„Kategória:Acharagma” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2025. december 9., 18:27-kori változata

Tudományos név

Acharagma (Taylor) Glass 1997

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

Az Acharagma nemzetségnév az ógörög charagma (χάραγμα = barázda, bevésés) szóból származik. Az előtagként álló „a–” fosztóképző, jelentése: „barázda nélküli”. A név arra a fontos bélyegre utal, hogy az areolákhoz nem kapcsolódik areoláris barázda, szemben például a Coryphantha és Escobaria nemzetségekkel.

Történet, rendszertani háttér

Nigel Paul Taylor 1983-ban az Escobaria nemzetség egyik szekciójaként (Escobaria sect. Acharagma) írta le. Charles Glass 1997-ben ezt a szekciót önálló nemzetségi rangra emelte.

Molekuláris vizsgálatok (Butterworth & Wallace, 1999) alapján az Acharagma nem közeli rokona az Escobaria nemzetségnek, hanem távolabbi kapcsolatot mutat a Lophophora és Obregonia nemzetségekkel.

Leírás

Kisméretű, magányos vagy csoportképző (céziumos) növények nemzetsége. A szár gömbölyűtől rövid hengeresig terjed, felszíne szemölcsös. A szemölcsök piramis- vagy kúpalakúak, areoláris barázda nem vagy csak igen rövid formában van jelen.

Az areolák csúcsi állásúak, nem kéttagúak, nektármirigyek hiányoznak. A tövisek számosak, sűrűn borítják az epidermiszt, egymáshoz hasonlóak; különálló középtövis nem különíthető el.

A virágok nappal nyílnak, önmeddők, a hajtáscsúcson jelennek meg. Tölcsér alakúak, színük krémfehértől sárgáig terjed, gyakran rózsaszínes vagy vöröses árnyalattal. A beporzást rovarok végzik.

A termések bogyószerűek, csupaszok, nem nyílnak fel, a virágmaradvány tartós. A magok barnák vagy feketésbarnák, finoman gödröcskézett (foveolált) felszínűek; a maghéj Mammillaria-típusú, részben homorú.

Élőhely

Az Acharagma nemzetség nagyon korlátozott elterjedésű. Félsivatagos területeken él, cserjék és bokrok között, részben árnyékban, de gyakran teljes napsütésben is. Előfordul folyók közelében, hegyvidéki területeken, domboldalakon, sziklahasadékokban.

Változatos talajon él: mészkővön, homokkővön vagy akár a tiszta gipszen is megtalálható. Előfordulási magassága kb. 1000–2650 m tengerszint felett.

Elterjedés

Mexikó: Coahuila, Nuevo León.

A nemzetség taxonjai

A nemzetséghez jelenleg 2 faj és 1 alfaj tartozik:

Acharagma aguirreanum
Acharagma roseanum
Acharagma roseanum subsp. galeanense

Megjegyzések

Az Acharagma korábban az Escobaria nemzetséghez sorolt taxon volt, azonban morfológiai és genetikai adatok egyaránt alátámasztják önálló nemzetségi státuszát.

Érdekesség

Elhart Zsolt 2008 február 10-én egy új kaktuszt fedezett fel, amit késöbb Acharagma huasteca Elhart néven, in CactusWorld 29(2): 105. 2011 írtak le. A jelenlegi rendszerben, a Acharagma roseanum subsp. galeanensis szinonímájának tekintik. (Caryophyllales.org) Míg a WFO szerint elfogadott fajként szerepel.

A(z) „Acharagma” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.

A

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-==''Acharagma''==
+<span id="tudományos-név"></span>
+== Tudományos név ==
-'''''Acharagma''''' egy Mexikóban őshonos kaktusznemzetség, amely mindössze két fajt tartalmaz: az '''''Acharagma roseanum''''' és az '''''Acharagma aguirreanum'''''. Mindkét faj lassan növekszik, kicsi. Ezeket a növényeket gyakran díszítőértékük miatt termesztik konténeres ültetésre vagy sziklakertekbe.
+''Acharagma'' (Taylor) Glass 1997
-==Morfológia és jellemzők==
+'''A tudományos név státusza:''' érvényes
-Az Acharagma fajok kisméretű, kompakt növekedésű kaktuszok, amelyek lapított gömb vagy rövid henger alakú szártesttel rendelkeznek. Felszínük szürkészöld vagy barnászöld árnyalatú, az areolákból eredő tövisek rövidek, sugárirányban állóak, és szoros rendezettséget mutatnak.
-A virágok általában 2–3 cm átmérőjűek, csöves–tölcséres felépítésűek, lepelleveleik gyakran csillagszerűen szétállnak. Színük a sárgától a rózsaszínen át a lilás-rózsaszínig terjed; a piros virágszín nem jellemző. A porzók többnyire élénk sárga színűek.
+'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
-A szártest húsos szövetei hosszabb száraz időszakokra raktározzák a vizet, a tövisek védelmet nyújtanak a túlzott napsugárzás és a növényevők ellen. Sekély, kiterjedt gyökérzetük gyorsan hasznosítja a felszíni nedvességet az időszakos esők után.
+<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
+=== A név eredete, etimológia ===
-==Taxonómia és osztályozás==
+Az ''Acharagma'' nemzetségnév az ógörög ''charagma'' (χάραγμα = barázda, bevésés) szóból származik. Az előtagként álló „a–” fosztóképző, jelentése: „barázda nélküli”. A név arra a fontos bélyegre utal, hogy az areolákhoz nem kapcsolódik areoláris barázda, szemben például a ''Coryphantha'' és ''Escobaria'' nemzetségekkel.
-Az Acharagma nemzetség a Cactaceae család Cactoideae alcsalád Cacteae törzsébe tartozik. Korábbi morfológiai besorolásokban egyes fajait az Escobaria nemzetséggel hozták rokonságba, azonban a modern filogenetikai vizsgálatok szerint az Acharagma önálló, jól elkülöníthető nemzetség. Közeli rokonságban az '''''Epithelantha''''', '''''Escobaria''''' és '''''Turbinicarpus''''' nemzetségekkel.
-==Elterjedés és élőhely==
+<span id="história"></span>
-Acharagma fajok Észak-Mexikó sziklás lejtőin, kanyonjaiban és lapos tetejű, sziklás fennsíkokon őshonosak. A. roseanum elsősorban Coahuila és Nuevo León környékén, míg A. aguirreanum kisebb, lokális populációkkal Nuevo León és San Luis Potosí területén fordul elő. 600–1500 méter tengerszint feletti magasságban nőnek, jól vízelvezető, sziklás talajokon, cserjésekben és sziklagyepekben. Vadon élő populációikat az élőhelyvesztés és az illegális gyűjtés veszélyezteti, mindkét faj az IUCN veszélyeztetett (Endangered, EN) kategóriába tartozik.
+=== Történet, rendszertani háttér ===
-==Termesztés és gondozás==
+'''Nigel Paul Taylor''' 1983-ban az ''Escobaria'' nemzetség egyik szekciójaként (''Escobaria'' sect. ''Acharagma'') írta le. '''Charles Glass''' 1997-ben ezt a szekciót önálló nemzetségi rangra emelte.
-* '''Talaj:''' Jó vízelvezetésű, enyhén savas talaj homokkal és perlittel vagy habkővel.
-* '''Fény:''' Teljes napfény, napi legalább 6 óra közvetlen napsütéssel.
-* '''Víz:''' Ritka, bőséges öntözés, talaj teljes kiszáradásával az öntözések között.
-* '''Hőmérséklet:''' Télálló, -7°C, optimális 15–27°C.
-* '''Szaporítás:''' Magvakból, dugványokból vagy hajtásokból. A dugványokat kalluszosítani kell az ültetés előtt.
-==Gazdasági és ökológiai jelentőség==
+Molekuláris vizsgálatok ('''Butterworth''' & '''Wallace''', 1999) alapján az ''Acharagma'' nem közeli rokona az ''Escobaria'' nemzetségnek, hanem távolabbi kapcsolatot mutat a ''Lophophora'' és ''Obregonia'' nemzetségekkel.
-Elsősorban díszítőértéke miatt termesztik konténeres ültetéshez, sziklakertekbe és szárazságtűrő tereprendezéshez. Ökológiai szerepük a sivatagi ökoszisztémákban fontos, élőhelyet és táplálékot biztosítanak rovarok és más állatok számára. Mindkét faj ritka természetes élőhelyén, és az élőhelyük elvesztése miatt veszélyeztetett.
-==Nevezetes fajok==
+<span id="leírás"></span>
-* '''''Acharagma aguirraenum''''': kisméretű, lassan növő kaktusz, gömb vagy rövid henger alakú szártesttel, rövid, sugárirányban álló tövisekkel. A szárak átmérője elérheti a 7,5 cm-t. Virágai 2–3 cm átmérőjűek, rózsaszín vagy lilás-rózsaszín árnyalatúak, lepelleveleikön apró szőrök találhatók. A faj ritka, elsősorban gyűjtők körében ismert, és alkalmas hibridizációs kísérletekre.
+=== Leírás ===
-* '''''Acharagma roseanum''''': kompakt, lassan növő kaktusz, gömb vagy rövid henger alakú szártesttel, rövid, szoros tövisekkel. A szárak átmérője általában 3–5 cm. Virágai rózsaszín vagy lilás-rózsaszín árnyalatúak, tavasztól kora nyárig nyílnak, lepelleveleik enyhén szőrösek. A faj konténeres ültetésre és sziklakertekbe alkalmas, gyűjtők körében kedvelt.
+Kisméretű, magányos vagy csoportképző (céziumos) növények nemzetsége. A '''szár''' gömbölyűtől rövid hengeresig terjed, felszíne szemölcsös. A '''szemölcsök''' piramis- vagy kúpalakúak, areoláris barázda nem vagy csak igen rövid formában van jelen.
-* '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
+Az '''areolák''' csúcsi állásúak, nem kéttagúak, nektármirigyek hiányoznak. A '''tövisek''' számosak, sűrűn borítják az epidermiszt, egymáshoz hasonlóak; különálló középtövis nem különíthető el.
-* '''Lektorálta:'''
-* '''Forrás:'''
-** botanicohub.com
-** caryophyllales.org
+A '''virágok''' nappal nyílnak, önmeddők, a hajtáscsúcson jelennek meg. Tölcsér alakúak, színük krémfehértől sárgáig terjed, gyakran rózsaszínes vagy vöröses árnyalattal. A beporzást rovarok végzik.
+A '''termések''' bogyószerűek, csupaszok, nem nyílnak fel, a virágmaradvány tartós. A magok barnák vagy feketésbarnák, finoman gödröcskézett (foveolált) felszínűek; a maghéj ''Mammillaria''-típusú, részben homorú.
+<span id="élőhely"></span>
+=== Élőhely ===
+Az ''Acharagma'' nemzetség nagyon korlátozott elterjedésű. Félsivatagos területeken él, cserjék és bokrok között, részben árnyékban, de gyakran teljes napsütésben is. Előfordul folyók közelében, hegyvidéki területeken, domboldalakon, sziklahasadékokban.
+Változatos talajon él: mészkővön, homokkővön vagy akár a tiszta gipszen is megtalálható. Előfordulási magassága kb. 1000–2650 m tengerszint felett.
+<span id="elterjedés"></span>
+=== Elterjedés ===
+'''Mexikó:''' Coahuila, Nuevo León.
+<span id="taxonok"></span>
+=== A nemzetség taxonjai ===
+A nemzetséghez jelenleg 2 faj és 1 alfaj tartozik:
+* ''Acharagma aguirreanum''
+* ''Acharagma roseanum''
+* ''Acharagma roseanum'' subsp. ''galeanense''
+<span id="megjegyzések"></span>
+=== Megjegyzések ===
+Az ''Acharagma'' korábban az ''Escobaria'' nemzetséghez sorolt taxon volt, azonban morfológiai és genetikai adatok egyaránt alátámasztják önálló nemzetségi státuszát.
+=== Érdekesség===
+'''Elhart Zsolt''' 2008 február 10-én egy új kaktuszt fedezett fel, amit késöbb ''Acharagma huasteca'' Elhart néven, in CactusWorld 29(2): 105. 2011 írtak le. A jelenlegi rendszerben, a ''Acharagma roseanum'' subsp. ''galeanensis'' szinonímájának tekintik. (Caryophyllales.org) Míg a WFO szerint elfogadott fajként szerepel.
 [[Kategória:Cactaceae]]