„Matucana aurantiaca subsp. currundayensis” változatai közötti eltérés
| (6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== Tudományos név == | == Tudományos név == | ||
''Matucana aurantiaca'' subsp. ''currundayensis'' (F. | ''Matucana aurantiaca'' subsp. ''currundayensis'' (F. Ritter) Mottram, 1997 | ||
'''Rendszertani besorolás:''' | '''A tudományos név státusza:''' érvényes | ||
'''Rendszertani besorolás:''' Cactaceae | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A nemzetség a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. | A nemzetség a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő '''Matucana''' városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''M. haynei''-nek az élőhelye. A fajnév a latin "''aurantiacus''"=narancsvörös, vagy narancssárga szóból származik, a subsp. ''aurantiaca'' virágszínét jellemzi. Az alfaj élőhelyéről, Cerro Currunday településről kapta a nevét, ami Peruban, La Libertad tartományban található. | ||
E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''M. haynei''-nek az élőhelye. A fajnév a latin | |||
=== Első leírása === | |||
Succulenta 139, 1958. | |||
=== | === Szinonimái === | ||
* ''Matucana currundayensis'' | * ''Matucana currundayensis'' Ritter 1958 | ||
* ''Submatucana currundayensis'' (F. Ritter) | * ''Submatucana currundayensis'' (F. Ritter) Backeberg 1962 nom. inval. | ||
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search= | * [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál] | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
| 26. sor: | 22. sor: | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Mérsékelten sarjadó faj. Hajtásai | Mérsékelten sarjadó faj. Hajtásai 6-10 cm szélesek, a magasságuk ennél kicsit kevesebb. Színük általában fénylő, üde zöld. Csúcsa kissé besüllyedt, tövises. Gyökere szálas. | ||
==== Szemölcsök ==== | |||
13-16 db széles bordáját mély, keresztirányú barázdák tagolják. | |||
==== Areolák ==== | |||
Az areolák 5-10 mm hosszúak és fele olyan szélesek, fehér filcesek, egymástól 10-15 mm távolságra vannak. | |||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
* '''Peremtövis:''' | Töviseinek a színe barnássárgától barnáig terjed, idős korukban alig szürkülnek. | ||
* '''Középtövis:''' | |||
* '''Peremtövis:''' 12-15 db peremtövise megközelítőleg egyenes, finomak, vagy közepesen erősek, a legalsó a legvékonyabb és a legrövidebb. | |||
* '''Középtövis:''' 5-8 db középtövise erősebb, közel egyenes, 2-7 cm hosszú. | |||
<gallery mode="packed-hover" heights="250" caption="Matucana aurantiaca subsp. currundayensis"> | |||
Fájl:Matucana aurantiaca subsp. currundayensis 01.jpg|1. | |||
Fájl:Matucana aurantiaca subsp. currundayensis 02.jpg|2. | |||
Fájl:Matucana aurantiaca subsp. currundayensis 03.jpg|3. | |||
</gallery> | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
70-75 mm hosszú virágai a növény csúcsán fejlődnek, éjjel-nappal nyitva vannak. A magház 5 mm hosszú, 1 cm széles, zöld. 6 mm magas és széles nektárkamrája zárt. A keskeny virágcső mindössze 7 mm széles és 30 mm hosszú, csaknem egyenes, keresztmetszete kicsit lapos, kívül vörös. Gyéren apró pikkelyek és nagy, fehér gyapjúcsomók borítják. A porzószálak alul fehérek, felül kárminvörösek, a portokok krémszínűek. A bibeszál halvány bíborszínű, alul gyakran fehér, a kb. 6 db, 1,3 mm hosszú bibeág túlnyúlik a porzókon. A lepellevelek színe narancssárgától narancsvörösig terjed, bíborszínű szegéllyel. A hosszúságuk 28, a szélességük 8 mm, hosszabb, vagy rövidebb hegyben végződnek. A belső lepellevelek felfelé állnak, a külsők oldalra, a teljesen kinyílt virágon pedig visszahajlanak. | |||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Gömbölyű | Gömbölyű termése zöld, később sárgászölddé válik és felreped, 20 mm átmérőjű. Beszáradás után a magok kihullnak. | ||
Beszáradás után a magok kihullnak. | |||
* '''Magja:''' | * '''Magja:''' Feketék, 2 mm hosszúak és 1,3 mm szélesek. | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
'''Földrajzi elterjedés:''' | '''Földrajzi elterjedés:''' A taxon élőhelye Peruban, La Libertad régióban, azon belül Otuzco tartományban található, a Currunday-hegység 3000 méter magas csúcsain. Az élőhely mintegy 100 km-re helyezkedik el a ''M. aurantiaca'' faj típus élőhelyétől, attól délnyugati irányban. A teljes elterjedési területe csupán a típus élőhelyére korlátozódik. | ||
'' | |||
'''Élőhely:''' Szinte csupasz sziklákon, sziklagyepekben. | |||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Ez a taxon a mag- és növénylistákon viszonylag ritkán látható, ennek oka valószínűleg a viszonylag kicsi és nehezen megközelíthető élőhely. | Ez a taxon a mag- és növénylistákon viszonylag ritkán látható, ennek oka valószínűleg a viszonylag kicsi és nehezen megközelíthető élőhely. Így a gyűjteményekben sem gyakran találkozhatunk vele, virágzó példányai pedig kifejezetten ritka kincsnek számítanak. Virágok nélkül is mutatós, szép tövisű növény. Igényeiben nem tér el jelentősen a többi magashegyi fajtól. Fejlődési időszakban napfényes, levegős elhelyezést igényel, ásványi alapú talajban. Télen szárazon, 5 °C körüli hőmérsékleten már biztonságosan pihentethető. Virágzására a szakirodalom szerint akár tavasszal, akár ősszel számíthatunk, az itt bemutatott virágos fotók szeptember végén készültek. | ||
Így a gyűjteményekben sem gyakran találkozhatunk vele, virágzó példányai pedig kifejezetten ritka kincsnek számítanak. | |||
Virágok nélkül is mutatós, szép tövisű növény. Igényeiben nem tér el jelentősen a többi magashegyi fajtól. Fejlődési időszakban napfényes, levegős elhelyezést igényel, ásványi alapú talajban. Télen szárazon, 5 °C körüli hőmérsékleten már biztonságosan pihentethető. | |||
Virágzására a szakirodalom szerint akár tavasszal, akár ősszel számíthatunk, az itt bemutatott virágos fotók szeptember végén készültek | |||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A taxont '''Ritter''' önálló fajként írta le, de monográfiájában több helyen megjegyezte, hogy az ''aurantiaca'' fajhoz nagyon közel áll. A ma mértékadó rendszerezők elismerik, hogy a taxon jelentősen különbözik az ''aurantiaca'' fajtól, ezért mintegy ideiglenesen, nem minden kétséget kizáróan elismerik alfaji státuszát az ''aurantiaca'' faj alatt. | |||
== Szerzők és forrás == | == Szerzők és forrás == | ||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | ||
* '''Kép:''' Jokhel Csaba | * '''Kép:''' Jokhel Csaba | ||
* '''Lektorálta:''' Papp László | * '''Lektorálta:''' Papp László | ||
* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások [ | * '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 522. kártya | ||
[[Kategória:Cactaceae]] | |||
[[Kategória:Matucana]] | |||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | |||
A lap jelenlegi, 2025. augusztus 11., 00:34-kori változata
Tudományos név
Matucana aurantiaca subsp. currundayensis (F. Ritter) Mottram, 1997
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Cactaceae
A név eredete, etimológia
A nemzetség a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a M. haynei-nek az élőhelye. A fajnév a latin "aurantiacus"=narancsvörös, vagy narancssárga szóból származik, a subsp. aurantiaca virágszínét jellemzi. Az alfaj élőhelyéről, Cerro Currunday településről kapta a nevét, ami Peruban, La Libertad tartományban található.
Első leírása
Succulenta 139, 1958.
Szinonimái
- Matucana currundayensis Ritter 1958
- Submatucana currundayensis (F. Ritter) Backeberg 1962 nom. inval.
- Érvényes név és szinonimák a Matucana aurantiaca subsp. currundayensis taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Mérsékelten sarjadó faj. Hajtásai 6-10 cm szélesek, a magasságuk ennél kicsit kevesebb. Színük általában fénylő, üde zöld. Csúcsa kissé besüllyedt, tövises. Gyökere szálas.
Szemölcsök
13-16 db széles bordáját mély, keresztirányú barázdák tagolják.
Areolák
Az areolák 5-10 mm hosszúak és fele olyan szélesek, fehér filcesek, egymástól 10-15 mm távolságra vannak.
Tövisek
Töviseinek a színe barnássárgától barnáig terjed, idős korukban alig szürkülnek.
- Peremtövis: 12-15 db peremtövise megközelítőleg egyenes, finomak, vagy közepesen erősek, a legalsó a legvékonyabb és a legrövidebb.
- Középtövis: 5-8 db középtövise erősebb, közel egyenes, 2-7 cm hosszú.
- Matucana aurantiaca subsp. currundayensis
-
1. -
2. -
3.
Generatív test
Virág
70-75 mm hosszú virágai a növény csúcsán fejlődnek, éjjel-nappal nyitva vannak. A magház 5 mm hosszú, 1 cm széles, zöld. 6 mm magas és széles nektárkamrája zárt. A keskeny virágcső mindössze 7 mm széles és 30 mm hosszú, csaknem egyenes, keresztmetszete kicsit lapos, kívül vörös. Gyéren apró pikkelyek és nagy, fehér gyapjúcsomók borítják. A porzószálak alul fehérek, felül kárminvörösek, a portokok krémszínűek. A bibeszál halvány bíborszínű, alul gyakran fehér, a kb. 6 db, 1,3 mm hosszú bibeág túlnyúlik a porzókon. A lepellevelek színe narancssárgától narancsvörösig terjed, bíborszínű szegéllyel. A hosszúságuk 28, a szélességük 8 mm, hosszabb, vagy rövidebb hegyben végződnek. A belső lepellevelek felfelé állnak, a külsők oldalra, a teljesen kinyílt virágon pedig visszahajlanak.
Termés
Gömbölyű termése zöld, később sárgászölddé válik és felreped, 20 mm átmérőjű. Beszáradás után a magok kihullnak.
- Magja: Feketék, 2 mm hosszúak és 1,3 mm szélesek.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: A taxon élőhelye Peruban, La Libertad régióban, azon belül Otuzco tartományban található, a Currunday-hegység 3000 méter magas csúcsain. Az élőhely mintegy 100 km-re helyezkedik el a M. aurantiaca faj típus élőhelyétől, attól délnyugati irányban. A teljes elterjedési területe csupán a típus élőhelyére korlátozódik.
Élőhely: Szinte csupasz sziklákon, sziklagyepekben.
Kultúrában tartás
Ez a taxon a mag- és növénylistákon viszonylag ritkán látható, ennek oka valószínűleg a viszonylag kicsi és nehezen megközelíthető élőhely. Így a gyűjteményekben sem gyakran találkozhatunk vele, virágzó példányai pedig kifejezetten ritka kincsnek számítanak. Virágok nélkül is mutatós, szép tövisű növény. Igényeiben nem tér el jelentősen a többi magashegyi fajtól. Fejlődési időszakban napfényes, levegős elhelyezést igényel, ásványi alapú talajban. Télen szárazon, 5 °C körüli hőmérsékleten már biztonságosan pihentethető. Virágzására a szakirodalom szerint akár tavasszal, akár ősszel számíthatunk, az itt bemutatott virágos fotók szeptember végén készültek.
Egyéb
A taxont Ritter önálló fajként írta le, de monográfiájában több helyen megjegyezte, hogy az aurantiaca fajhoz nagyon közel áll. A ma mértékadó rendszerezők elismerik, hogy a taxon jelentősen különbözik az aurantiaca fajtól, ezért mintegy ideiglenesen, nem minden kétséget kizáróan elismerik alfaji státuszát az aurantiaca faj alatt.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Jokhel Csaba
- Lektorálta: Papp László
- Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 522. kártya