„Mammillaria barbata” változatai közötti eltérés
(10 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
== Tudományos név == | == Tudományos név == | ||
''Mammillaria barbata'' Engelmann & Wislizenus, 1848 | * ''Cochemiea barbata'' (Engelm.) Doweld in Sukkulenty 3: 38. 2000. Sec. Breslin & al. (2021) <br> '''A tudományos név státusza:''' érvényes | ||
* ''Mammillaria barbata'' Engelmann & Wislizenus, 1848 <br> '''A tudományos név státusza:''' szinonima | |||
'''A tudományos név státusza:''' | * '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) | ||
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A | A latin nemzetségnév a ''mamilla'' szóból ered, amely kis emlőt, mellbimbót, dudort, átvitt értelemben szemölcsöt jelent. A fajneve (''barbatus'', latin) szakállas, növényekre vonatkoztatva gyapjas, szőrös értelmű, a lepellevelek rojtosságára utalva. | ||
=== | === Első leírása: === | ||
Mem. Tour N. Mex. 105. 1848. | |||
=== Szinonimák === | === Szinonimák === | ||
* | * ''Chilita barbata'' (Engelmann) Orcutt 1926 | ||
* | * ''Ebnerella barbata'' (Engelmann) Buxbaum 1951 | ||
* | * ''Neomammillaria viridiflora'' Britton & Rose 1923 | ||
* | * ''Chilita viridiflora'' (Britton & Rose) Orcutt 1926 | ||
* | * ''Mammillaria viridiflora'' (Britton & Rose) Boedeker 1933 | ||
* | * ''Mammillaria wrightii'' var. ''viridiflora'' (Britton & Rose) W. T. Marshall 1950 | ||
* | * ''Mammillaria chavezei'' Cowper 1963 (érvénytelen közlés) | ||
* | * ''M. orestera'' L. D. Bensőn 1969 | ||
* | * ''M. morricalii'' Cowper 1969 | ||
* | * ''M. santaclarensis'' Cowper 1969 | ||
* | * ''M. garessii'' Cowper 1970 | ||
* * | * ''M. luthieniae'' Lafferriere 1998 | ||
* ''M. melilotiae'' Lafferriere 1998 | |||
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{ | * [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál] | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Változatos megjelenésű faj, általában magános vagy sok hajtású, és sűrű csoportokat alkot. A teste nyomott gömb alakútól a rövid oszlopig változhat, 3-4 cm átmérőjű. | |||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
A | A szemölcsei lágyak, egyes ökotípusoknál vagy alfaj értékű taxonoknál (pl. „M. viridiflora”) viszonylag magasak, lazák és az areoláik távolállónak tűnnek. Kerekdedtől a hengeresig, kúposig több féle, a valamivel világosabb, csupasz axillával együtt legtöbbször sötétzöld. A belső szövetei tejnedv nélküliek. | ||
Az | ==== Areolák ==== | ||
Az areolája a szemölcs csúcsán helyezkedik el, fehér, 2-3 mm átmérőjű. | |||
==== | ==== Tövisek ==== | ||
* '''Peremtövis:''' Sugár irányban állók, vékonyak, finomak, fehérek, néha sárgásak, ritkábban barna hegyűek. Rendkívül változékony számúak (16-tól 25-ig, de lehet 30 is), néhány idősebb növényen több szinten akár 60 is lehet, szinte fedve a növényt. 6-8 mm hosszúak. | |||
* '''Peremtövis:''' | * '''Középtövis:''' Barnák, vöröses barnák vagy narancsos barnák, fiatalon gyakran vörösek. Hosszabbak és erősebbek, mint a peremtövisek (-20 mm). Az idős növényeken a számuk egytől négyig lehet, ebből egy vagy kettő végén erőteljes horog van, ez utóbbiak a peremtövisekre merőlegesek. | ||
* '''Középtövis:''' | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
<gallery mode="packed-hover" heights="450" caption="Mammillaria barbata"> | |||
Fájl:Mammillaria barbata 01.jpg|Mammillaria barbata | |||
</gallery> | |||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A | A virágai halvány rózsaszínek, sárgás rózsaszínek, narancsosak vagy barnásak, halvány zöldek, 15-30 mm hosszúak és átmérőjűek. A lepleik széle finoman rojtos. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Megnyúlt, zöldtől a bíborvörösig vagy sötét vörösig, meglehetősen nagy, akár 10-(13) mm széles is lehet. | |||
* '''Magja:''' Magvai sötét vöröses barnák, 1-1,5 mm hosszúak, 0,7-1 mm szélesek, 0,5-0,7 mm vastagok. A felszíne sima, fényes. | |||
* '''Magja:''' | |||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
'''Földrajzi elterjedés:''' | '''Földrajzi elterjedés:''' Nagy területen elterjedt faj, de két távol lévő részelterjedése van. Az egyik az USA Arizona és Új-Mexikó államának délkeleti, illetve délnyugati részétől Mexikó Chihuahua államának közepéig tart. A másik Mexikó Durango államának északkeleti csücskében található. | ||
'''Élőhely:''' | '''Élőhely:''' Rendkívül változatos felszíneken, 1800-2550 m magasságban, hegyoldalakon, kanyonok oldalán, sziklák, kövek között. Északon gyakran alig észrevehetően ritkás lombú bokrok alatt és pázsitfűfélék között, gránit kőzeten is, vagy boróka és fenyőerdők, hegyi erdők tisztásain. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Nem megfelelő, túlzott öntözésre érzékeny gyökerű faj, ezért az idős növényeket vegetációs időszakban, nem hűvös időben, inkább 2-3 hetente öntözzük úgy, hogy a talajuk jól száradjon ki. Tartsuk intenzív napfényen – esetleg kevés árnyékolással –, így szöveteik edzettek, tövisrendszerük sűrű és szépen fejlett lesz. Általában egy periódusban virágzik, a tenyészcsúcs közeli, fiatal axillákból nem túl sok virággal. Néha spontán önbeporzó, de a biztos magvetésért neveljünk több egyedet és következetesen porozzuk össze őket. Talajuk legyen jó vízáteresztő, könnyen kiszáradó és ne túl nagy tápanyag-ellátású, közel semleges kémhatású. Magról nem nehéz szaporítani, de a magoncok még érzékenyebbek a túlöntözésre és a szellőzetlenségre. Saját gyökerén a legszebb, így 4-6 év alatt válik ivaréretté. Teljesen szárazon 2-8 °C-on teleltessük. | |||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A faj | A területileg is elkülönülő (öko)típusok, több fajként leírt taxonjait '''Hunt''' vonta össze, amelyek legalább alfaji elkülönülése - főleg a ''M. viridiflora''-é - alig kétséges, de lehetséges, hogy más alfajokat is le lehetne írni. Ez a faj az ''Ancistracanthae'' (Lüthy rendszerében a ''Phellosperma'') series tagja. | ||
== Szerzők és forrás == | == Szerzők és forrás == | ||
* '''Szöveg:''' | * '''Szöveg:''' Papp László | ||
* '''Kép:''' Füleki József | * '''Kép:''' Füleki József | ||
* '''Lektorálta:''' | * '''Lektorálta:''' Papp László | ||
* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 112. kártya | * '''Forrás:''' Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 112. kártya | ||
[[Kategória:Cactaceae]] | |||
[[Kategória:Mammillaria]] | |||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] |
A lap jelenlegi, 2025. augusztus 11., 20:19-kori változata
Tudományos név
- Cochemiea barbata (Engelm.) Doweld in Sukkulenty 3: 38. 2000. Sec. Breslin & al. (2021)
A tudományos név státusza: érvényes - Mammillaria barbata Engelmann & Wislizenus, 1848
A tudományos név státusza: szinonima - Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
A latin nemzetségnév a mamilla szóból ered, amely kis emlőt, mellbimbót, dudort, átvitt értelemben szemölcsöt jelent. A fajneve (barbatus, latin) szakállas, növényekre vonatkoztatva gyapjas, szőrös értelmű, a lepellevelek rojtosságára utalva.
Első leírása:
Mem. Tour N. Mex. 105. 1848.
Szinonimák
- Chilita barbata (Engelmann) Orcutt 1926
- Ebnerella barbata (Engelmann) Buxbaum 1951
- Neomammillaria viridiflora Britton & Rose 1923
- Chilita viridiflora (Britton & Rose) Orcutt 1926
- Mammillaria viridiflora (Britton & Rose) Boedeker 1933
- Mammillaria wrightii var. viridiflora (Britton & Rose) W. T. Marshall 1950
- Mammillaria chavezei Cowper 1963 (érvénytelen közlés)
- M. orestera L. D. Bensőn 1969
- M. morricalii Cowper 1969
- M. santaclarensis Cowper 1969
- M. garessii Cowper 1970
- M. luthieniae Lafferriere 1998
- M. melilotiae Lafferriere 1998
- Érvényes név és szinonimák a Mammillaria barbata taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Változatos megjelenésű faj, általában magános vagy sok hajtású, és sűrű csoportokat alkot. A teste nyomott gömb alakútól a rövid oszlopig változhat, 3-4 cm átmérőjű.
Szemölcsök
A szemölcsei lágyak, egyes ökotípusoknál vagy alfaj értékű taxonoknál (pl. „M. viridiflora”) viszonylag magasak, lazák és az areoláik távolállónak tűnnek. Kerekdedtől a hengeresig, kúposig több féle, a valamivel világosabb, csupasz axillával együtt legtöbbször sötétzöld. A belső szövetei tejnedv nélküliek.
Areolák
Az areolája a szemölcs csúcsán helyezkedik el, fehér, 2-3 mm átmérőjű.
Tövisek
- Peremtövis: Sugár irányban állók, vékonyak, finomak, fehérek, néha sárgásak, ritkábban barna hegyűek. Rendkívül változékony számúak (16-tól 25-ig, de lehet 30 is), néhány idősebb növényen több szinten akár 60 is lehet, szinte fedve a növényt. 6-8 mm hosszúak.
- Középtövis: Barnák, vöröses barnák vagy narancsos barnák, fiatalon gyakran vörösek. Hosszabbak és erősebbek, mint a peremtövisek (-20 mm). Az idős növényeken a számuk egytől négyig lehet, ebből egy vagy kettő végén erőteljes horog van, ez utóbbiak a peremtövisekre merőlegesek.
Generatív test
- Mammillaria barbata
-
Mammillaria barbata
Virág
A virágai halvány rózsaszínek, sárgás rózsaszínek, narancsosak vagy barnásak, halvány zöldek, 15-30 mm hosszúak és átmérőjűek. A lepleik széle finoman rojtos.
Termés
Megnyúlt, zöldtől a bíborvörösig vagy sötét vörösig, meglehetősen nagy, akár 10-(13) mm széles is lehet.
- Magja: Magvai sötét vöröses barnák, 1-1,5 mm hosszúak, 0,7-1 mm szélesek, 0,5-0,7 mm vastagok. A felszíne sima, fényes.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Nagy területen elterjedt faj, de két távol lévő részelterjedése van. Az egyik az USA Arizona és Új-Mexikó államának délkeleti, illetve délnyugati részétől Mexikó Chihuahua államának közepéig tart. A másik Mexikó Durango államának északkeleti csücskében található.
Élőhely: Rendkívül változatos felszíneken, 1800-2550 m magasságban, hegyoldalakon, kanyonok oldalán, sziklák, kövek között. Északon gyakran alig észrevehetően ritkás lombú bokrok alatt és pázsitfűfélék között, gránit kőzeten is, vagy boróka és fenyőerdők, hegyi erdők tisztásain.
Kultúrában tartás
Nem megfelelő, túlzott öntözésre érzékeny gyökerű faj, ezért az idős növényeket vegetációs időszakban, nem hűvös időben, inkább 2-3 hetente öntözzük úgy, hogy a talajuk jól száradjon ki. Tartsuk intenzív napfényen – esetleg kevés árnyékolással –, így szöveteik edzettek, tövisrendszerük sűrű és szépen fejlett lesz. Általában egy periódusban virágzik, a tenyészcsúcs közeli, fiatal axillákból nem túl sok virággal. Néha spontán önbeporzó, de a biztos magvetésért neveljünk több egyedet és következetesen porozzuk össze őket. Talajuk legyen jó vízáteresztő, könnyen kiszáradó és ne túl nagy tápanyag-ellátású, közel semleges kémhatású. Magról nem nehéz szaporítani, de a magoncok még érzékenyebbek a túlöntözésre és a szellőzetlenségre. Saját gyökerén a legszebb, így 4-6 év alatt válik ivaréretté. Teljesen szárazon 2-8 °C-on teleltessük.
Egyéb
A területileg is elkülönülő (öko)típusok, több fajként leírt taxonjait Hunt vonta össze, amelyek legalább alfaji elkülönülése - főleg a M. viridiflora-é - alig kétséges, de lehetséges, hogy más alfajokat is le lehetne írni. Ez a faj az Ancistracanthae (Lüthy rendszerében a Phellosperma) series tagja.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Papp László
- Kép: Füleki József
- Lektorálta: Papp László
- Forrás: Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 112. kártya