Deuterocohnia brevifolia

Deuterocohnia brevifolia
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Faj	Deuterocohnia brevifolia

Tudományos név

• Deuterocohnia brevifolia (Griseb.) M.A.Spencer & L.B.Sm., 1992
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A Deuterocohnia nemzetségnév Ferdinand Julius Cohn (1828–1898) német botanikus és mikrobiológus nevét őrzi. A név első eleme a görög deuteros („második”) szóból származik, és arra utal, hogy a Cohn nevéből képzett Cohnia már korábban használatban volt.
• A brevifolia fajnév latin eredetű: brevis = „rövid”, folium = „levél”, vagyis jelentése „rövid levelű”.

Típus

• Típustaxon: Navia brevifolia Griseb.; Bolívia, Tarija megye, O’Connor tartomány, Valle de Tambo, 21°25′ D, 64°15′ Ny, 1873. június 11., Lorentz & Hieronymus 947; lektotípus: GOET, izolektotípus: CORD.
• Első leírása: August Heinrich Rudolf Grisebach, 1879, Navia brevifolia Griseb., Abhandlungen der Königlichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen 24: 332.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Michael A. Spencer és Lyman Bradford Smith, 1992, Deuterocohnia brevifolia (Griseb.) M.A.Spencer & L.B.Sm., Bradea 6: 144.

Deuterocohnia brevifolia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

• Navia brevifolia
• Dyckia grisebachii
• Pitcairnia brevifolia
• Lindmania brevifolia
• Lindmania chlorantha
• Meziothamnus brevifolius
• Abromeitiella brevifolia
• Abromeitiella pulvinata
• Abromeitiella chlorantha
• Pitcairnia chlorantha
• Tillandsia chlorantha
• Abromeitiella lorentziana
• Deuterocohnia lorentziana
• Deuterocohnia brevifolia subsp. chlorantha
• Dyckia andina

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Kisméretű, évelő, szárazságtűrő, pozsgás bromélia, amely sűrű, párnaszerű telepeket alkot. A növény a rövid szár körül fejlődő számos rozettával fokozatosan terjed, és az idősebb példányok akár 90–180 cm átmérőjű, tömött, félgömb alakú telepeket is létrehozhatnak. Az egyes rozetták mintegy 3–5 cm átmérőjűek.

A levelek tőállók, ülők, egyszerűek, vastagok és húsosak, alakjuk tojásdad-háromszögletestől háromszögletesig változik. Hosszuk rendszerint 2–3 cm, tövüknél 8–14 mm szélesek, a csúcs felé keskenyedők és hegyesek. A levelek felszíne a termőhely nedvességi viszonyaitól függően változó: nedvesebb, évszakosan csapadékos helyeken zöld, sima és fényes lehet, míg szárazabb élőhelyeken több-kevesebb szőrképlet boríthatja, ezért a rozetta szürkészöld árnyalatúvá válhat.

A levelek széle az alapformában többnyire sima, kevés szegélyfoggal, de a korábban külön taxonként kezelt Deuterocohnia brevifolia subsp. chlorantha esetében több és erőteljesebb szegélyfog lehet jelen. A gyökérzet a sziklás, száraz élőhelyhez alkalmazkodott; a növény sziklafalakon és csupasz sziklákon is megtelepszik.

Generatív test

Virág

A virág rövid, egyszerű virágzaton jelenik meg, rendszerint egy vagy néhány virágból álló virágzati egységben. A virág zöldes vagy élénkzöld, csőszerű, mintegy 32–33 mm hosszú és 6–7 mm széles. A virágzat rövid, és a rozettákból emelkedik ki.

• Takarólevelek: A csésze és párta zöldes színű; a lepellevelek hosszúkás, csőszerű virágot alkotnak.
• Ivarlevelek: A porzószálak, portokok, termő, bibeszál és bibe részletes morfológiai adatait a felhasznált források nem közlik.

Termés

A faj termésének részletes morfológiai leírását a felhasznált források nem közlik.

• Magja: A Deuterocohnia nemzetség taxonómiai jellemzésében a magok alakjának és függelékeinek fontos szerepe van, de a Deuterocohnia brevifolia magjának részletes leírását a felhasznált források nem adják meg.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Bolívia déli része és Argentína északnyugati területei; Argentínában Catamarca, Tucumán, Jujuy és Salta tartományokból ismert, Bolíviában többek között a Tarija megyei Valle de Tambo területéről.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül száraz, sziklás élőhelyeken, meredek sziklafalakon és csupasz sziklákon fordul elő. Sűrű, párnaszerű telepeivel a sziklafelszíneket és lejtőket is benőheti. A növény természetes körülmények között nagyon kevés csapadékhoz jut; egyes élőhelyein évente mindössze néhány alkalommal kap közvetlen vízutánpótlást, és a levegő nedvességéből, illetve ködből is képes vizet hasznosítani. A bolíviai adatok szerint mintegy 1700–2400 m tengerszint feletti magasságban is előfordul.

Kultúrában tartás

A Deuterocohnia brevifolia különleges, szárazságtűrő bromélia, amely pozsgásnövény-gyűjteményben is jól nevelhető. Teljes napfényben vagy világos félárnyékban tartható, és laza, nagyon jó vízáteresztő képességű termesztőközeget igényel. Különösen alkalmas kövek közé ültetve, illetve lapos edényben való nevelésre.

Lassan fejlődik, ugyanakkor idővel nagyméretű, tömött, párnaszerű telepet képez. A vegetációs időszakban rendszeresen öntözhető, télen azonban szárazabb körülményeket célszerű biztosítani. A faj rendkívül szárazságtűrő, ezért a túlöntözés nagyobb veszélyt jelent számára, mint az átmeneti vízhiány. A hideget a broméliák között viszonylag jól viseli, enyhe fagyot is elviselhet, de télen a nedves levélzetet és a tartósan hideg, nedves körülményeket nehezen tűri.

Szaporítása a telep oldalhajtásainak, rozettáinak leválasztásával, illetve magvetéssel történhet. A kultúrában nevelt példányok a növekedés során minden irányban terjeszkednek, és megfelelő idő elteltével a cserép jelentős részét, illetve egészét elfedő félgömb alakú telepet képezhetnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Deuterocohnia brevifolia legjellemzőbb bélyege a nagyon sűrű, párnaszerű telepképzés és a mindössze néhány centiméter átmérőjű, sok apró rozettából álló növekedési forma. A levelek rövidek, vastagok, húsosak és hegyesek. Az alapformán a levélszél többnyire sima vagy csak kevés fogat visel.

A korábban külön kezelt Deuterocohnia brevifolia subsp. chlorantha kisebb termetű, és levelei általában több szegélyfogat viselnek. Ezt a taxont ma a Deuterocohnia brevifolia fajkörén belül kezelik. Az Abromeitiella név alatt korábban elkülönített formák és fajok jelentős része szintén ebbe a fajba került.

Szukkulens taxonok

A Deuterocohnia brevifolia az Bromeliaceae család pozsgás életmódú, száraz élőhelyekhez alkalmazkodott tagja. A faj rövid, húsos levelekből álló rozetták tömegével képez nagy, tömött telepeket. A vízhiányhoz való alkalmazkodásban fontos szerepet játszik a húsos levélzet, a kompakt növekedési forma, valamint az a képesség, hogy a növény a levegő nedvességét és a ködöt is hasznosítsa.

Taxonómia és filogenetika

A Deuterocohnia brevifolia az Bromeliaceae családba, a Pitcairnioideae alcsaládba és a Deuterocohnia nemzetségbe tartozik. A Deuterocohnia jelenlegi kezelése szerint elfogadott nemzetség, amelynek elterjedési területe Bolíviától Brazília nyugati részén, Paraguayn és Perun át Észak-Chiléig terjed.

A Deuterocohnia brevifolia eredeti neve Navia brevifolia Griseb. volt, amelyet Grisebach 1879-ben írt le. A fajt később több különböző nemzetségben kezelték, többek között Dyckia, Pitcairnia, Lindmania, Meziothamnus és Abromeitiella alatt. Michael A. Spencer és Lyman Bradford Smith 1992-ben az Abromeitiella nemzetséget a Deuterocohnia szinonimájává vonták össze, és ennek során a faj jelenleg elfogadott kombinációját is létrehozták.

A modern filogenetikai vizsgálatok ezt az összevonást molekuláris adatokkal is alátámasztják. A korábbi Abromeitiella fajok közül a Deuterocohnia abstrusa, Deuterocohnia brevifolia és Deuterocohnia lotteae nukleáris szekvenciaadatok alapján egymással alkotnak kládot a Deuterocohnia nemzetségen belül. A vizsgálatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a korábban Abromeitiella néven kezelt Deuterocohnia scapigera nem ezzel a csoporttal alkotja a legszorosabb kapcsolatot, hanem a Deuterocohnia gableana és Deuterocohnia sanctae-crucis közelében helyezkedik el.

A Deuterocohnia brevifolia tehát nem egyszerűen egy korábbi Abromeitiella név alatt kezelt faj átnevezése: a molekuláris eredmények szerint a Deuterocohnia nemzetségen belüli elhelyezése filogenetikailag is megalapozott.

Egyéb

A faj különösen érdekes növekedési stratégiája miatt: a sok apró rozetta idővel rendkívül tömött, nagy kiterjedésű párnát alkot. A természetben ezek a telepek a meredek sziklafalakon és lejtőkön összefüggő növénytakarót képezhetnek, amely a felszíni víz lefolyását lassítja, és ezáltal a talajerózió mérséklésében is szerepet játszhat.

A Deuterocohnia brevifolia a Bromeliaceae család egyik leginkább szárazságtűrő, pozsgás jellegű képviselője. A faj változékonysága miatt több, ma már nem elfogadott név alatt is szerepel a régebbi gyűjteményi és szakirodalmi anyagokban.

Forrás

• Plants of the World Online – Deuterocohnia brevifolia
• International Plant Names Index – Deuterocohnia brevifolia
• World Flora Online – Deuterocohnia brevifolia
• LLIFLE – Deuterocohnia brevifolia
• LLIFLE – Deuterocohnia brevifolia subsp. chlorantha
• FCBS – An Annotated Catalogue of the Generic Names of the Bromeliaceae
• Phylogenomics, ecomorphological evolution, and historical biogeography in Deuterocohnia