Kategória:Doryanthaceae
| Doryanthaceae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Doryanthaceae |
Tudományos név
- Doryanthaceae (Figueroa & Davis) Robert James Dalby & Richard Milton Timothy Clyne, 1998
A név eredete, etimológia
A család neve a típusnemzetség, a Doryanthes nevéből származik. A név a görög dory (lándzsát, dárda) és az anthos (virág) szavak összetétele. Ez a növény hosszú, dárda alakú virágzati szárára utal, amely messze kiemelkedik a levélrózsából.
Típusnemzetség
- Doryanthes Joseph Corrêa De Serra; New South Wales, Ausztrália; 1802.
Első leírása: Joseph Corrêa De Serra írta le a Doryanthes nemzetséget 1802-ben a Transactions of the Linnean Society of London folyóiratban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert James Dalby és Richard Milton Timothy Clyne emelték családi rangra 1998-ban.
Doryanthes képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Doryanthaceae Figueroa & Davis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Hatalmas termetű, évelő, lágyszárú növények, amelyek tőlevélrózsát (rozettát) alkotnak. A gyökérrendszerük rövid, függőleges gyöktörzsből (rhizoma) áll.
A levelek kard alakúak, igen hosszúak (akár a 2,5 métert is elérhetik), bőrneműek és rostosak. A levelek élei épek, a levélcsúcs gyakran elszáradó és barna.
Generatív test
Virág
A virágzat egy hatalmas, akár 5 méter magasra is megnövő tőkocsány végén helyezkedik el. A virágzat lehet fejecske vagy fürt, amelyet nagyméretű, gyakran vörös fellevelek (bractea) vesznek körül.
A virágok kétivarúak, aktinomorfak és nagyok. A lepellevelek száma 6, két körben helyezkednek el, színük általában élénkvörös vagy skarlátvörös. A porzók száma 6, a portokok (anthera) alapjukon rögzültek. A magház alsó állású (ovarium inferum), három termőlevélből összeforrt.
Termés
A termés fásodó, háromrekeszű toktermés (capsula), amely hosszirányban nyílik fel.
- Magja: A magvak lapítottak, szárnyasak és barnák.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A család endemikus Ausztrália keleti részén, különösen Új-Dél-Wales és Queensland területén fordul elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szárazabb erdőkben, bozótosokban és part menti területeken élnek. Kedvelik a jó vízelvezetésű talajokat. A növények rendkívül hosszú életűek, gyakran évtizedekig fejlődnek, mielőtt először virágoznának.
Szukkulens taxonok
A Doryanthaceae család tagjai bár xeromorf felépítésűek (szárazságtűrőek), nem tekinthetők klasszikus pozsgásoknak. Leveleik rostosak és kemények, víztároló szöveteik kevésbé kifejezettek, mint a valódi szukkulenseknél, de a levélalapok és a rövid gyöktörzs képes némi nedvesség tárolására a túlélés érdekében.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint a Doryanthaceae az egyszikűek (Monocotyledonae) osztályába, az Asparagales rendbe tartozik. Filogenetikailag legközelebbi rokonai az Ixioliriaceae és a Tecophilaeaceae családok, amelyekkel közös kládot alkot. Korábban az Agavaceae vagy az Amaryllidaceae családokba sorolták őket.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.