Kategória:Chlorogaleae

Chlorogaleae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asparagaceae
Alcsalád	Agavoideae
Nemzetség- csoport	Chlorogaleae

Chlorogalaceae
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Chlorogaleae
Rendszertani besorolás
Faj	Chlorogalaceae

• A Chlorogaleae név a típusnemzetség, a Chlorogalum után kapta a nevét. A nemzetségnév a görög chloros (χλωρός), azaz „zöld” és gala (γάλα), azaz „tej” szavak összetétele. Az elnevezés a növények hagymájából vagy szárából kinyerhető, szappanszerű, zöldes nedvre utal. A tribusz nevet John Gilbert Baker vezette be 1884-ben a liliomfélék rendszerezése során.

• Chlorogalum (Lindl.) Kunth; John Lindley, 1832.
• Első leírása: John Gilbert Baker, a Journal of the Linnean Society, Botany 20: 348. oldalán, 1884-ben.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Gilbert Baker, 1884.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Chlorogalaceae
• Hastingsieae

A tribusz tagjai évelő, hagymás vagy rizómás növények. A hajtás föld alatti része egy rostos burokkal borított hagyma, amely gyakran nagy méretű. A levelek tőrózsában helyezkednek el, hosszúak, szálasak vagy lándzsásak, gyakran hullámos szélűek. A szár (virágzati szár) levéltelen vagy pikkelyleveles, felálló, olykor gazdagon elágazó. A gyökérzet a hagyma alapi részéből induló húsos vagy rostos gyökerekből áll.

A virágzat laza fürt vagy buga. A virág sugaras szimmetriájú, éjszaka vagy nappal nyíló, színe fehér, krémszínű vagy lilás.

• Takarólevelek: A hat lepellevél szabadon áll, gyakran visszahajló, a külső lepellevél és a belső lepellevél hasonló megjelenésű, középen sötétebb erezettel. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzószálak a leplek tövéhez nőttek, a portokok mozgékonyak (verzatilis). A termő felső állású, a bibeszál hosszú, a bibe háromkaréjú vagy pontszerű. Egy sorban maradjon!

A termés kerekded, háromrekeszű toktermés.

• Magja: Fekete, gömbölyded, gyakran ráncos felületű.

• Földrajzi elterjedés: Elsősorban Észak-Amerika nyugati részén, az Amerikai Egyesült Államok (Kalifornia, Oregon) és Mexikó északnyugati területein őshonosak.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Mediterrán éghajlatú területeken, tölgyesekben, füves pusztákon és sziklás domboldalakon fordulnak elő. Geofiton életmódot folytatnak, a nyári szárazságot hagymájukba visszahúzódva vészelik át.

Dísznövényként ritkábban alkalmazzák őket, elsősorban natív kertekben vagy gyűjteményekben fordulnak elő. Hagymájukat az észak-amerikai indiánok hagyományosan szappanpótlóként (szaponin-tartalmuk miatt) és sütve táplálékként is hasznosították.

A rokon Anthericeae tribusztól a hagymák rostos burkolata és a virágok specifikus éjszakai nyílása (egyes fajoknál), valamint a nyugat-amerikai elterjedés különbözteti meg.

Bár nem valódi szukkulensek, a hagymájuk jelentős víztartalékot raktároz, ami lehetővé teszi a túlélést a kaliforniai típusú száraz nyarakon.

Az APG IV rendszertanban a spárgafélék (Asparagaceae) családjának Agavoideae alcsaládjába tartoznak. A 2010 utáni molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a Chlorogalum, Hooveria és Camassia nemzetségek szoros rokonságban állnak egymással, mononfiletikus csoportot alkotva az alcsaládon belül.

• https://www.ipni.org/n/30058880-2
• http://www.worldflorasonline.org/taxon/wfo-4000000399
• https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30058880-2
• https://en.wikipedia.org/wiki/Chlorogalum