Kategória:Geohintonia
Geohintonia
A Geohintonia a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales), a kaktuszfélék családjába (Cactaceae) tartozó nemzetség. Monotípusos nemzetség, az egyetlen ismert faj a Geohintonia mexicana.
Morfológia és jellemzők
A Geohintonia mexicana általában magányos, gömbölyded szárú (globózus), később enyhén oszlopos növekedésű kaktusz, testátmérője általában 5–10 cm. A szár 18–20 erőteljes bordával (costillae) tagolt, bordái mentén világosan elkülönülő areolák helyezkednek el, amelyek kezdetben gyapjasak. Tövisei rövidek (néhány mm), gyakran hajlottak, kemények vagy parafa‑szerűek, és könnyen leválnak (leüthetők), így a törzs felülete viszonylag „puha” benyomást kelthet. Virágai feltűnőek, tölcsér‑, vagy csöves alakúak, jellemzően magenta‑rózsaszínűek, a szár csúcsán nyílnak, nappal. Termése húsos bogyó, magvakkal; a magvak aprók, lapítottak, fényesek.
Elterjedés és élőhely
A nemzetség kizárólag Mexikóban előforduló: a faj őshonos a Nuevo León és Tamaulipas államokban, a Sierra Madre Oriental régió gyipsz‑dombvidékein. Élőhelye sziklás, köves, gyengén talajos, száraz és napos lejtők; a természetes állomány kis kiterjedésű és ritka.
Kultúrában
A Geohintonia kedvelt kaktuszgyűjteményi növény, de rendkívül lassan növő. A tartásához világos, napos hely, nagyon jó vízelvezetésű, ásványos közeg szükséges. Öntözés csak akkor, ha a talaj teljesen száraz — túlöntözés gyökér- vagy szárrothadáshoz vezethet. Télen száraz tartás ajánlott. Szaporítása magvetéssel lehetséges — magjai aprók és lassan csíráznak — türelemre van szükség.
Nevezetes fajok
- Geohintonia mexicana — az egyetlen ismert faj a nemzetségben.
Megjegyzések és fenntartások
A Geohintonia mexikói endemizmus, természetes élőhelye szűk, és gyűjtése, élőhelypusztulás miatt fenyegetett. A gyűjteményekben tartott példányok értéke magas — emiatt a gyűjtőknek felelősségteljes tartás ajánlott.
A(z) „Geohintonia” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.