Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Begonia

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. március 23., 11:52-kor történt szerkesztése után volt. (Típus)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Begonia L.

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Rosids
Klád Fabids
Rend Cucurbitales
Család Begoniaceae
Alcsalád Begonioideae
Nemzetség Begonia
Wageneria Klotzsch

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Begonia L.
Rendszertani besorolás
Faj Wageneria Klotzsch

Tudományos név

  • Begonia L. (1753)
    elfogadott, érvényes név
  • Wageneria Klotzsch (1854), Tilleulatia P.A.F.A. Moitessier (1859)
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetséget Charles Plumier francia botanikus nevezte el Michel Bégon (1638–1710) tiszteletére, aki Francia Antillák kormányzója, tengerészeti intendáns és a növények nagy pártfogója volt. Carl von Linné vette át és tette hivatalossá a nevet 1753-ban. A klasszikus nyelvi források alapján (Lewis & Short) a szó újlatin képzésű tulajdonnév. Stearn (Botanical Latin) és Genaust szerint a névválasztás a korai botanikai felfedezések politikai és tudományos támogatásának állít emléket. Az IPNI és a BHL forrásai megerősítik, hogy a protológusban a név rögzítése a Plumier-féle eredeti dedikációt követi.

Típus

  • Begonia obliqua L. (1753); Gyűjtő: Charles Plumier, Antillák, 1689-1690.
  • Első leírása: Carl von Linné: Species Plantarum 2: 1056 (1753).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné, 1753.
Begonia obliqua képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Wageneria
  • Tilleulatia
  • Mezierea
  • Knesebeckia

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség fajai rendkívül változatos megjelenésűek. Többségük évelő lágyszárú, de akadnak közöttük cserjék, sőt félcserjék is. A szár gyakran húsos, lédús, esetenként gumósan megvastagodott vagy rizómás felépítésű. A levelek szórt állásúak, a levéllemezek szinte minden fajnál látványosan aszimmetrikusak, gyakran színesek és változatos mintázatúak. A levelek széle lehet ép, fogazott vagy mélyen karéjos. A hajtásrendszer lehet felálló, kúszó vagy csüngő. A gyökérzet típusa alapján megkülönböztetünk rostos, rizómás és gumós típusokat; a gyökér sok fajnál jelentős mennyiségű tápanyagot és vizet raktároz.

Generatív test

Virág

A virágzat általában bogas (cymose), a virágok pedig szinte kivétel nélkül egyivarúak (monoikusak). A hím és női virágok morfológiája jelentősen eltér.

  • Takarólevelek: A lepellevél vagy sziromlevél száma a hím virágokban általában 2 vagy 4, a női virágokban 2 és 5 közötti; a színes lepellevélkörök a rovarok csalogatására szolgálnak. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A hím virágokban számos porzószálak és sárga portokok alkotnak központi gömböt; a női virágban a termő alsó állású, többnyire 3-szárnyú, a bibe gyakran látványosan csavarodott, a bibeszál rövid. Egy sorban maradjon!

Termés

Jellemzően szárnyas toktermés, amely érés után hosszanti résekkel nyílik.

  • Magja: Rendkívül apró, porszerű, endospermium nélküli; a szél terjeszti őket.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség kozmopolita a trópusokon, súlypontjai Brazília, az Andok hegyláncai, Mexikó, Kína déli része, Indonézia és Közép-Afrika.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban nedves, árnyékos trópusi erdők lakói, de sok faj litofiton (sziklalakó) vagy epifiton életmódot folytat vízesések közelében vagy meredek falakon.

Kultúrában tartás

A Begonia nemzetség a kertészetek egyik legfontosabb taxonja. A hibridek ezrei (pl. Begonia × tuberhybrida) kedveltek dísznövényként. Általában jó vízelvezetésű, humuszos talajt, állandó páratartalmat és szűrt fényt igényelnek. A gumós fajok nyugalmi időszakot igényelnek, míg a rostos gyökerűek egész évben fejlődhetnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetséget az aszimmetrikus levelek és az alsó állású, szárnyas magházú, egyivarú virágok kombinációja határozza meg. Hasonlít a Hillebrandia nemzetségre, de ott a magház csak részben alsó állású, és a szirommorfológia is eltérő.

Szukkulens taxonok

Számos faj mutat szukkulenciát (pl. Begonia venosa, Begonia dregei). Ezek a növények a szárban vagy a gumósodott gyökérzetben (kaudex) raktározzák a vizet. Ezeket a taxonokat gyakran geofiton kaktuszgyűjteményekben vagy szukkulens-házakban is tartják.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni molekuláris kutatások (pl. Forrest és társai) megerősítették, hogy a Begonia egy rendkívül diverz, monofiletikus nemzetség, amely több mint 70 szekcióra osztható. A genetikai adatok alapján a nemzetség a Begoniaceae családon belül a Hawaii-szigeteken élő Hillebrandia testvércsoportja.

Forrás

A(z) „Begonia” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.