Rhipsalis occidentalis

Tudományos név

Rhipsalis occidentalis Barthlott & Rauh

A tudományos név státusza: elfogadott (caryophyllales.org)

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

Az „occidentalis” név „nyugati” jelentésű, és a faj elszigetelt előfordulására utal egy olyan fajcsoporton belül, amely csak Dél-Amerika keleti részéről volt ismert (a brazil Phyllarthrorhipsalis alnemzetség).

Típuspéldány

W. Barthlott, W. Rauh 35392, Peru (holotípus: HEID).

Első leírása: Barthlott és Rauh in Kakt. és Sukk 38: 17 (1987)

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Első leírással megegyező

Szinonimák

• Érvényes név és szinonimák a Rhipsalis occidentalis taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Akár 1 m hosszú, lelógó epifiton növény, a hajtások levélszerűen vékonyak, lapítottak. A szegélyek jellegzetesen bevágottak.

Szemölcsök

A hajtásfelszín sima vagy finoman barázdált, jól kifejezett szemölcsök nem figyelhetők meg.

Axillák

[Leírás]

Areolák

Az areolák kis, ovális vagy kör alakú dudorok a hajtásfelületen, de nem kifejezetten kiemelkedőek.

Funkció: az areolákból fejlődhetnek a virágok, de a tövisek a Rhipsalis occidentalis-nél gyakorlatilag hiányoznak, így az areolák tövisképző szerepe elenyésző.

Tövisek

Peremtövis: [Leírás] Középtövis: [Leírás]

Generatív test

Virág

• Külső lepellevelek: A tepalok áttetszően fehérek.
• Belső lepellevelek: Kb. 7 darab, legfeljebb 4 mm hosszúak és 3 mm szélesek, teljes antézisben kissé hátrahajlók, a tetejük kissé csuklyaszerűen hajlik.
• Porzószálak: Virágonként kb. 50 darab, fehérek, 4–5 mm hosszúak, körben helyezkednek el. A legbelső porzó valamivel rövidebb, mint a legkülsők.
• Portokok: [Leírás]
• Bibeszál: Fehéres, körülbelül 6 mm hosszú.
• Bibe: 5-6 felálló, erős, papilláris, fehéres karéjjal. Virágok szimplák, fehéresek, 10 mm szélesek és 9 mm hosszúak. A porzó és a bimbó között némi nektárszövet, de nem alkot átlátszó korongot.

Termés

Fiatal termés eleinte piszkosbarna-vörös, éretten körülbelül 7,5 mm hosszú és 6,5 mm széles piszkosfehér, lédús bogyó. Gazdag terméshozam; a növény nyilvánvalóan öntermékeny.

• Magja: Bogyónként körülbelül 60 db, 1,3 mm hosszú, 0,5 mm széles, a csúcsi vége hegyes. Maghéj barnásfekete. A magok szerkezete a Rhipsalis micrantha-ra emlékeztet.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Peru (San Martin megye), Ecuador (Napo, Morona-Santiago, Zamora-Chichipe), Suriname. Az elterjedési terület valószínűleg Dél-Ecuadortól az Andok mentén egészen a bolíviai területekig terjed.

Élőhely: Epifiton perhumid egyenlítői erdőkben, kb. 950 m tengerszint feletti magasságig. Északkelet-Peru esőerdője: Rioja (San Martin megye); tengerszint feletti magasság 800 m. Sucua közelében (Kelet-Ecuador); tengerszint feletti magasság 950 m.

• Éghajlati tényezők: Perhumid egyenlítői erdők.
• Növénytársulás, életmód: Epifiton, esőerdő-epifiton. Csüngő habitusú.

Kultúrában tartás

A faj nagyon nehéz nevelni a termesztésben. Termesztésben ritkának tűnik, ahol árnyékra és magas páratartalomra van szüksége a boldoguláshoz. Az új faj, a legtöbb Rhipsalideae-hez hasonlóan, könnyen termeszthető; különösen gazdag terméshozam esetén dekoratív kiegészítője gyűjteményeinknek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Közeli rokonságban áll a R. micrantha fajjal, de ágai mindig laposak, legfeljebb 6,5 cm átmérőjűek, zöldek vagy sötétvörösek; a virágok kb. 8x10 mm-esek.

Hasonlít a brazil R. oblonga és a bolíviai R. goebeliana fajokhoz is, de eltér azoktól abban, hogy:

• Szárrészleteik tövüknél következetesen keskenyen ék alakúak.
• Virágai általában kisebbek, mint a brazil fajok virágai.
• A virágok tisztán fehérek (a másik két fajnál mindig egyértelműen sárga bevonattal).
• Hiányzik a vöröses nektárszövet (ami a R. rhombea jellemzője).
• Az R. occidentalis egyértelműen öntermékeny és sok termést terem (az R. goebeliana és az R. rhombea önmeddő és alig terem termést).
• Kifejlett növényeit a nagyobb hajtások és az erősebb csüngő növekedés különbözteti meg az R. rhombea-tól.
• Epidermisze erősen (intenzíven) sötétzöld (az R. goebeliana mindig feltűnően világoszöld).

Egyéb

A növény a Phyllarthrorhipsalis alnemzetségbe tartozik, amely addig csak Kelet-Brazíliából volt ismert. A faj valószínűleg nem szoros rokonságban áll a brazil Phyllarthrorhipsalis-szal, hanem a Rhipsalis micrantha csoportba tartozik (párhuzamos evolúció). A mag- és termésszerkezet megerősíti a gyanút, hogy a faj a Rhipsalis micrantha csoportba tartozik.

A virágzás ideje: kultúrában nyár elején (májusban/júniusban; alkalmanként februárban is virágzik), szemben a legtöbb brazil fajjal, amelyek télen (főleg januárban) virágoznak.

Szerzők és forrás

• Szöveg: Jokhel Csaba
• Kép: Bagoly Lajos
• Lektorálta:
• Forrás:
  • rhipsalis.com,