Kategória:Anthericeae

Anthericeae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asparagaceae
Alcsalád	Agavoideae
Nemzetség- csoport	Anthericeae

Anthericaceae
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Anthericeae
Rendszertani besorolás
Faj	Anthericaceae

• A Anthericeae név a típusnemzetség, az Anthericum után kapta a nevét. A szó eredete a görög antherikosz (ανθέρικος), amely eredetileg a aszfodélosz (csillagfürt) szárát vagy magát a növényt jelölte. A klasszikus görög irodalomban (Theophrasztosz) a fűszerű, de látványos virágzatú növényekre utaltak vele. A botanikai nomenklatúrába Bartling vezette be a tribusz nevet 1830-ban.

• Anthericum L.; Carl von Linné, 1753.
• Első leírása: Friedrich Gottlieb Bartling, Ordines Naturales Plantarum 52. oldalán, 1830-ban.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Gottlieb Bartling, 1830.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Anthericaceae
• Chlorophytaceae

A tribusz tagjai lágyszárú, évelő növények. A szár általában rövid, függőleges vagy vízszintes rizómává alakult. A gyökérzet gyakran húsos, koloncos vagy gumósan megvastagodott, amely tápanyag- és vízraktározásra módosult. A levelek tőrózsában (rozettában) vagy két sorban állnak, alakjuk szálas vagy lándzsás, fűszerű, erezetük párhuzamos. A hajtás általában nem fásodik.

A virágzat egyszerű vagy elágazó fürt, ritkábban buga, amely levéltelen száron helyezkedik el. A virág sugaras szimmetriájú (aktinomorf), általában fehér vagy sárgás színű.

• Takarólevelek: A hat lepellevél szabadon áll vagy csak az alapjánál forrt össze, két körben helyezkedik el, a külső lepellevél és belső lepellevél mérete és színe gyakran hasonló. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A hat porzószálak a leplek tövéhez nőttek, a portokok általában hosszanti réssel nyílnak. A termő felső állású, háromrekeszű, a bibeszál vékony, a bibe pontszerű. Egy sorban maradjon!

A termés lokulicid (rekeszek mentén nyíló) toktermés.

• Magja: Általában fekete, gömbölyded vagy szögletes, néha lapított.

• Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb diverzitást Afrika szubszaharai területein, Európában és Ázsia mérsékelt övi részein mutatják.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Főként száraz gyepekben, sziklagyepekben és ritkás erdőkben fordulnak elő. Életmódjukat tekintve sokan geofiton növények, amelyek a kedvezőtlen időszakot a föld alatti raktározó szerveik segítségével vészelik át.

A nemzetségek közül a Chlorophytum (zöldike) fajai világszerte népszerű szobanövények, míg az Anthericum és Paradisea fajokat sziklakertekbe, évelőágyásokba ültetik. Jó vízáteresztő talajt és napos vagy félárnyékos fekvést igényelnek.

Hasonlítanak az Asphodelaceae család tagjaira, de a virág felépítése és a porzószálak szerkezete (gyakran szőrösek vagy függelékesek) alapján különíthetőek el.

Bár nem klasszikus pozsgások, az Anthericeae számos képviselője mutat szukkulens jelleget a föld alatti gyökérzet vagy a húsosabb levelek révén. Ez az adaptáció teszi lehetővé számukra a szárazabb élőhelyek kolonizálását.

A korábban önálló családként (Anthericaceae) kezelt csoport az APG IV rendszertanban a spárgafélék (Asparagaceae) családján belül, az Agavoideae alcsaládba tagozódik be tribusz (nemzetségcsoport) rangon. A molekuláris genetikai kutatások rávilágítottak, hogy a korábbi morfológiai alapú felosztás polifiletikus volt, ezért több nemzetséget (pl. Chlorophytum) áthelyeztek ide vagy más rokon csoportokba.

• https://www.ipni.org/n/30058864-2
• http://www.worldflorasonline.org/taxon/wfo-4000000213
• https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30058864-2
• https://en.wikipedia.org/wiki/Anthericaceae