Kategória:Pinales

• Pinales Gorozhankin (1904)

A rend neve a típusnemzetség, a Pinus nevéből származik. A latin pinus szó a klasszikus források (Lewis & Short) szerint a fenyőt jelöli, amelynek indoeurópai gyökere a peit- (gyanta, szurok), utalva a fák bőséges gyantatermelésére. A név botanikai érvényesítése a modern nomenklatúra szerint a típusnemzetségre alapozott rendi rangú elnevezés.

• Pinus Linnaeus; Gyűjtő: Linnaeus, 1753; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 1135.1 (LINN).
• Első leírása: Gorozhankin, Ivan Nikolaevich: Lektsii po morfologii i sistematike arkhegonial’nykh rastenii, 1904.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rendi szintű besorolást Gorozhankin rögzítette 1904-ben.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Abietales Link
• Coniferae Jussieu
• Pityales

A Pinales rendbe tartozó növények kivétel nélkül fás szárúak, legtöbbjük fatermetű, de előfordulnak cserjék is. A szárat és a leveleket gyakran ductus resinifer (gyantajáratok) hálózzák be, amelyekben ragadós víznedvű vagy sűrű gyanta kering. A másodlagos vastagodás során nagy mennyiségű tracheidát tartalmazó farész képződik, az évgyűrűk általában jól láthatóak.

Leveleik többnyire örökzöldek, alakjuk tűszerű (aciculate) vagy pikkelyszerű, ritkábban lemezes. A levelek spirálisan, átellenesen vagy örvökben helyezkednek el a hosszúhajtásokon (macroblast) vagy rövidhajtásokon (brachyblast).

A rend képviselői egyivarúak, többségük egylaki (monoecious). A virágok redukáltak, takarólevelek nélküliek, és tobozvirágzatokba (strobilus) tömörülnek. A hímstobilusok (mikrosporofillum-füzérek) pollenzsákokat hordoznak, a pollen gyakran rendelkezik két légzsákkal a széllel történő terjedés segítésére. A női strobilusok (tobozok) termőpikkelyekből és meddő fedőpikkelyekből állnak, a termőpikkelyek tövén helyezkednek el a nyitott magkezdemények (ovulum).

A megtermékenyítés után a női toboz megfásodik. A tobozpikkelyek szorosan záródnak a magok érése alatt, majd a magok kiszabadulásakor szétnyílnak vagy szétesnek.

• Magja: A magok gyakran szárnyasok, ami segíti a szél általi terjedést (anemochory). A csírázás során több sziklevél (cotyledon) jelenik meg.

• Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de elsősorban az északi félteke mérsékelt és hideg övi területein alkotnak hatalmas összefüggő erdőségeket (Európa, Ázsia, Észak-Amerika). Előfordulnak továbbá a déli féltekén is, például az Andokban vagy Ausztráliában.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Domináns szerepet töltenek be a tajga övezetben és a magashegységekben. Jól alkalmazkodtak a hideg éghajlathoz és a fiziológiai szárazsághoz. Fényigényesek, gyakran pionír fajként jelennek meg.

Az APG IV rendszer (bár elsősorban a zárvatermőkre fókuszál) és a modern filogenetikai kutatások a Pinales rendet a Pinopsida osztály egyetlen vagy egyik legfontosabb rendjeként kezelik. Korábban több családot is ide soroltak, de a molekuláris adatok alapján a rendet ma gyakran szűkebben értelmezik, elsősorban a Pinaceae családot értve alatta, míg más családokat (pl. Cupressaceae, Taxaceae) olykor külön rendbe (Cupressales) sorolnak, bár a tágabb értelmű felfogás még széles körben elterjedt.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Pinales
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/