Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Doryanthaceae

Innen: MKOE wiki
Doryanthaceae
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Asparagales
Család Doryanthaceae

Tudományos név

  • Doryanthaceae (Figueroa & Davis) Robert James Dalby & Richard Milton Timothy Clyne, 1998

A név eredete, etimológia

A család neve a típusnemzetség, a Doryanthes nevéből származik. A név a görög dory (lándzsát, dárda) és az anthos (virág) szavak összetétele. Ez a növény hosszú, dárda alakú virágzati szárára utal, amely messze kiemelkedik a levélrózsából.

Típusnemzetség

  • Doryanthes Joseph Corrêa De Serra; New South Wales, Ausztrália; 1802.

Első leírása: Joseph Corrêa De Serra írta le a Doryanthes nemzetséget 1802-ben a Transactions of the Linnean Society of London folyóiratban.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert James Dalby és Richard Milton Timothy Clyne emelték családi rangra 1998-ban.

Doryanthes képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Doryanthaceae Figueroa & Davis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Hatalmas termetű, évelő, lágyszárú növények, amelyek tőlevélrózsát (rozettát) alkotnak. A gyökérrendszerük rövid, függőleges gyöktörzsből (rhizoma) áll.

A levelek kard alakúak, igen hosszúak (akár a 2,5 métert is elérhetik), bőrneműek és rostosak. A levelek élei épek, a levélcsúcs gyakran elszáradó és barna.

Generatív test

Virág

A virágzat egy hatalmas, akár 5 méter magasra is megnövő tőkocsány végén helyezkedik el. A virágzat lehet fejecske vagy fürt, amelyet nagyméretű, gyakran vörös fellevelek (bractea) vesznek körül.

A virágok kétivarúak, aktinomorfak és nagyok. A lepellevelek száma 6, két körben helyezkednek el, színük általában élénkvörös vagy skarlátvörös. A porzók száma 6, a portokok (anthera) alapjukon rögzültek. A magház alsó állású (ovarium inferum), három termőlevélből összeforrt.

Termés

A termés fásodó, háromrekeszű toktermés (capsula), amely hosszirányban nyílik fel.

  • Magja: A magvak lapítottak, szárnyasak és barnák.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A család endemikus Ausztrália keleti részén, különösen Új-Dél-Wales és Queensland területén fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szárazabb erdőkben, bozótosokban és part menti területeken élnek. Kedvelik a jó vízelvezetésű talajokat. A növények rendkívül hosszú életűek, gyakran évtizedekig fejlődnek, mielőtt először virágoznának.

Szukkulens taxonok

A Doryanthaceae család tagjai bár xeromorf felépítésűek (szárazságtűrőek), nem tekinthetők klasszikus pozsgásoknak. Leveleik rostosak és kemények, víztároló szöveteik kevésbé kifejezettek, mint a valódi szukkulenseknél, de a levélalapok és a rövid gyöktörzs képes némi nedvesség tárolására a túlélés érdekében.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Doryanthaceae az egyszikűek (Monocotyledonae) osztályába, az Asparagales rendbe tartozik. Filogenetikailag legközelebbi rokonai az Ixioliriaceae és a Tecophilaeaceae családok, amelyekkel közös kládot alkot. Korábban az Agavaceae vagy az Amaryllidaceae családokba sorolták őket.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.