Acharagma roseanum

Tudományos név

Acharagma roseanum (Boedeker) E. F. Anderson, 1997

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

Az ógörög nemzetségnév jelentése: barázda nélküli (a-, an-=nélkül, charagma=barázda, árok). A nemzetség tagjainak azt a tulajdonságát jellemzi, hogy szemölcseiről hiányzik az a hosszanti barázda, amely a közeli rokon Escobaria fajok jellemzője. A faj Joseph N. Rose (1862-1928) nevét viseli, aki amerikai botanikus volt és a kaktuszok családjának, valamint az amerikai Crassula fajok kiváló szakértője.

Első leírása

Zeitschrift für Sukkulentenkunde III. 363 1928.

Szinonimái

• Echinocactus roseanus Boedeker 1928
• Coryphantha roseana (Boedeker) R. Moran 1953
• Escobaria roseana (Boedeker) Buxbaum 1951
• Gymnocactus roseanus (Boedeker) Glass & R. A. Foster 1970
• Neolloydia roseana (Boedeker) F. M. Knuth 1936
• Thelocactus roseanus (Boedeker) Borg 1937
• Érvényes név és szinonimák a Acharagma roseanum taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Élőhelyén többnyire egyhajtású növény, de előfordul, hogy néhány hajtásból álló csoportokat képez. Kultúrában szinte mindig csoportképzők. A hajtások puha állományúak, tojásdadok, hosszuk 6, átmérőjük 5 cm-t érhet el, de kultúrában gyakoriak az ennél nyúltabb alakok is. Gyökere vastag, húsos raktározó karógyökér.

Szemölcsök

Bordái mintegy 3 mm magas, kúpos szemölcsökre tagolódnak, amelyen szemölcsbarázda általában nem található vagy csak nagyon rövid.

Areolák

Areolái a szemölcsök csúcsán ülnek, külső nektármirigyet nem tartalmaznak.

Tövisek

Középtöviseinek száma 4-6, a peremtöviseké 15 körüli, alakjuk kissé hajlott, a színük lehet egészen halványsárgás de akár aranysárga is.

• Acharagma roseanum
• 
  1.
• 
  2.

Generatív test

Virág

Virágai 2 cm hosszúak és 1,5 cm szélesek, színük általában rózsaszínes, bronzos középcsíkkal, de lehet krémsárga is.

Termés

Halványzöld színű termései bunkószerűek, 15 mm hosszúak és 3 mm átmérőjűek.

• Magja: Vese alakú magjai 1,5 × 1 mm-esek, egészen sötétbarnák, csaknem feketék.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Mexikó Coahuila államában, Saltillo település közelében van. Elterjedési területe Coahuila délkeleti hegységeiben található, de átnyúlik a szomszédos Nuevo León államba is.

Élőhely: A növények itt sziklás mészkő dombokon, ill. hegyeken, gyér vegetációjú sziklagyepekben élnek különféle szárazságtűrő cserjék és más kaktusz és pozsgás fajok társaságában, 1100-2100 méteres tengerszint feletti magasságban.

Kultúrában tartás

Lassan növekedő faj. Vastag gyökere miatt az átlagosnál kényesebb az túlöntözésre, még nagyon porózus talajban is fokozott óvatosságot igényel. Nyáron akár teljes napfényen is tartható, megfelelő szellőzés mellett. Télen teljesen szárazon, akár fagypont alatti hőmérsékleten (a szakirodalom szerint -7 °C-ig, főleg, ha ez csak néhány órányi) is biztonságban van. A fagyot a virágzáshoz nem igényli, nálam soha nem megy negatív tartományba az üvegház hőmérséklete, de nyáron megfelelő elhelyezés mellett rendszeresen virágzik.

Egyéb

A nemzetséget 1997-ben hozták létre, de mint szekció, már 1983-tól létezett az Escobaria nemzetségen belül. A 2006-ban kiadott The New Cactus Lexicon jelenleg két fajt és egy alfajt sorol ide, de 2011-ben Elhart Zsolt magyar gyűjtő és terepkutató leírt egy harmadik fajt A. huasteca néven. (Ezt sajnos az International Cactaceae Systematics Group eddig még nem vette figyelembe! A lektor.) Az A. roseanum szintén az Escobaria nemzetségbe tartozott, genetikai vizsgálatok azonban bizonyították, hogy nincs rokonságban ezekkel a fajokkal, így 1999 óta ez a faj is az Acharagma nemzetség tagja.

Szerzők és forrás

• Kép és szöveg: Lukoczki Zoltán
• Lektorálta: PAPP László
• Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 721. kártya