Opuntia cochenillifera

Tudományos név

Opuntia cochenillifera (L.) Mill., 1768

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

[Nincs etimológiai magyarázat]

Típuspéldány

[Nincs típuspéldány információ]

Első leírása: Carl Linnaeus adta 1753-ban Cactus cochenillifer néven.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Philip Miller, 1768

Szinonimák

• Homotípusos szinonímák:
• Cactus cochenillifer L. in Sp. Pl.: 468 (1753)
• Nopalea coccifera Lem. Jard. Fleur. 2, 66 (1852), nom. superfl.
• Nopalea cochenillifera (L.) Salm-Dyck in Cact. Hort. Dyck.: 64 (1850)
• [1](https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Opuntia_cochenillifera Érvényes név és szinonimák a Opuntia cochenillifera taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Pozsgás, örökzöld, cserjés vagy fához hasonló kaktusz, mely 4-5 méter magasra nő. A törzs átmérője elérheti a 20 cm-t. Szélesen hengeres törzzsel rendelkezik.

A kladodiumok (ágak) ellipszis vagy keskenyen tojásdad ízületekből állnak. Zöld színűek, legfeljebb 50 cm hosszúak és 15 cm szélesek lehetnek. A szárak főként tövis nélküliek, ami valószínűleg a szelektív nemesítés eredménye, hogy a betakarítás megkönnyebbüljön.

Szemölcsök

[Nincs szemölcs leírás]

Axillák

[Nincs axilla leírás]

Areolák

2-3 cm távolságra, gyapjas sárgásbarna, az idő múlásával fehéredik. A terméshéjon lévő areolán számos glochida csomó található.

Tövisek

• Peremtövis: [Nincs leírás]
• Középtövis: Nincsenek, vagy ritkán 1-3 percesek vagy vaskosak, egyenesek vagy íveltek, általában kevesebb, mint 1 $\text{cm}$ hosszúak (alkalmanként 2 $\text{cm}$ hosszúak), barnák, öregedéskor szürkék, az idősebb ízületeken fejlődnek.

• Glochidák: A növény számos apró, horgas glochidát (horgas töviseket) tartalmaz. Ezek horgas, általában kicsi vagy apró tövisek, nagyon élesek és törékenyek. A glochidák könnyen kiszakadnak a növény megérintésekor, és behatolhatnak a bőrbe, ahol horgok miatt megakadnak, és nagyon nehéz őket látni és eltávolítani. Jelentős irritációt és kellemetlenséget okozhatnak.

Egyéb jellemzők: A tövisek számosak, de nem feltűnőek és kadukuszok (hamar lehullóak). Levelek: Kicsik, ár alakúak, hamarosan lombhullatóak.

Generatív test

Virág

A virágok a legfelső ízületek tetején jelennek meg, általában télen.

• Külső lepellevelek: [Nincs leírás]
• Belső lepellevelek: Sok lepélből állnak.
• Porzószálak: Zsúfolt rózsaszín szálak.
• Portokok: Fehér bimbókból állnak.
• Bibeszál: [Nincs leírás]
• Bibe: [Nincs leírás]
• Egyéb virágjellemzők: A virágok rózsaszíntől a mélyvörösig terjedő színűek, felállóak, legfeljebb 7 cm hosszúak és 1,5 cm átmérőjűek. A porzószálak és portokok sokkal hosszabbak, mint a leplek.

Termés

Ellipszoid alakúak, jól elosztott areolákkal, legfeljebb 1,4 cm hosszúak és 2,5 cm átmérőjűek.

• Magja: Apró barnás vagy szürke magokat tartalmaznak.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Valószínűleg Mexikóban őshonos. Széles körben behurcolták.

• Őshonos elterjedése (valószínűsíthető): Mexikó központja, Mexikói-öböl, Mexikó északkeleti része, Mexikó délkeleti része, Mexikó délnyugati része.

Élőhely: [Nincs leírás]

• Éghajlati tényezők: [Nincs leírás]
• Növénytársulás, életmód: A legtöbb Opuntia fajjal ellentétben az O. cochenillifera-t kolibrik porozzák be.

Kultúrában tartás

A növényt a vadonból gyűjtik helyi felhasználásra, mint élelmiszert, gyógyszert és anyagforrást. A múltban gyakran termesztették a kosnil rovarok (Dactylopius coccus) gazdanövényeként; ezeket a rovarokat ezután betakarították, megölték, és kosnil vörös festék (karminsav) készítésére használták. Ezt a felhasználást szinte teljesen felváltották a szintetikus festékek, bár a növényt még mindig gyakran termesztik, de csak mint dísz- és sövénynövényt.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

[Nincs leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]

Egyéb

• Veszélyeztetettségi státusz: Az Opuntia cochenillifera rendkívül elterjedt és bőséges faj a behurcolások és a termesztés eredményeként. Azonban az eredeti elterjedési területe és ebből adódóan a vadon élő populációjának státusza ismeretlen, ezért a vadon élő státusza nem értékelhető. Emiatt a növény a Fenyegetett Fajok IUCN Vörös Listáján **'Adathiányos' (Data Deficient)** besorolást kapott (2017).

• Ismert veszélyek (fogyasztás esetén): Az Opuntia fajok meglehetősen magas oxálsav szintet tartalmazhatnak, különösen a növény idősebb részeiben. Kis mennyiségben teljesen rendben van, de az oxálsavat tartalmazó ételeket nem szabad nagy mennyiségben fogyasztani, mivel gátolhatja más tápanyagok, különösen a kalcium felszívódását, ezáltal ásványi anyaghiányt okozva. Az oxálsav tartalom csökken, ha a növényt megfőzik. Azoknak, akik hajlamosak reumára, ízületi gyulladásra, köszvényre, vesekőre vagy hiperaciditásra, különös óvatossággal kell eljárniuk, ha ezt a növényt beépítik étrendjükbe, mivel súlyosbíthatja az állapotukat.

Egyéb jellemzők: A tövisek számosak, de nem feltűnőek és kadukuszok (hamar lehullóak). Levelek: Kicsik, ár alakúak, hamarosan lombhullatóak.=== Generatív test ======= Virág ====A virágok az ízületek tetején fejlődnek, általában nagy mennyiségben. Keskenyek, felállóak, élénkvöröstől rózsaszínig terjedő színűek, 5-6(-7) cm hosszúak (a magház tövétől a bibe csúcsáig) és 12-15 mm átmérőjűek.Külső lepellevelek: Szélesen tojásdadok, hegyesek, skarlátvörösek.Belső lepellevelek: Valamivel hosszabbak, mint a csészelevelek, laposak, egyébként hasonlóak, tartósak.Porzószálak: Rózsaszínesek, 1-1,5 $\text{cm}$-rel túlnyúlnak a szirmokon.Portokok: [Nincs leírás]Bibeszál: [Nincs leírás]Bibe: 6 vagy 7 zöldes bibelevélük van, amelyek túlnyúlnak a porzókon. A bibe botja fehér, közvetlenül a töve felett széles koronggá duzzad.Egyéb virágjellemzők: A terméshéj majdnem gömb alakú, 2 $\text{cm}$ hosszú, alacsony, rombusz alakú gumókkal. A nektárkamra ellipszis vagy fordított kúp alakú (obkónikus).==== Termés ====Ellipszoid, kb. 25-38(-50) mm hosszú, 25-30 mm átmérőjű, piros, húsos, a bimbóudvarok jól eloszlanak. Üvegházi növényekben ritkán érnek be.Magja: [Nincs mag leírás]=== Elterjedés és élőhely ===Éghajlati tényezők: [Nincs leírás]Növénytársulás, életmód: Virágzási időszak: Tél (szeptember-március).=== Egyéb ===Régebben a kosnil rovar (Dactylopius coccus Costa) tenyésztésére használták. A nőstény kosnil rovarokból mélyvörös festéket vonnak ki. A kosnil a kárminsav miatt skarlátvörös, rózsaszín és más vörös árnyalatokat eredményez. Szövetek, rostok és gyapjú festésére használták. Ez a faj valószínűleg a tövismentessége miatt szelektálódott Mexikóban, hasonlóan az Opuntia ficus-indica-hoz, hogy megkönnyítse a tenyésztést.

Szerzők és forrás

Szöveg: Jokhel Csaba

Kép: Kajdacsi János

Lektorálta:

Forrás: https://worldofsucculents.com/,