Airampoa corrugata

Tudományos név

Airampoa corrugata (Salm-Dyck) Doweld, 2002

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

Az „corrugata” fajnév latin eredetű, jelentése „ráncos” vagy „barázdált”, amely a növény jellegzetesen hullámos felszínére utal.

Típuspéldány

Gyűjtő: Salm-Dyck Első leírás helye: *Turczaninowia* 5(2): 29 (2002)

Első leírása: Opuntia corrugata néven írta le Salm-Dyck.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: A. Doweld, 2002

Szinonimák

• Tunilla corrugata (Salm-Dyck) D.R.Hunt & Iliff
• Airampoa corrugata (Salm-Dyck) Dübel
• Opuntia corrugata Hort.Monv. ex Salm-Dyck
• Opuntia longispina var. corrugata (Salm-Dyck) Backeb.
• Platyopuntia corrugata (Salm-Dyck) F.Ritter
• Tephrocactus corrugatus (Salm-Dyck) Backeb. ex F.M.Knuth

Érvényes név és szinonimák a Airampoa corrugata taxonnál

https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Airampoa_corrugata

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Az Airampoa corrugata alacsony, kúszó növekedésű pozsgás cserje, amely többé-kevésbé elágazó, kompakt, legfeljebb 10 cm magas csomókat alkot.

A szártagok ferdén tojásdadok, elliptikusak vagy kör alakúak, mindkét végükön elkeskenyedők, lapítottak, de nem erősen; olykor csaknem hengeresek. A szélső tagok gyakran lapítottak, 35–50 mm hosszúak, 8–12(–25) mm szélesek, legfeljebb 15 mm vastagok. A felszínük alacsony szemölcsökkel tagolt, világoszöldtől halvány kékeszöldig változó színű.

A növény felszíne hullámos megjelenésű, amely a fajnév alapját adja. A szárak hengeres részekből állnak, amelyek a gerinceken sűrűn elhelyezkedő areolákat hordozzák.

Axillák

Fehéres, sűrű szőrzet borítja.

Levelek

Kicsik, hengeresek (sudulárisak), vöröses színűek, körülbelül 2 mm hosszúak.

Tövisek

A felső tövisek finomak, selymes tapintásúak. Az alsó tövisek 6–8 darabosak, tűszerűek, fehéres színűek, hátrahajlók, 8–12 mm hosszúak, gyakran 1–2 hosszabb tövissel.

• Tunilla corrugata
• 
  Jokhel Csaba

Generatív test

Virág

A virágok kicsik, rózsaszínesfehérek, a hajtások gerincein nyílnak, általában a nyári hónapokban.

Termés

A termés kicsi, ehető, számos fekete magot tartalmaz.

• Magja: Apró, fekete színű, a termésben tömegesen található; madarak és kisebb állatok segítségével terjed.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína északnyugati részén őshonos, Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Salta, San Juan és Tucumán tartományaiban. Előfordul továbbá az Andok-felföld egyes régióiban Bolívia, Chile és Peru területén is.

Élőhely: A Monte és Pre-Puna élőhelytípusokban nő, száraz, köves területeken, sziklás domboldalakon és hegyvidéki gyepekben.

• Tengerszint feletti magasság: 1000–3800 m
• Éghajlati tényezők: Száraz, erősen napsütéses éghajlat, jelentős hőingadozásokkal; a növény kiválóan alkalmazkodott az aszályos körülményekhez.
• Növénytársulás, életmód: A faj gyakori, populációja stabil, és jelenleg nem veszélyeztetett. A természetes társulásokban együtt él különféle xerofita növényekkel.

Kultúrában tartás

Az Airampoa corrugata kevés gondozást igénylő, szárazságtűrő talajtakaró növény, amely jól alkalmazkodik a különböző talajtípusokhoz.

• Növekedési ütem: Viszonylag gyorsan növekszik, és megfelelő öntözés mellett néhány év alatt nagy, alacsony párnákat képez. Függesztett edényekben is jól tartható.

• Talaj: Száraz, homokos vagy kavicsos, jó vízelvezetésű talajban fejlődik legjobban. Elfogadja az enyhén savas, semleges és lúgos közeget is (pH 6–7,5).

• Átültetés: Jó vízáteresztésű cserép használata ajánlott, mert a pangó víz gyökérrothadást okozhat.

• Fényigény: Teljes napfényben érzi jól magát, de extrém hőség esetén enyhe árnyékolás javasolt.

• Szaporítás: Magvetéssel vagy vegetatív úton, szártagok leválasztásával könnyen szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az Airampoa corrugata megkülönböztethető más Tunilla és Opuntia nemzetségű fajoktól a lapított, ráncos szártagjai és fehéres, selymes tövisei alapján. A növény felszíne hullámos, innen származik a fajnév.

Egyéb

Az Airampoa corrugata az Andok-felföld őslakos közösségei által „Churqui”, „Tolilla” vagy „Quisca” néven ismert. Gyümölcsei ehetők, ízük a fügéhez hasonló, és lekvárokban, hagyományos készítményekben is felhasználják.

A növény ökológiai szerepe jelentős: menedéket, táplálékot és vízforrást biztosít a helyi madaraknak, rágcsálóknak és rovaroknak.

Ritkasága és védett státusza miatt fontos a természetes élőhelyek megőrzése. Az andoki régióban folyamatban vannak természetvédelmi programok a faj fennmaradásának biztosítására, beleértve a magbanki és élőhely-helyreállítási projekteket is.

Szerzők és forrás

• Szöveg:
• Kép: Jokhel Csaba
• Lektorálta:
• Forrás: