Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Aztekium” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
= Aztekium =
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==


Az ''Aztekium'' a kaktuszok (Cactaceae) családjába tartozó nemzetség, amely három ismert fajt foglal magában: ''Aztekium hintonii, Aztekium ritteri'' és ''Aztekium valdezi.'' Ezek a gömb alakú kaktuszok Mexikóban őshonosak, ahol sziklás kibúvásokban és mészkősziklákban nőnek. Ritkaságuk és kényes természetük miatt az ''Aztekium'' növényeket a gyűjtők nagy becsben tartják. Népszerűségük ellenére ezek a növények viszonylag ismeretlenek a botanika szélesebb világában.
''Aztekium'' Boedeker 1929


== Morfológia és jellemzők ==
'''A tudományos név státusza:''' érvényes
Az ''Aztekium'' fajok kicsi, gömb alakú növények, általában csak néhány centiméter magasak és szélesek. Magányos növekedésűek, nem hoznak elágazásokat, és lassan fejlődnek.


Legjellegzetesebb vonásuk a sűrű, fehér gyapjas szőrzet, amely védi a növényt az erős napfénytől és az élőhely szélsőséges hőmérséklet-ingadozásaitól. Ez a szőrzet a nedvességveszteség csökkentésében is szerepet játszik, és látványos kontrasztot alkot az élénkzöld szár felületével.
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)


Az ''Aztekium'' levelek helyett töviseket hoz, amelyek elriasztják a növényevőket, és mechanikai védelmet nyújtanak a növénynek. A tövisek viszonylag rövidek és vékonyak, sugárirányban helyezkednek el a szár körül.  
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
Az ''Aztekium'' nemzetségnév arra utal, hogy a növény ráncos, zöldesszürke felülete egy idős azték indián arcára emlékeztet, míg bordáinak rovátkoltsága az azték domborművek rúnaszerű mintázatát idézi. A szerző szerint a bordák oldalsó domborművei az azték szobrokat idézték.


Virágaik kicsik, de mutatósak, a növény csúcsán fejlődnek, tölcsér alakúak és számos, a középpontból kifelé sugárzó szirommal rendelkeznek. A virágokat főként rovarok porozzák be, de egyes fajok önbeporzók is lehetnek. Megtermékenyítés után apró termést hoznak, amely sok magot tartalmaz.
<span id="história"></span>
=== História ===
A nemzetséget Friedrich Bödecker (1867–1937) hozta létre 1929-ben, az ''Aztekium ritteri'' leírását követően. A fajt először ''Echinocactus ritteri'' néven írta le, később azonban felismerte, hogy különleges tulajdonságai alapján új nemzetséget igényel.
A nemzetséget később két további faj gazdagította: az ''Aztekium hintonii'' (1991) és az ''Aztekium valdezii'' (2013). Curt Backeberg korábban feltételezte egy nagyvirágú forma létezését – ez az ''A. hintonii'' felfedezésével bizonyult helytállónak.


== Taxonómia és osztályozás ==
<span id="típuspéldány"></span>
Az ''Aztekium'' a Cactoideae alcsalád Cacteae törzsébe tartozik, amely több mint 130 kaktusznemzetséget foglal magában, például a ''Mammillaria, Gymnocalycium'' és ''Rebutia'' nemzetségeket. A nemzetség három fajból áll, mindhárom Mexikó északkeleti részén él.
=== Típuspéldány ===
Nincs információ.


Az ''Aztekium''-ot korábban többféle családba sorolták, de a molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a Cactaceae családba tartozik. Ez a család a világ egyik legváltozatosabb pozsgás növénycsoportja, több mint 1800 fajt és körülbelül 144 nemzetséget foglal magában.
<span id="habitus"></span>
=== Habitus ===
A nemzetség fajai egyedülállók vagy kisebb csoportokat alkotnak. A szár nyomott gömb vagy rövid henger alakú, szürkészöld, ráncos, gyűrődött felületű. A bordák gyengén csavarodottak, az areolák között rovátkoltak vagy keresztirányban redőzöttek.


== Elterjedés és élőhely ==
<span id="test-hajtás"></span>
Az ''Aztekium'' fajok Mexikó északkeleti részén honosak, főként Nuevo León, Tamaulipas és San Luis Potosí államokban. Élőhelyük félszáraz, sziklás talajú, gyér növényzetű környezet, részleges árnyékot és jó vízelvezetést igényelnek.  
=== Test, hajtás ===
A szár erősen karakteres, szürkészöld, nyomott gömb vagy rövid henger alakú. A felület ráncos, rovátkolt, a bordák gyengén csavarodottak.


A ritka és különleges megjelenésük miatt a gyűjtés jelentősen csökkentette vadon élő populációikat, ezért mindhárom faj sebezhetőnek vagy veszélyeztetettnek számít.
<span id="bordák"></span>
=== Bordák ===
Gyengén csavarodott, sekély bordák, amelyek az areolák között keresztirányban rovátkoltak vagy finoman redőzöttek.


== Termesztés és gondozás ==
<span id="szemölcsök"></span>
Az ''Aztekium'' fajokat a gyűjtők különösen értékelik, de gondozásuk kihívást jelenthet:
=== Szemölcsök ===
Nincs információ.


* Talaj: jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag keverék, homok, perlit, vályog, esetleg mészkőzúzalék vagy kavics.
<span id="areolák"></span>
* Öntözés: a vegetációs időszakban takarékosan, a talaj kissé kiszáradjon az öntözések között; télen szárazon tartandó.
=== Areolák ===
* Fény: részleges árnyék vagy szűrt napfény; a közvetlen nap károsíthatja a növényt.
Nincs információ.
* Szaporítás: főként magvetéssel, ritkán dugványokkal. Magvak jól vízelvezető földbe, meleg, párás környezetbe kerüljenek; a csírázás hetekig vagy hónapokig eltarthat.
* Kártevők és betegségek: takácsatkák, lisztahúsok, gombás fertőzések előfordulhatnak; tiszta, jól szellőző környezet és megfelelő védelem ajánlott.


== Gazdasági és ökológiai jelentőség ==
<span id="tövisek"></span>
Az ''Aztekium'' fajokat főként gyűjtők értékelik egyedi megjelenésük és ritkaságuk miatt. Vadon élő populációik csökkenése miatt természetvédelmi erőfeszítésekre van szükség a fennmaradásuk érdekében.
=== Tövisek ===
Gyengén tövises; a tövisek általában aprók, lombhullatóak és idővel lehullhatnak.


Ökológiai szempontból ezek a kaktuszok menedéket és táplálékot nyújtanak kisebb állatok, például rágcsálók, hüllők és rovarok számára. Gyapjas szőrzetük nemcsak a növényt védi a szélsőséges hőmérséklet ellen, hanem a kisebb élőlényeknek is biztosít védelmet. Virágaik a beporzók, főként méhek számára értékes nektárforrást jelentenek.
<span id="virág"></span>
=== Virág ===
A virágok nappal nyílnak, csúcsi elhelyezkedésűek, tölcsér alakúak. Színük halvány rózsaszíntől a mély bíborig terjed. A beporzást apró rovarok végzik.


== Jelentősebb fajok ==
<span id="termés"></span>
* ''Aztekium hintonii'' – „hamis pejot”: kis méret, sűrű fehér gyapjas szőrzet, rózsaszín vagy levendulaszínű virág; Északkelet-Mexikó sziklás élőhelyein honos.
=== Termés ===
* ''Aztekium ritteri'' – „élő szikla”: nagyobb méret, hangsúlyos bordák a száron, fehér vagy sárga virágok; Mexikó északkeleti részén őshonos.
A termések kicsik, megnyúltak, mélyen a csúcsi gyapjúban rejtve. Éretten szárazak és szabálytalanul nyílnak fel.
* ''Aztekium valdezi'' – közepes méretű, szürkészöld szár, sűrű, rövid fehér szőrzet borítja; apró, világos rózsaszín virágokat hoz; Északkelet-Mexikó száraz, sziklás területein található.


[[Kategória:Cactaceae]]
<span id="mag"></span>
=== Mag ===
A magok barnák vagy feketék, fényes, dudoros felületűek, a hilum közelében sztrofiólummal. A terjedés mirmekofil (hangyák által).
 
<span id="élőhely"></span>
=== Élőhely ===
A nemzetség fajai északkelet-mexikói xerofiton élőhelyeken élnek, Nuevo León államban. A ''A. ritteri'' és ''A. valdezii'' szakadékokban, meredek, mállott palaoldalakon, árnyékos helyeken fordulnak elő, matorral vegetációban.
Az ''A. hintonii'' ezzel szemben teljes napsütésben nő, gipszdombokon, sziklákon, gyakran ''Geohintonia mexicana'', ''Dasylirion'' és ''Selaginella'' fajok társaságában. A fajok 600–1200 m magasságban, lokalizált, sűrű állományokban élnek.
 
<span id="elterjedés"></span>
=== Elterjedés ===
Mexikó (Nuevo León).
 
<span id="elfogadott-fajok"></span>
=== Elfogadott fajok ===
* ''Aztekium hintonii'' Glass & Fitz Maurice 1991
* ''Aztekium valdezii'' Velazco, Alvarado & Arias 2013
* ''Aztekium ritteri'' (Boed.) Boed. ex A. Berger 1929

A lap 2025. december 7., 13:28-kori változata

Tudományos név

Aztekium Boedeker 1929

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

Az Aztekium nemzetségnév arra utal, hogy a növény ráncos, zöldesszürke felülete egy idős azték indián arcára emlékeztet, míg bordáinak rovátkoltsága az azték domborművek rúnaszerű mintázatát idézi. A szerző szerint a bordák oldalsó domborművei az azték szobrokat idézték.

História

A nemzetséget Friedrich Bödecker (1867–1937) hozta létre 1929-ben, az Aztekium ritteri leírását követően. A fajt először Echinocactus ritteri néven írta le, később azonban felismerte, hogy különleges tulajdonságai alapján új nemzetséget igényel. A nemzetséget később két további faj gazdagította: az Aztekium hintonii (1991) és az Aztekium valdezii (2013). Curt Backeberg korábban feltételezte egy nagyvirágú forma létezését – ez az A. hintonii felfedezésével bizonyult helytállónak.

Típuspéldány

Nincs információ.

Habitus

A nemzetség fajai egyedülállók vagy kisebb csoportokat alkotnak. A szár nyomott gömb vagy rövid henger alakú, szürkészöld, ráncos, gyűrődött felületű. A bordák gyengén csavarodottak, az areolák között rovátkoltak vagy keresztirányban redőzöttek.

Test, hajtás

A szár erősen karakteres, szürkészöld, nyomott gömb vagy rövid henger alakú. A felület ráncos, rovátkolt, a bordák gyengén csavarodottak.

Bordák

Gyengén csavarodott, sekély bordák, amelyek az areolák között keresztirányban rovátkoltak vagy finoman redőzöttek.

Szemölcsök

Nincs információ.

Areolák

Nincs információ.

Tövisek

Gyengén tövises; a tövisek általában aprók, lombhullatóak és idővel lehullhatnak.

Virág

A virágok nappal nyílnak, csúcsi elhelyezkedésűek, tölcsér alakúak. Színük halvány rózsaszíntől a mély bíborig terjed. A beporzást apró rovarok végzik.

Termés

A termések kicsik, megnyúltak, mélyen a csúcsi gyapjúban rejtve. Éretten szárazak és szabálytalanul nyílnak fel.

Mag

A magok barnák vagy feketék, fényes, dudoros felületűek, a hilum közelében sztrofiólummal. A terjedés mirmekofil (hangyák által).

Élőhely

A nemzetség fajai északkelet-mexikói xerofiton élőhelyeken élnek, Nuevo León államban. A A. ritteri és A. valdezii szakadékokban, meredek, mállott palaoldalakon, árnyékos helyeken fordulnak elő, matorral vegetációban. Az A. hintonii ezzel szemben teljes napsütésben nő, gipszdombokon, sziklákon, gyakran Geohintonia mexicana, Dasylirion és Selaginella fajok társaságában. A fajok 600–1200 m magasságban, lokalizált, sűrű állományokban élnek.

Elterjedés

Mexikó (Nuevo León).

Elfogadott fajok

  • Aztekium hintonii Glass & Fitz Maurice 1991
  • Aztekium valdezii Velazco, Alvarado & Arias 2013
  • Aztekium ritteri (Boed.) Boed. ex A. Berger 1929

A(z) „Aztekium” kategóriába tartozó lapok

A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.