„Szukkulens határozó: Pereskioideae” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
####### Világszerte elterjedt díszcserje vagy fa, a '''levelek''' elliptikus-lándzsásak, a '''virágzat''' központi tengelye körül a '''virágok''' sűrű csoportban nyílnak, a porzók sárgák → ''[[Pereskia grandifolia]]'' {{Határozó-galéria|Pereskia grandifolia|limit=5}} | ####### Világszerte elterjedt díszcserje vagy fa, a '''levelek''' elliptikus-lándzsásak, a '''virágzat''' központi tengelye körül a '''virágok''' sűrű csoportban nyílnak, a porzók sárgák → ''[[Pereskia grandifolia]]'' {{Határozó-galéria|Pereskia grandifolia|limit=5}} | ||
####### Brazília Bahia és Minas Gerais tartományaiban elterjedt endemikus taxonok, melyeknél a virágzati tengely laza: | ####### Brazília Bahia és Minas Gerais tartományaiban elterjedt endemikus taxonok, melyeknél a virágzati tengely laza: | ||
######## Elsősorban Bahia állam kiszáradó caatinga vidékein élő alapfaj, nagytermetű, fásodó törzsű növény → ''[[Pereskia bahiensis]]'' | ######## Elsősorban Bahia állam kiszáradó caatinga vidékein élő alapfaj, nagytermetű, fásodó törzsű növény → ''[[Pereskia bahiensis]]'' {{Határozó-galéria|Pereskia bahiensis|limit=3}} | ||
######## A botanikusok '''[[Nigel Taylor]]''' és '''[[Albuquerque-Lima]]''' által leírt, Minas Gerais tartomány száraz vidékein izoláltan élő alfaj, amely kisebb vegetatív méreteivel és eltérő tövisszerkezetével különül el az alapfajtól → [[Pereskia bahiensis subsp. minensis|''Pereskia bahiensis'' subsp. ''minensis'']] | ######## A botanikusok '''[[Nigel Taylor]]''' és '''[[Albuquerque-Lima]]''' által leírt, Minas Gerais tartomány száraz vidékein izoláltan élő alfaj, amely kisebb vegetatív méreteivel és eltérő tövisszerkezetével különül el az alapfajtól → [[Pereskia bahiensis subsp. minensis|''Pereskia bahiensis'' subsp. ''minensis'']] | ||
[[Kategória:Szukkulens növényhatározó kulcsok]] | [[Kategória:Szukkulens növényhatározó kulcsok]] | ||
A lap 2026. május 22., 22:43-kori változata
A szukkulens Pereskioideae határozókulcsa
Ez a határozókulcs a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó, legősibb szárazföldi fás és cserjés habitust megőrző Pereskioideae alcsalád egyetlen nemzetségének (Pereskia), valamint az abba tartozó dél-amerikai szukkulens fajoknak és alfajoknak az elkülönítésére szolgál, a legújabb filogenetikai kutatások és morfológiai bélyegek alapján.
- A határozási végpont nemzetség szintű csoport, amely magában foglalja az összes fásodó törzsű, leveles őskaktuszt, melyeknél a levelek laposak, a szár nem szegmentált, az areolák nem hordoznak glochidium-okat, a virágok ülők, a magház pedig alsó állású → Szukkulens határozó: Pereskia (Pl. Pereskia nemzetség)
- A határozási végpont specifikus faji vagy alfaji szint, ahol a növények az egyedi ivarszervi és vegetatív bélyegek alapján az alábbiak szerint különíthetők el:
- A virágzat tagjai vagy a magányos virágok sárga, fehéres vagy krémszínűek, a növények kertészeti vagy bizonytalan rendszertani leírásúak, a hajtások sűrűn vörösesbarna szőrösek → Pereskia rufida
- A virágok feltűnő színűek, többnyire rózsaszínesek, vörösesek, magenta vagy bíbor árnyalatúak, ritkán fehérek, de a hajtások nem bársonyosan vörös-molyhosak:
- A virág takarólevelei a virágzás során nem nyílnak ki teljesen, a párta csőszerűen zárt vagy harang alakú marad, a porzószálak és a bibeszál a sziromszerű leplek közé rejtettek. Brazília (Bahia) szemiarid caatinga bozótosaiban élő endemikus cserje vagy kis fa → Leuenbergeria stenantha → Pereskia stenantha
- A virágok sugarasan szétterülők, a lepellevél körök teljesen kinyílnak, a porzószálak és a bibe messze kimagaslanak vagy szabadon láthatók:
- Apró termetű, sűrűn ágas cserjék vagy kúszó habitusú növények, a levelek kicsik (többnyire 2–6 cm hosszúak), a virágok magánosak vagy laza, kevés virágú csoportokban nyílnak az ágvégeken; andoki vagy bolíviai elterjedésűek:
- A virágok fehérek vagy igen halvány rózsaszínűek, a szár szöveteiben és az érett termés húsában jelentős nyálkaanyag halmozódik fel, a magok viszonylag kicsik → Pereskia weberiana
- A virágok élénk rózsaszínűek vagy magenta árnyalatúak:
- Bolívia száraz völgyeiben, alacsonyabb hegyvidékeken élő faj, a gyűjtő Martín Cárdenas leírása alapján; a levelek tojásdadok, a gyökérzet gyakran gumósan megvastagodott, raktározó struktúrát alkot → Pereskia diaz-romeroana
- Peru és Ecuador száraz völgyeiben endemikus, erősen tövises cserje vagy fa habitusú növény; a szár bordás-kéregszerű fásodást mutat, az areolák borzalmas, nagyon merev és hosszú tövisek (főleg középtövis) tömegét hordozzák → Pereskia horrida
- Nagytermetű, robusztus cserjék vagy terebélyes fák, a levelek nagyok (5–20 cm hosszúak), a virágzat gazdag, bugás vagy ernyőszerű összetett struktúrát alkot, többnyire keleti brazil vagy paraguayi-argentin elterjedésűek:
- Argentína, Paraguay és Bolívia chaco-erdőségeiben élő, hatalmas fává növő kaktusz, a levelek húsosak, visszás-tojásdadok, a termés nagy, éretten sárga vagy zöldes, lédús, ehető, körteszerű bogyó → Pereskia sacharosa
- Brazília keleti és északkeleti tartományaiban élő, vagy onnan leírt fajok és alfajok:
- A virágok fehérek vagy nagyon világos, húsrózsaszínűek, a porzószálak bázisa vöröses; Argentína északi területein és szomszédos vidékein vadon élő cserje → Pereskia nemorosa
- A virágok kifejezetten sötétrózsaszínűek, magenta vagy bíborvörösek:
- Világszerte elterjedt díszcserje vagy fa, a levelek elliptikus-lándzsásak, a virágzat központi tengelye körül a virágok sűrű csoportban nyílnak, a porzók sárgák → Pereskia grandifolia
- Brazília Bahia és Minas Gerais tartományaiban elterjedt endemikus taxonok, melyeknél a virágzati tengely laza:
- Elsősorban Bahia állam kiszáradó caatinga vidékein élő alapfaj, nagytermetű, fásodó törzsű növény → Pereskia bahiensis
- A botanikusok Nigel Taylor és Albuquerque-Lima által leírt, Minas Gerais tartomány száraz vidékein izoláltan élő alfaj, amely kisebb vegetatív méreteivel és eltérő tövisszerkezetével különül el az alapfajtól → Pereskia bahiensis subsp. minensis
- Apró termetű, sűrűn ágas cserjék vagy kúszó habitusú növények, a levelek kicsik (többnyire 2–6 cm hosszúak), a virágok magánosak vagy laza, kevés virágú csoportokban nyílnak az ágvégeken; andoki vagy bolíviai elterjedésűek: