sziklás területeken is megtalálhatóak. Kedvelik a nedvesebb, humuszban gazdag talajokat.
Szukkulens taxonok
A Cornales rendben a szukkulencia nem jellemző forma. Kivételt képeznek a Loasaceae család egyes tagjai, amelyek szár- vagy gyökérszukkulenciát mutathatnak félsivatagi környezethez való alkalmazkodásként, illetve egyes Loasa fajok megvastagodott, pozsgás levelekkel rendelkezhetnek.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a Cornales az Asterids (aszteridek) klád egyik legősibb, bazális rendje. Testvércsoportja az Ericales rendnek. Jelenleg a következő családokat sorolják ide:
- Cornaceae (Somfélék)
- Hydrangeaceae (Hortenziáfélék)
- Loasaceae (Sztárfűfélék)
- Nyssaceae (Tupelófélék)
- Curtisiaceae
- Grubbiaceae
- Hydrostachyaceae (vizi életmódú, erősen redukált morfológiájú csoport)
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.