„Kategória:Aztekium” változatai közötti eltérés

Aztekium Boedeker 1929

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

Az Aztekium nemzetségnév arra utal, hogy a növény ráncos, zöldesszürke felülete egy idős azték indián arcára emlékeztet, míg bordáinak rovátkoltsága az azték domborművek rúnaszerű mintázatát idézi. A szerző szerint a bordák oldalsó domborművei az azték szobrokat idézték.

A nemzetséget Friedrich Bödecker (1867–1937) hozta létre 1929-ben, az Aztekium ritteri leírását követően. A fajt először Echinocactus ritteri néven írta le, később azonban felismerte, hogy különleges tulajdonságai alapján új nemzetséget igényel. A nemzetséget később két további faj gazdagította: az Aztekium hintonii (1991) és az Aztekium valdezii (2013). Curt Backeberg korábban feltételezte egy nagyvirágú forma létezését – ez az A. hintonii felfedezésével bizonyult helytállónak.

Nincs információ.

A nemzetség fajai egyedülállók vagy kisebb csoportokat alkotnak. A szár nyomott gömb vagy rövid henger alakú, szürkészöld, ráncos, gyűrődött felületű. A bordák gyengén csavarodottak, az areolák között rovátkoltak vagy keresztirányban redőzöttek.

A szár erősen karakteres, szürkészöld, nyomott gömb vagy rövid henger alakú. A felület ráncos, rovátkolt, a bordák gyengén csavarodottak.

Gyengén csavarodott, sekély bordák, amelyek az areolák között keresztirányban rovátkoltak vagy finoman redőzöttek.

Nincs információ.

Nincs információ.

Gyengén tövises; a tövisek általában aprók, lombhullatóak és idővel lehullhatnak.

A virágok nappal nyílnak, csúcsi elhelyezkedésűek, tölcsér alakúak. Színük halvány rózsaszíntől a mély bíborig terjed. A beporzást apró rovarok végzik.

A termések kicsik, megnyúltak, mélyen a csúcsi gyapjúban rejtve. Éretten szárazak és szabálytalanul nyílnak fel.

A magok barnák vagy feketék, fényes, dudoros felületűek, a hilum közelében sztrofiólummal. A terjedés mirmekofil (hangyák által).

A nemzetség fajai északkelet-mexikói xerofiton élőhelyeken élnek, Nuevo León államban. A A. ritteri és A. valdezii szakadékokban, meredek, mállott palaoldalakon, árnyékos helyeken fordulnak elő, matorral vegetációban. Az A. hintonii ezzel szemben teljes napsütésben nő, gipszdombokon, sziklákon, gyakran Geohintonia mexicana, Dasylirion és Selaginella fajok társaságában. A fajok 600–1200 m magasságban, lokalizált, sűrű állományokban élnek.

Mexikó (Nuevo León).

• Aztekium hintonii Glass & Fitz Maurice 1991
• Aztekium valdezii Velazco, Alvarado & Arias 2013
• Aztekium ritteri (Boed.) Boed. ex A. Berger 1929