Szukkulens határozó: Aylosterinae

Az Aylostera határozókulcsa

Ez a határozókulcs a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába, azon belül az Aylosterinae alnemzetségcsoportba tartozó Aylostera nemzetség fajainak elkülönítésére szolgál. A nemzetség tagjai apró termetű, többnyire magashegységi (andoki) gömbkaktuszok, amelyek tőből vagy oldalt sűrűn sarjadva párnákat alkotnak, és feltűnő, élénk színű, a hajtás alapjához közel fejlődő virágok jellemzik őket.

1. A növények kifejezetten vaskos, erőteljes, húsos répagyökérzettel vagy vaskos föld alatti szár-gumó átmenettel (kaudexszel) rendelkeznek, amely a száraz időszakban jelentős vízmennyiséget raktároz; a föld feletti szár törpe gömb vagy hengeres, a tövisek sűrűn a testre simulnak, vagy a bordázat gyengén fejlett:
   1. A szár hosszúkás-hengeres, sötét zöldesbarna vagy rezes árnyalatú, a bordák helyett spirális lefutású alacsony szemölcsök borítják, a tövisek nagyon rövidek, fésűsek, feketések vagy sötétbarnák; a virágzat sárga, aranybarna vagy narancssárga sziromlevelekből áll → Aylostera einsteinii (Pl. Aylostera einsteinii)
      Aylostera einsteinii galéria:

      Képek betöltése...

      (forrás: Wikimedia Commons)
   2. A szár lapított gömb vagy apró tuskó alakú, szürkészöld vagy kékeszöld epidermisszel, a gyökér kifejezetten gumósodó; a tövisek finomak, fehéresek vagy sárgásak, sűrűn befedik a testet; a virágok színe a lazacszíntől az élénk narancsvörösig vagy bíborig terjed:
      1. A tövisek aprók, fésűsek, merevek, fehéres-szürkék, szorosan és szabályosan tapadnak a hajtásra, így a növény felülete fehéren csíkozottnak tűnik; a virágzat sziromlevelei halvány rózsaszínűek, fehéres-rózsaszínek vagy barackszínűek → Aylostera albopectinata (Pl. Aylostera albopectinata)
         Aylostera albopectinata galéria:

         Képek betöltése...

         (forrás: Wikimedia Commons)
      2. A tövisek kevésbé mereven fésűsek, a növény habitusa és virágszíne más kombinációt mutat:
         1. A föld feletti szár rendkívül apró, gyakran alig 1–2 cm átmérőjű, sötétzöld vagy vöröses tónusú, a tövisek rövidek, finomak, sárgásbarna vagy szürkés árnyalatúak; a virágok viszonylag nagyok, élénk tűzpirosak vagy narancsvörösek, Bolívia déli részének sziklás területeiről → Aylostera pygmaea (Pl. Aylostera pygmaea)
            Aylostera pygmaea galéria:

            Képek betöltése...

            (forrás: Wikimedia Commons)
         2. A növény a föld alatt vaskos, szinte fásodó raktározó gumót fejleszt, amelyből több vékony hajtás eredhet, a tövisek világosak, sörteszerűek; a virágok tölcséresek, lazacrózsaszín vagy téglavörös sziromlevelekkel → Aylostera tuberosa (Pl. Aylostera tuberosa)
            Aylostera tuberosa galéria:

            Képek betöltése...

            (forrás: Wikimedia Commons)
2. A növények gyökérzete inkább rostos, bojtos, vagy csak mérsékelten megvastagodott, a szukkulencia főként a föld feletti, gömbölyded vagy megnyúlt hajtásokra korlátozódik; a növények gyorsan és dúsan sarjadnak, nagy csoportokat, telepeket képezve:
   1. A tövisek száma areolánként rendkívül magas, sűrűn, szinte áthatolhatatlanul beborítják a hajtást, a középtövis és a peremtövis nehezen különíthető el egymástól, a töviskoszorú színe világos (fehér, ezüstszürke vagy halványsárga):
      1. A szár halványzöld vagy sárgásvöld, a sűrű tövisezettség ellenére a hajtás felszíne részben látható; a virágok kifejezetten finom, pasztell árnyalatúak, halványrózsaszínek, fehéres-pink színűek vagy lazac-rózsaszínek, a lepelcső karcsú → Aylostera eos (Pl. Aylostera eos)
         Aylostera eos galéria:

         Képek betöltése...

         (forrás: Wikimedia Commons)
      2. A szár sötétebb zöld, a szemölcsök határozottan elkülönülnek, de a sűrű, fehéres-szürke töviszettség szinte teljesen elrejti őket; a virágok nagyok, tölcséresek, élénk sötétvörösek vagy skarlátvörösek → Aylostera malochii (Pl. Aylostera malochii)
         Aylostera malochii galéria:

         Képek betöltése...

         (forrás: Wikimedia Commons)
   2. A tövisek rövidebbek, ritkábbak vagy merevebbek, a növény zöld epidermiszéből sokkal több látható, a töviskoszorú színe gyakran barnás, vörösesbarna vagy fehéres, de nem képez sűrű gyapjas-szőrös bundát:
      1. A szár gömbölyded, a szemölcsök kiemelkedők, az areolák fehéren gyapjasak; a peremtövis sárgásfehér, a középtöviscsúcsok barnák vagy vörösesek; a virágok rendkívül bőségesen nyílnak a hajtások oldalán, színük tiszta sötétvörös, narancsvörös vagy karminvörös, a bibeszál és a porzók feltűnőek → Aylostera deminuta (Pl. Aylostera deminuta)
         Aylostera deminuta galéria:

         Képek betöltése...

         (forrás: Wikimedia Commons)
      2. A növények lokális andoki endemizmusok, a tövisek és a virágszirmok morfológiája az alábbiak szerint részletezett:
         1. A szár kissé megnyúlt, hengeres, világoszöld, a szemölcsök aprók, szabályos sorokba rendeződnek; a tövisek nagyon rövidek, finomak, merevek, sárgásbarna vagy szürkésfehér színűek; a virágok viszonylag kicsik, de rendkívül élénk neon-vörösek vagy narancsszínűek, a paraguayi-bolíviai határvidék speciális populációiból → Aylostera mamillosa (Pl. Aylostera mamillosa)
            Aylostera mamillosa galéria:

            Képek betöltése...

            (forrás: Wikimedia Commons)
         2. A szár lapított gömb alakú, tőből gyengén sarjadó, az epidermisz sötétzöld; a tövisek vékonyak, sörteszerűek, kissé elállóak, sugarasan helyezkednek el az areolákon; a virágok tágas tölcsért formáznak, ragyogó, tiszta carmin-vörös sziromlevelekkel, a bibeszál zöldesfehér → Aylostera azurduyensis (Pl. Aylostera azurduyensis)
            Aylostera azurduyensis galéria:

            Képek betöltése...

            (forrás: Wikimedia Commons)