„Kategória:Espostoa” változatai közötti eltérés

A Espostoa a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó, a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales) sorolt nemzetség, amely Dél‑Amerikában, elsősorban Ecuadortól Észak‑Chile‑ig elterjedt. Fajai magas, oszlopos szárformájú kaktuszok, gyakran bozontszerű szőrzettel borított törzzsel.

- A törzs általában oszlopos, hengeres, bordázott, és dús, selymes vagy gyapjas szőrzettel (fakó‑fehér vagy szürkés szőrzet) borított, amely a forró és napsütéses élőhelyen védi a növényt. A tövisek és areolák általában be vannak rejtve a szőrzet alá, így a növény felülete puha, „gyapjasnak” hat. Virágai cső- vagy tölcséralakúak, gyakran fehér vagy világos rózsaszínűek; több faj esetében az élőhely természetes beporzói — lepkék vagy éjszakai rovarok — nyitják őket. Terméseik gyakran bogyószerűek, magvaikat sivatagi madarak és egyéb élőlények terjeszthetik.

Az Espostoa fajok természetes élőhelye Dél‑Amerika száraz, hegyvidéki vagy sivatagi régiói. Élőhelyükre jellemző a ritka csapadék, sok napsütés, és szélsőséges nappali–éjszakai hőingadozás.

Az Espostoa fajok gondozása viszonylag kihívást jelent: világos, napos helyre, jó vízelvezetésű, laza talajba ültetve fejlődnek a legjobban. Öntözni csak nagyon ritkán szabad — csak akkor, ha a talaj teljesen kiszáradt, különösen télen. A túlöntözés káros lehet, gyökér‑ és szárrothadást okozhat. Szaporítás magvetéssel vagy sarjakról gyakori. A sűrű szőrzet miatt a gyűjteményekben különleges, „bozontos” érzetet adnak.

• Espostoa lanata — sűrű, fehér szőrzettel borított, oszlopos növekedésű faj.
• Espostoa guentheri— „öregember‑kaktusz” jellegzetes, dús szőrzetével és éjszakai fehér virágaival.

Az Espostoa fajok fontos szerepet játszanak sivatagi és félsivatagi ökoszisztémákban: sűrű növényállományukkal menedéket nyújtanak madaraknak, rovaroknak, míg terméseik és virágaik táplálékforrásként szolgálnak. Dísznövényként különlegességük — magas oszlopszerű habitusuk és gyapjas „bundájuk” miatt — értékesek, de megfelelő gondozást igényelnek.