„Acharagma roseanum” változatai közötti eltérés
Megjelenés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
25. sor: | 25. sor: | ||
== Vegetatív test == | == Vegetatív test == | ||
=== Hajtás és forma === | === Hajtás és forma === | ||
* Élőhelyén általában egyhajtású, ritkán kisebb csoportokat alkot. | * Élőhelyén általában egyhajtású, ritkán kisebb csoportokat alkot. | ||
* Kultúrában gyakran csoportképző. | * Kultúrában gyakran csoportképző. | ||
50. sor: | 49. sor: | ||
* Alak: enyhén hajlott | * Alak: enyhén hajlott | ||
* Szín: hasonló a középtövisekéhez | * Szín: hasonló a középtövisekéhez | ||
<gallery mode="packed-hover" heights="250" caption="Acharagma roseanum"> | |||
Fájl:Acharagma roseanum-0.jpg|1. | |||
Fájl:Acharagma roseanum-1.jpg|2. | |||
</gallery> | |||
== Generatív test == | == Generatív test == | ||
=== Virágok === | === Virágok === | ||
* Méret: kb. 2 cm hosszú, 1,5 cm széles | * Méret: kb. 2 cm hosszú, 1,5 cm széles | ||
* Szín: rózsaszínes, bronzos középcsíkkal, ritkábban krémsárga változatban | * Szín: rózsaszínes, bronzos középcsíkkal, ritkábban krémsárga változatban | ||
89. sor: | 92. sor: | ||
* A nemzetséget (''Acharagma'') 1997-ben hozták létre, bár szekcióként már 1983-tól az ''Escobaria'' alatt szerepelt | * A nemzetséget (''Acharagma'') 1997-ben hozták létre, bár szekcióként már 1983-tól az ''Escobaria'' alatt szerepelt | ||
* A 2006-os ''The New Cactus Lexicon'' két fajt és egy alfajt sorol ide | * A 2006-os ''The New Cactus Lexicon'' két fajt és egy alfajt sorol ide | ||
* 2011-ben Elhart Zsolt magyar gyűjtő új fajt írt le: ''Acharagma huasteca'' | * 2011-ben '''Elhart Zsolt''' magyar gyűjtő új fajt írt le: ''Acharagma huasteca'' | ||
* Ezt a fajt egyelőre nem fogadta el az International Cactaceae Systematics Group | * Ezt a fajt egyelőre nem fogadta el az International Cactaceae Systematics Group | ||
* Az ''A. roseanum'' korábban ''Escobaria'' faj volt, de genetikai vizsgálatok szerint nem rokon, ezért 1999 óta az ''Acharagma'' nemzetség tagja | * Az ''A. roseanum'' korábban ''Escobaria'' faj volt, de genetikai vizsgálatok szerint nem rokon, ezért 1999 óta az ''Acharagma'' nemzetség tagja | ||
== | == Szerzők és forrás == | ||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 721. kártya | |||
* '''Kép és szöveg:''' Lukoczki Zoltán | |||
* '''Lektorálta:''' PAPP László | |||
* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 721. kártya | |||
[[Kategória:Cactaceae]] | |||
[[Kategória:Acharagma]] | |||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] |
A lap 2025. augusztus 10., 21:44-kori változata
Tudományos név
Acharagma roseanum (Boedeker) Glass & R.C. Foster
Család: Kaktuszfélék – Cactaceae
Etimológia
Az ógörög nemzetségnév jelentése: barázda nélküli (a-, an- = nélkül; charagma = barázda, árok). A nemzetség tagjainak jellegzetessége, hogy szemölcseiken hiányzik az a hosszanti barázda, amely a közeli rokon Escobaria fajokra jellemző.
A fajnév – roseanum – Joseph N. Rose (1862–1928) amerikai botanikusról kapta a nevét, aki a kaktuszfélék és az amerikai Crassula fajok kiváló szakértője volt.
Leírás
Első leírás
Zeitschrift für Sukkulentenkunde III. 363 (1928)
Szinonimák
- Echinocactus roseanus Boed. (1928)
- Coryphantha roseana (Boed.) R. Moran (1953)
- Escobaria roseana (Boed.) Buxb. (1951)
- Gymnocactus roseanus (Boed.) Glass & R.A. Foster (1970)
- Neolloydia roseana (Boed.) F.M. Knuth (1936)
- Thelocactus roseanus (Boed.) Borg (1937)
- Érvényes név és szinonimák a Acharagma roseanum taxonnál
Vegetatív test
Hajtás és forma
- Élőhelyén általában egyhajtású, ritkán kisebb csoportokat alkot.
- Kultúrában gyakran csoportképző.
- A hajtás puha, tojásdad alakú, hossza elérheti a 6 cm-t, átmérője kb. 5 cm.
- Kultúrában hosszúkásabb példányok is előfordulnak.
- Vastag, húsos karógyökérrel rendelkezik.
Bordák és szemölcsök
- A hajtásfelület kis kúpos szemölcsökre tagolódik (~3 mm magasak).
- A szemölcsökön barázda általában nincs, vagy csak nagyon rövid.
Areolák
- A szemölcsök csúcsán helyezkednek el.
- Külső nektármirigyet nem tartalmaznak.
Tövisek
Középtövisek
- Számuk: 4–6
- Alakjuk kissé hajlott
- Színük: halványsárgától aranysárgáig változhat
Peremtövisek
- Számuk: körülbelül 15
- Alak: enyhén hajlott
- Szín: hasonló a középtövisekéhez
- Acharagma roseanum
-
1.
-
2.
Generatív test
Virágok
- Méret: kb. 2 cm hosszú, 1,5 cm széles
- Szín: rózsaszínes, bronzos középcsíkkal, ritkábban krémsárga változatban
Termés
- Halványzöld, bunkószerű
- Méret: 15 mm hosszú, 3 mm átmérőjű
Mag
- Alak: vese alakú
- Méret: 1,5 × 1 mm
- Szín: sötétbarna, csaknem fekete
Élőhely és elterjedés
Földrajzi elterjedés
- Típuslelőhely: Mexikó, Coahuila állam, Saltillo közelében
- Előfordulás: Coahuila délkeleti hegyeiben, valamint átnyúlik Nuevo León államba is
Élőhely jellemzői
- Sziklás mészkődombokon és hegyeken
- Gyér vegetációjú sziklagyepben, más pozsgásokkal és kaktuszfajokkal együtt
- Tengerszint feletti magasság: 1100–2100 m
Kultúra
- Lassan növekedő faj
- Vastag gyökere miatt érzékeny a túlöntözésre, még jó vízáteresztő közegben is
- Nyáron teljes napsütést igényelhet, megfelelő szellőzés mellett
- Télen teljesen szárazon tartandó
- Fagytűrés: akár –7 °C-ig is elviseli, főként ha csak rövid ideig
- Virágzása nem igényel hideghatást – meleg üvegházban is rendszeresen virágzik nyáron
Egyéb információk
- A nemzetséget (Acharagma) 1997-ben hozták létre, bár szekcióként már 1983-tól az Escobaria alatt szerepelt
- A 2006-os The New Cactus Lexicon két fajt és egy alfajt sorol ide
- 2011-ben Elhart Zsolt magyar gyűjtő új fajt írt le: Acharagma huasteca
- Ezt a fajt egyelőre nem fogadta el az International Cactaceae Systematics Group
- Az A. roseanum korábban Escobaria faj volt, de genetikai vizsgálatok szerint nem rokon, ezért 1999 óta az Acharagma nemzetség tagja
Szerzők és forrás
- Kép és szöveg: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: PAPP László
- Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 721. kártya