Kategória:Malvales

• Malvales Juss. ex Bercht. & J.Presl (1820)

A rend neve a típusnemzetség, a Malva (mályva) nevéből származik. A Malva szó a latin malva kifejezésből ered, amely a görög malakhē (μαλάχη) szóra vezethető vissza, jelentése „lágyítani” vagy „enyhíteni”. Ez a növények leveleinek és szárainak nyálkaanyagaiból adódó lágyító, gyulladáscsökkentő hatására utal (vö. LSJ, Chantraine, Stearn).

• Malva L. (típusnemzetség)
• Első leírása: Berchtold és J. Presl írta le érvényesen 1820-ban a O Přirozenosti Rostlin című művükben.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rend szintű besorolást Berchtold és J. Presl rögzítette 1820-ban.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Bixales Lindl.
• Cistales Rchb.
• Daphnales Lindl.
• Thymelaeales Willk.
• Tiliales Link

A rend tagjai között lágyszárúak, cserjék és fák egyaránt megtalálhatóak. Jellemző rájuk a belső kéregben (phloem) található rétegzett rostszerkezet. Számos fajnál megfigyelhető a nyálkaüregek vagy nyálkacsatornák jelenléte a szövetekben. A levelek többnyire szórt állásúak, gyakran pálhásak (stipula), és gyakran tenyeres erezetűek. A hajtásokon és leveleken gyakoriak a csillagszőrök (pili stellati).

A virágok általában sugaras szimmetriájúak (actinomorph), hímnősek vagy ritkábban egyivarúak. A csészelevelek (sepala) gyakran összeforrtak, és sok taxonra jellemző a külső csésze (epicalyx) jelenléte. A porzók száma gyakran sok, amelyek sokszor falkákba vagy csővé (androeceum) forrnak össze (monadelphia). A pollenszemcsék fala gyakran tüskés (echinate).

A termés típusa igen változatos: lehet toktermés (capsula), aszat (schizocarpium), bogyó vagy makk.

• Magja: A magvak gyakran tartalmaznak táplálószövetet (endospermium), az embrió pedig általában nagy és egyenes vagy görbült.

• Földrajzi elterjedés: Kozmopolita rend, amely az egész világon elterjedt, de a legnagyobb fajgazdagságban a trópusi és szubtrópusi területeken fordul elő. Jelentős számú faj él Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában és az Ausztrál régióban, de mérsékelt övi képviselői (például a mályvafélék és hársfélék) Európában és Észak-Amerikában is gyakoriak.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Igen tág tűrésű csoport, a trópusi esőerdőktől a száraz szavannákon és félsivatagokon át a mérsékelt övi erdőkig és útszéli gyomtársulásokig szinte mindenhol megtalálhatóak.

A renden belül több család is tartalmaz szukkulens képviselőket. A Malvaceae családon belül a korábbi Bombacaceae alcsalád tagjai (pl. Adansonia - majomkenyérfa) duzzadt, vizet tároló törzsükkel (pachycaul szukkulencia) tűnnek ki. Szintén ide tartoznak a Cistaceae és a Thymelaeaceae bizonyos xerofita fajai, amelyek leveleikben vagy szárukban raktároznak vizet a száraz időszakok túléléséhez.

Az APG IV osztályozás szerint a Malvales az Eurosids II (Malvids) kládba tartozik. A rendbe jelenleg 10 család tartozik: Bixaceae, Cistaceae, Cytinaceae, Dipterocarpaceae, Malvaceae (benne a korábbi Tiliaceae, Sterculiaceae és Bombacaceae), Muntingiaceae, Neuradaceae, Sarcolaenaceae, Sphaerosepalaceae és Thymelaeaceae. Molekuláris adatok alapján a rend monofiletikus egységet alkot.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Malvales
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/