„Opuntia cochenillifera” változatai közötti eltérés
| (8 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Speciesbox | |||
|taxon=Opuntia cochenillifera | |||
|image=Cactus cochenillifer L..jpg | |||
}} | |||
== Tudományos név == | == Tudományos név == | ||
''Opuntia cochenillifera'' (L.) Mill., 1768 | ''Opuntia cochenillifera'' (L.) Mill., 1768 | ||
| 7. sor: | 11. sor: | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
[ | A faji jelző írja le a faj kiemelkedő gazdasági jelentőségét, egy összetett latin szó. | ||
{| class="wikitable" | |||
|- | |||
! style="text-align: left;"| Rész | |||
! style="text-align: left;"| Eredet | |||
! style="text-align: left;"| Jelentés | |||
|- | |||
| style="text-align: left;"| '''cochenill-''' | |||
| style="text-align: left;"| Spanyol ''cochinilla'' | |||
| style="text-align: left;"| '''bíborpajzstetű''' | |||
|- | |||
| style="text-align: left;"| '''-fer / -fera''' | |||
| style="text-align: left;"| Latin ''ferre'' igéből | |||
| style="text-align: left;"| '''hordozó, termő, eredményező''' | |||
|} | |||
* '''Összetett jelentése:''' '''„bíborpajzstetűt termő”''' vagy '''„bíborpajzstetűvel borított”.''' | |||
A ''cochenillifera'' név arra utal, hogy ez a kaktuszfaj az egyik '''legfontosabb gazdanövény''' a '''bíborpajzstetű''' (''Dactylopius coccus'') számára. | |||
Ez a rovar az a forrás, amelyből a közép- és dél-amerikai népek, majd később az európaiak is, az értékes, élénkpiros színű '''kármin festéket''' (E120 élelmiszer-adalékanyag) nyerték. A kármin előállításához a növényen élő rovarokat szárítják és őrlik ([https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%ADbortet%C5%B1 https://hu.wikipedia.org/wiki/Bíbortetű]). | |||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
| 22. sor: | 46. sor: | ||
* ''Nopalea coccifera'' Lem. Jard. Fleur. 2, 66 (1852), nom. superfl. | * ''Nopalea coccifera'' Lem. Jard. Fleur. 2, 66 (1852), nom. superfl. | ||
* ''Nopalea cochenillifera'' (L.) Salm-Dyck in Cact. Hort. Dyck.: 64 (1850) | * ''Nopalea cochenillifera'' (L.) Salm-Dyck in Cact. Hort. Dyck.: 64 (1850) | ||
* [ | * [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név a {{PAGENAME}} taxonnál] | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
| 32. sor: | 56. sor: | ||
A kladodiumok (ágak) ellipszis vagy keskenyen tojásdad ízületekből állnak. Zöld színűek, legfeljebb 50 cm hosszúak és 15 cm szélesek lehetnek. A szárak főként tövis nélküliek, ami valószínűleg a szelektív nemesítés eredménye, hogy a betakarítás megkönnyebbüljön. | A kladodiumok (ágak) ellipszis vagy keskenyen tojásdad ízületekből állnak. Zöld színűek, legfeljebb 50 cm hosszúak és 15 cm szélesek lehetnek. A szárak főként tövis nélküliek, ami valószínűleg a szelektív nemesítés eredménye, hogy a betakarítás megkönnyebbüljön. | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
| 51. sor: | 74. sor: | ||
Egyéb jellemzők: A tövisek számosak, de nem feltűnőek és kadukuszok (hamar lehullóak). Levelek: Kicsik, ár alakúak, hamarosan lombhullatóak. | Egyéb jellemzők: A tövisek számosak, de nem feltűnőek és kadukuszok (hamar lehullóak). Levelek: Kicsik, ár alakúak, hamarosan lombhullatóak. | ||
[[Fájl:Opuntia cochenillifera.Kajda 01.jpg| | [[Fájl:Opuntia cochenillifera.Kajda 01.jpg|jobbra|400px]] | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virágok | A virágok az ízületek tetején fejlődnek, általában nagy mennyiségben. Keskenyek, felállóak, élénkvöröstől rózsaszínig terjedő színűek, 5-6(-7) cm hosszúak (a magház tövétől a bibe csúcsáig) és 12-15 mm átmérőjűek. | ||
* '''Külső lepellevelek:''' | * '''Külső lepellevelek:''' Szélesen tojásdadok, hegyesek, skarlátvörösek. | ||
* '''Belső lepellevelek:''' | * '''Belső lepellevelek:''' Valamivel hosszabbak, mint a külsők, laposak, egyébként hasonlóak. | ||
* '''Porzószálak:''' | * '''Porzószálak:''' Rózsaszínesek, 1-1,5 cm-rel túlnyúlnak a szirmokon. | ||
* '''Portokok:''' Fehér bimbókból állnak. | * '''Portokok:''' Fehér bimbókból állnak. | ||
* '''Bibeszál:''' [Nincs leírás] | * '''Bibeszál:''' [Nincs leírás] | ||
* '''Bibe:''' | * '''Bibe:''' 6 vagy 7 zöldes bibelevélük van, amelyek túlnyúlnak a porzókon. A bibe szára fehér, közvetlenül a töve felett széles koronggá duzzad. | ||
*'''Egyéb virágjellemzők:''' A virágok rózsaszíntől a mélyvörösig terjedő színűek, felállóak, legfeljebb 7 cm hosszúak és 1,5 cm átmérőjűek. A porzószálak és portokok sokkal hosszabbak, mint a leplek. | *'''Egyéb virágjellemzők:''' A virágok rózsaszíntől a mélyvörösig terjedő színűek, felállóak, legfeljebb 7 cm hosszúak és 1,5 cm átmérőjűek. A porzószálak és portokok sokkal hosszabbak, mint a leplek. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Ellipszoid | Ellipszoid, kb. 25-38(-50) mm hosszú, 25-30 mm átmérőjű, piros, húsos. Üvegházi növényekben ritkán érnek be. | ||
* '''Magja:''' Apró barnás vagy szürke magokat tartalmaznak. | * '''Magja:''' Apró barnás vagy szürke magokat tartalmaznak. | ||
| 79. sor: | 102. sor: | ||
* '''Éghajlati tényezők:''' [Nincs leírás] | * '''Éghajlati tényezők:''' [Nincs leírás] | ||
* '''Növénytársulás, életmód:''' A legtöbb ''Opuntia'' fajjal ellentétben az ''O. cochenillifera''-t kolibrik porozzák be. | * '''Növénytársulás, életmód:''' A legtöbb ''Opuntia'' fajjal ellentétben az ''O. cochenillifera''-t kolibrik porozzák be. Virágzási időszak: Tél (szeptember-március) | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
A növényt a vadonból gyűjtik helyi felhasználásra, mint élelmiszert, gyógyszert és anyagforrást. | A növényt a vadonból gyűjtik helyi felhasználásra, mint élelmiszert, gyógyszert és anyagforrást. Régebben a kosnil rovar (Dactylopius coccus Costa) tenyésztésére használták. A nőstény kosnil rovarokból mélyvörös festéket vonnak ki. A kosnil a kárminsav miatt skarlátvörös, rózsaszín és más vörös árnyalatokat eredményez. Szövetek, rostok és gyapjú festésére használták. Ezt a felhasználást szinte teljesen felváltották a szintetikus festékek, bár a növényt még mindig gyakran termesztik, de csak mint dísz- és sövénynövényt. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
| 88. sor: | 111. sor: | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
*'''Veszélyeztetettségi státusz:''' Az ''Opuntia cochenillifera'' rendkívül elterjedt és bőséges faj a behurcolások és a termesztés eredményeként. Azonban az eredeti elterjedési területe és ebből adódóan a vadon élő populációjának státusza ismeretlen, ezért a vadon élő státusza nem értékelhető. Emiatt a növény a Fenyegetett Fajok IUCN Vörös Listáján | *'''Veszélyeztetettségi státusz:''' Az ''Opuntia cochenillifera'' rendkívül elterjedt és bőséges faj a behurcolások és a termesztés eredményeként. Azonban az eredeti elterjedési területe és ebből adódóan a vadon élő populációjának státusza ismeretlen, ezért a vadon élő státusza nem értékelhető. Emiatt a növény a Fenyegetett Fajok IUCN Vörös Listáján 'Adathiányos' (Data Deficient) besorolást kapott (2017). | ||
* '''Ismert veszélyek (fogyasztás esetén):''' Az ''Opuntia'' fajok meglehetősen magas oxálsav szintet tartalmazhatnak, különösen a növény idősebb részeiben. Kis mennyiségben teljesen rendben van, de az oxálsavat tartalmazó ételeket nem szabad nagy mennyiségben fogyasztani, mivel gátolhatja más tápanyagok, különösen a kalcium felszívódását, ezáltal ásványi anyaghiányt okozva. Az oxálsav tartalom csökken, ha a növényt megfőzik. Azoknak, akik hajlamosak reumára, ízületi gyulladásra, köszvényre, vesekőre vagy hiperaciditásra, különös óvatossággal kell eljárniuk, ha ezt a növényt beépítik étrendjükbe, mivel súlyosbíthatja az állapotukat. | * '''Ismert veszélyek (fogyasztás esetén):''' Az ''Opuntia'' fajok meglehetősen magas oxálsav szintet tartalmazhatnak, különösen a növény idősebb részeiben. Kis mennyiségben teljesen rendben van, de az oxálsavat tartalmazó ételeket nem szabad nagy mennyiségben fogyasztani, mivel gátolhatja más tápanyagok, különösen a kalcium felszívódását, ezáltal ásványi anyaghiányt okozva. Az oxálsav tartalom csökken, ha a növényt megfőzik. Azoknak, akik hajlamosak reumára, ízületi gyulladásra, köszvényre, vesekőre vagy hiperaciditásra, különös óvatossággal kell eljárniuk, ha ezt a növényt beépítik étrendjükbe, mivel súlyosbíthatja az állapotukat. | ||
== Szerzők és forrás == | == Szerzők és forrás == | ||
'''Szöveg:''' Jokhel Csaba | * '''Szöveg:''' Jokhel Csaba | ||
* '''Kép:''' Kajdacsi János | |||
'''Kép:''' Kajdacsi János | * '''Lektorálta:''' | ||
* '''Forrás:''' | |||
''' | ** https://worldofsucculents.com/ | ||
** https://llifle.com/Encyclopedia | |||
** http://www.plantillustrations.org/species.php?id_species=702716 | |||
[[Kategória:Opuntia]] | [[Kategória:Opuntia]] | ||
A lap jelenlegi, 2025. december 1., 10:19-kori változata
| Opuntia cochenillifera | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Opuntieae |
| Nemzetség | Opuntia |
| Faj | Opuntia cochenillifera |
Tudományos név
Opuntia cochenillifera (L.) Mill., 1768
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
A faji jelző írja le a faj kiemelkedő gazdasági jelentőségét, egy összetett latin szó.
| Rész | Eredet | Jelentés |
|---|---|---|
| cochenill- | Spanyol cochinilla | bíborpajzstetű |
| -fer / -fera | Latin ferre igéből | hordozó, termő, eredményező |
- Összetett jelentése: „bíborpajzstetűt termő” vagy „bíborpajzstetűvel borított”.
A cochenillifera név arra utal, hogy ez a kaktuszfaj az egyik legfontosabb gazdanövény a bíborpajzstetű (Dactylopius coccus) számára. Ez a rovar az a forrás, amelyből a közép- és dél-amerikai népek, majd később az európaiak is, az értékes, élénkpiros színű kármin festéket (E120 élelmiszer-adalékanyag) nyerték. A kármin előállításához a növényen élő rovarokat szárítják és őrlik (https://hu.wikipedia.org/wiki/Bíbortetű).
Típuspéldány
[Nincs típuspéldány információ]
Első leírása: Carl Linnaeus adta 1753-ban Cactus cochenillifer néven.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Philip Miller, 1768
Szinonimák
- Homotípusos szinonímák:
- Cactus cochenillifer L. in Sp. Pl.: 468 (1753)
- Nopalea coccifera Lem. Jard. Fleur. 2, 66 (1852), nom. superfl.
- Nopalea cochenillifera (L.) Salm-Dyck in Cact. Hort. Dyck.: 64 (1850)
- Érvényes név a Opuntia cochenillifera taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Pozsgás, örökzöld, cserjés vagy fához hasonló kaktusz, mely 4-5 méter magasra nő. A törzs átmérője elérheti a 20 cm-t. Szélesen hengeres törzzsel rendelkezik.
A kladodiumok (ágak) ellipszis vagy keskenyen tojásdad ízületekből állnak. Zöld színűek, legfeljebb 50 cm hosszúak és 15 cm szélesek lehetnek. A szárak főként tövis nélküliek, ami valószínűleg a szelektív nemesítés eredménye, hogy a betakarítás megkönnyebbüljön.
Szemölcsök
[Nincs szemölcs leírás]
Axillák
[Nincs axilla leírás]
Areolák
2-3 cm távolságra, gyapjas sárgásbarna, az idő múlásával fehéredik. A terméshéjon lévő areolán számos glochida csomó található.
Tövisek
- Peremtövis: [Nincs leírás]
- Középtövis: Nincsenek, vagy ritkán 1-3 percesek vagy vaskosak, egyenesek vagy íveltek, általában kevesebb, mint 1 $\text{cm}$ hosszúak (alkalmanként 2 $\text{cm}$ hosszúak), barnák, öregedéskor szürkék, az idősebb ízületeken fejlődnek.
- Glochidák: A növény számos apró, horgas glochidát (horgas töviseket) tartalmaz. Ezek horgas, általában kicsi vagy apró tövisek, nagyon élesek és törékenyek. A glochidák könnyen kiszakadnak a növény megérintésekor, és behatolhatnak a bőrbe, ahol horgok miatt megakadnak, és nagyon nehéz őket látni és eltávolítani. Jelentős irritációt és kellemetlenséget okozhatnak.
Egyéb jellemzők: A tövisek számosak, de nem feltűnőek és kadukuszok (hamar lehullóak). Levelek: Kicsik, ár alakúak, hamarosan lombhullatóak.

Generatív test
Virág
A virágok az ízületek tetején fejlődnek, általában nagy mennyiségben. Keskenyek, felállóak, élénkvöröstől rózsaszínig terjedő színűek, 5-6(-7) cm hosszúak (a magház tövétől a bibe csúcsáig) és 12-15 mm átmérőjűek.
- Külső lepellevelek: Szélesen tojásdadok, hegyesek, skarlátvörösek.
- Belső lepellevelek: Valamivel hosszabbak, mint a külsők, laposak, egyébként hasonlóak.
- Porzószálak: Rózsaszínesek, 1-1,5 cm-rel túlnyúlnak a szirmokon.
- Portokok: Fehér bimbókból állnak.
- Bibeszál: [Nincs leírás]
- Bibe: 6 vagy 7 zöldes bibelevélük van, amelyek túlnyúlnak a porzókon. A bibe szára fehér, közvetlenül a töve felett széles koronggá duzzad.
- Egyéb virágjellemzők: A virágok rózsaszíntől a mélyvörösig terjedő színűek, felállóak, legfeljebb 7 cm hosszúak és 1,5 cm átmérőjűek. A porzószálak és portokok sokkal hosszabbak, mint a leplek.
Termés
Ellipszoid, kb. 25-38(-50) mm hosszú, 25-30 mm átmérőjű, piros, húsos. Üvegházi növényekben ritkán érnek be.
- Magja: Apró barnás vagy szürke magokat tartalmaznak.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Valószínűleg Mexikóban őshonos. Széles körben behurcolták.
- Őshonos elterjedése (valószínűsíthető): Mexikó központja, Mexikói-öböl, Mexikó északkeleti része, Mexikó délkeleti része, Mexikó délnyugati része.
Élőhely: [Nincs leírás]
- Éghajlati tényezők: [Nincs leírás]
- Növénytársulás, életmód: A legtöbb Opuntia fajjal ellentétben az O. cochenillifera-t kolibrik porozzák be. Virágzási időszak: Tél (szeptember-március)
Kultúrában tartás
A növényt a vadonból gyűjtik helyi felhasználásra, mint élelmiszert, gyógyszert és anyagforrást. Régebben a kosnil rovar (Dactylopius coccus Costa) tenyésztésére használták. A nőstény kosnil rovarokból mélyvörös festéket vonnak ki. A kosnil a kárminsav miatt skarlátvörös, rózsaszín és más vörös árnyalatokat eredményez. Szövetek, rostok és gyapjú festésére használták. Ezt a felhasználást szinte teljesen felváltották a szintetikus festékek, bár a növényt még mindig gyakran termesztik, de csak mint dísz- és sövénynövényt.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
[Nincs leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]
Egyéb
- Veszélyeztetettségi státusz: Az Opuntia cochenillifera rendkívül elterjedt és bőséges faj a behurcolások és a termesztés eredményeként. Azonban az eredeti elterjedési területe és ebből adódóan a vadon élő populációjának státusza ismeretlen, ezért a vadon élő státusza nem értékelhető. Emiatt a növény a Fenyegetett Fajok IUCN Vörös Listáján 'Adathiányos' (Data Deficient) besorolást kapott (2017).
- Ismert veszélyek (fogyasztás esetén): Az Opuntia fajok meglehetősen magas oxálsav szintet tartalmazhatnak, különösen a növény idősebb részeiben. Kis mennyiségben teljesen rendben van, de az oxálsavat tartalmazó ételeket nem szabad nagy mennyiségben fogyasztani, mivel gátolhatja más tápanyagok, különösen a kalcium felszívódását, ezáltal ásványi anyaghiányt okozva. Az oxálsav tartalom csökken, ha a növényt megfőzik. Azoknak, akik hajlamosak reumára, ízületi gyulladásra, köszvényre, vesekőre vagy hiperaciditásra, különös óvatossággal kell eljárniuk, ha ezt a növényt beépítik étrendjükbe, mivel súlyosbíthatja az állapotukat.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Jokhel Csaba
- Kép: Kajdacsi János
- Lektorálta:
- Forrás: