Sclerocactus unguispinus (Echinomastus durangensis)

Tudományos név

Echinomastus durangensis (Glass & R.A. Foster) Klaza, 2011

A tudományos név státusza: szinonima (jelenleg elfogadott neve: Sclerocactus unguispinus

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A fajnév, a durangensis arra utal, hogy a növényt a mexikói Durango államban fedezték fel.

Első leírása: Charles Glass és R. A. Foster írta le először 1978-ban, Pediocactus durangensis néven a Cactus & Succulent Journal of America folyóirat 50. számában.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Josef Klaza, 2011

Szinonimák

• Pediocactus durangensis Glass & R.A. Foster
• Sclerocactus durangensis (Glass & R.A. Foster) S.L. Welsh
• Echinomastus unguispinus (Engelm.) Britton & Rose
• Thelocactus unguispinus (Engelm.) Britton & Rose
• https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Echinomastus_durangensis Érvényes név és szinonímák az Echinomastus durangensis taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény magányosan fejlődik, lapított gömb alakú, mérete 5-10 cm magas és 6-12 cm átmérőjű. Szára kékeszöld. A bordák egyenesek, 13–21 darab van belőlük, és szemölcsökre tagolódnak.

Szemölcsök

A szemölcsök megnyúltak, a töveik laposak és lekerekítettek.

Axillák

A virágok a hajtások csúcsán, az areolákból nőnek.

Tövisek

A tövisek rugalmasak és tűszerűek, színük fehéres, rózsaszínes vagy szaruszínű.

• Peremtövis: 5-9 darab, 12-20 mm hosszú, egyenes vagy kissé hajlott.
• Középtövis: 1-4 darab, 18-35 mm hosszú, egyenes vagy enyhén ívelt, hegyes, erősebbek, mint a peremtövisek.

Generatív test

Virág

A virágok tölcsér alakúak, 2 cm hosszúak és 2,5 cm szélesek. Színük a világosrózsaszíntől a sötétrózsaszínig terjed. Nappal nyílnak.

• Külső lepellevelek: Rózsaszínűek, sötétebb középső csíkkal.
• Belső lepellevelek: Rózsaszínűek.
• Porzószálak: Fehéres színűek.
• Portokok: Sárgásak.
• Bibeszál: Fehéres.
• Bibe: Fehéres, 6-7 karéjjal.

Termés

A termés ovális, zöldtől vöröses színűig terjed. Éretten felreped.

• Magja: Fekete, fényes.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikóban, Durango államban, El Salto és Nombre de Dios között, 2200-2400 méteres tengerszint feletti magasságban.

Élőhely: Sziklás és kavicsos domboldalakon él, gyakran gipszes és mészköves talajon.

• Éghajlati tényezők: Száraz, mérsékelt égövi éghajlatot kedvel.* Növénytársulás, életmód: A gyér növényzetű területeken, magányosan nő.

Kultúrában tartás

A növény nagyon lassan növekszik, és nehéz termeszteni. Gyökere érzékeny, ezért fontos a jó vízelvezetésű talaj. Télen szinte egyáltalán nem igényel öntözést, és szárazon kell tartani.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == A fajt korábban az Echinomastus unguispinus fajjal azonosították.

Egyéb

A taxonómiai kutatások eredményeként a fajt most már a Sclerocactus unguispinus alfajaként kezelik.

Szerzők és forrás

• Szöveg:
• Kép: Jokhel Csaba
• Lektorálta:
• Forrás: Llifle Encyclopedia of Cacti