„Kategória:Corryocactus” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2025. december 14., 18:34-kori változata

Tudományos név

Corryocactus Britton & Rose 1920

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Thomas Avery Corry (1862–1942) perui mérnökről nevezték el, aki segítette Britton és Rose növénykutató expedícióit Dél-Amerikában. Nevéhez fűződik legalább három Corryocactus-faj felfedezése a vasútvonal mentén.

Leírás

A Corryocactus nemzetség cserjés vagy fás növényekből áll, oszlopos, bordázott szárakkal, amelyek az aljától elágazhatnak. Növekedésük lassú, gyakran több méteres, bokros formációt alkotnak. A szárak átmérője általában 5 cm körüli, a bordák alacsonyak, a tövisek közepes hosszúságúak, kezdetben sárgák, majd sötétednek; egyes fajoknál (pl. C. brevistylus) akár 24 cm hosszúak lehetnek.

Virágaik nappaliak, tölcsér- vagy harang alakúak, 5–7,5 cm átmérőjűek, önmeddők, színe vöröstől sárgáig változik, gyakran élénk narancssárga. A virágokat rovarok (hártyásszárnyúak, kétszárnyúak) és kolibrik (Rhodopis vesper) porozzák be.

A termések gömb alakúak, tövisekkel borítottak, húsosak, ehetőek, a virágzat maradványai hozzájuk tapadnak. A magvak kicsik, ráncosak, fekete színűek, nyálkás burok borítja őket; terjesztésükért denevérek (Platalina genovensium) vagy egyes fajok esetében szarvasok (Hippocamelus antisensis) felelősek.

Elterjedés és élőhely

A Corryocactus nemzetség Dél-Amerika nyugati részén őshonos, főként Peruban, Bolíviában és Észak-Chilében. Kedveli a száraz, köves, sziklás vagy homokos területeket, napos vagy részben árnyékos élőhelyeken, 50–3800 m tengerszint feletti magasság között. Egyes fajok a közeli növényzetet használják függőleges helyzetük megtartásához (pl. C. pulquinensis).

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Kultúrában tartás

A Corryocactus fajok vonzerejük ellenére ritkán fordulnak elő a gyűjteményekben, mert hosszú, bokros növekedésük nehézkessé teszi az üvegházi tartást. Az oltványos szaporítás gyorsabb és biztonságosabb növekedést tesz lehetővé, de torzulhat a természetes habitus.

Szerzők és forrás

Szerkesztette: Jokhel Csaba
Kép:
Lektorálta:
Forrás:
- Caryophyllales.org;
- Plants of the World Online;
- https://thelastcactusclassification.top/category/corryocactus/
- https://cactiguide.com/cactus/?genus=corryocactus

A(z) „Corryocactus” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

C

Corryocactus apiciflorus (C. tenuiculus) XY

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-= Corryocactus =
+== Tudományos név ==
-A ''Corryocactus'' a kaktuszfélék családjába tartozó, az Andok száraz, magashegyi vidékein elterjedt nemzetség. Fajai elsősorban Peru, Bolívia, Chile és Argentína területén élnek, jellemzően 2000 és 3500 méter közötti magasságban. A nemzetség tagjai változatos méretű, részben elágazó, hengeres vagy gömbölyded hajtásokat fejlesztenek, amelyeket erőteljes, látványos tövisek és nagy, csöves virágok jellemeznek. A ''Corryocactus'' fajok különösen jól alkalmazkodtak a száraz, köves élőhelyekhez, és a gyűjtők körében szálkás megjelenésük, valamint szívósságuk miatt kedveltek.
+''Corryocactus'' Britton & Rose 1920
-== Morfológia és jellemzők ==
+'''A tudományos név státusza:''' érvényes
-A ''Corryocactus'' fajok hajtásai többnyire hengeresek, esetenként kissé gömbölydedek, és a fajtól függően kisebb csomókat, idősebb korban akár nagyobb telepeket is kialakíthatnak. A szárak bordázottsága kifejezett: a hosszanti bordák felszínén helyezkednek el az areolák, amelyekből a tövisek, a virágok és az esetleges oldalhajtások fejlődnek.
-A tövisek alakja és mérete nagy változatosságot mutat a nemzetségen belül. Előfordulnak fajok finom, tűszerű, sárga vagy fehéres tövisekkel, míg mások sötét, vastagabb és hosszabb, gyakran görbülő töviseket viselnek. Egyes fajok areolái gyapjasak, ami védelmet nyújt a magashegységi napfény és hőingadozás ellen.
+'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
-A szövetek felépítése kifejezetten szárazságtűrő; a hajtások belsejében vízraktározó parenchima található, amely segíti a növény túlélését az erősen csapadékszegény élőhelyeken.
+<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
+=== A név eredete, etimológia ===
-== Virág ==
+A nemzetséget '''Thomas Avery Corry''' (1862–1942) perui mérnökről nevezték el, aki segítette '''Britton''' és '''Rose''' növénykutató expedícióit Dél-Amerikában. Nevéhez fűződik legalább három ''Corryocactus''-faj felfedezése a vasútvonal mentén.
-A Corryocactus virágai erőteljesen csövesek, legtöbbször a hajtások felső részén, az idősebb areolákból fejlődnek. A virágok színe fajonként változó: gyakoriak a vörös, rózsaszín és narancsos árnyalatok, de előfordulnak sárga vagy csaknem fehér virágú formák is. A virágok általában nappal nyílnak, és többnyire a kolibrikhez és rovarokhoz alkalmazkodott beporzási stratégiát követnek.
-A virágzási idő a természetes élőhelyen tavasztól nyárig tart, termesztésben pedig megfelelő fényviszonyok mellett megbízhatóan ismétlődik.
+<span id="leírás"></span>
+=== Leírás ===
-== Termés és mag ==
+A ''Corryocactus'' nemzetség cserjés vagy fás növényekből áll, oszlopos, bordázott szárakkal, amelyek az aljától elágazhatnak. Növekedésük lassú, gyakran több méteres, bokros formációt alkotnak. A '''szárak''' átmérője általában 5 cm körüli, a '''bordák''' alacsonyak, a '''tövisek''' közepes hosszúságúak, kezdetben sárgák, majd sötétednek; egyes fajoknál (pl. ''C. brevistylus'') akár 24 cm hosszúak lehetnek.
-A termések húsosak, általában gömbölydedek, és beéréskor fajtól függően zöldes, sárgás vagy pirosas árnyalatot öltenek. Néhány faj termése ehető, és a helyi lakosság egyes területeken hagyományosan felhasználja őket édes készítményekhez.
-A magok aprók, sötét színűek és kemény héjúak. Csírázásuk többnyire megbízható, ha jó vízelvezetésű, enyhén homokos közegbe vetik őket.
+'''Virágaik''' nappaliak, tölcsér- vagy harang alakúak, 5–7,5 cm átmérőjűek, önmeddők, színe vöröstől sárgáig változik, gyakran élénk narancssárga. A virágokat rovarok (hártyásszárnyúak, kétszárnyúak) és kolibrik (Rhodopis vesper) porozzák be.
-== Elterjedés és élőhely ==
+A '''termések''' gömb alakúak, tövisekkel borítottak, húsosak, ehetőek, a virágzat maradványai hozzájuk tapadnak. A '''magvak''' kicsik, ráncosak, fekete színűek, nyálkás burok borítja őket; terjesztésükért denevérek (Platalina genovensium) vagy egyes fajok esetében szarvasok (Hippocamelus antisensis) felelősek.
-A nemzetség Dél-Amerika Andok-vidékén honos, főként Peru déli részén, Bolíviában, Észak-Chilében és Északnyugat-Argentína száraz, félsivatagi zónáiban. Az élőhelyekre a sziklás alapkőzet, az erős napsugárzás, a hideg éjszakai hőmérséklet és a minimális csapadék jellemző.
-A fajok többnyire meredek hegyoldalakban és jól vízelvezető, kavicsos-homokos talajokon telepednek meg, ahol a csapadék gyorsan elszivárog. A szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás különösen fejlett vízraktározó szöveteikben és erős töviseikben mutatkozik meg.
+<span id="elterjedes-es-elohely"></span>
+=== Elterjedés és élőhely ===
-== Ökológia ==
+A ''Corryocactus'' nemzetség Dél-Amerika nyugati részén őshonos, főként '''Peruban''', '''Bolíviában''' és '''Észak'''-'''Chilében'''. Kedveli a száraz, köves, sziklás vagy homokos területeket, napos vagy részben árnyékos élőhelyeken, 50–3800 m tengerszint feletti magasság között. Egyes fajok a közeli növényzetet használják függőleges helyzetük megtartásához (pl. ''C. pulquinensis'').
-A Corryocactus fajok virágait gyakran kolibrik, méhek és egyes rovarcsoportok látogatják, így jelentős szerepet játszanak a magashegyi beporzóközösségek fenntartásában. A terméseket madarak és kisebb emlősök fogyasztják, amelyek a magok terjedését segítik.
-A hajtásokból kialakuló sűrű csomók menedéket biztosíthatnak hüllők és kisebb gerincesek számára is, így a nemzetség fajai szerkezetképző elemei lehetnek az élőhelyi mozaiknak.
+<span id="megkulonbozteto-bele"></span>
+=== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ===
+<span id="kultura"></span>
-== Termesztés ==
+=== Kultúrában tartás ===
-A Corryocactus fajok jól tarthatók kultúrában, de igényeik a természetes élőhelyhez igazodnak. Világos, teljes napsütéses helyet és kiváló vízelvezetésű, ásványi jellegű talajkeveréket igényelnek. A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést igényelnek, a talaj két öntözés között teljesen száradjon ki. Télen szinte teljes száraz nyugalmat kívánnak.
-A túlöntözés különösen veszélyes, mert gyökérrothadáshoz vezethet. A kártevők közül időnként megjelenhet gyapjastetű vagy pajzstetű, amelyek ellen korai felismeréssel hatékonyan lehet védekezni.
+A ''Corryocactus'' fajok vonzerejük ellenére ritkán fordulnak elő a gyűjteményekben, mert hosszú, bokros növekedésük nehézkessé teszi az üvegházi tartást. Az oltványos szaporítás gyorsabb és biztonságosabb növekedést tesz lehetővé, de torzulhat a természetes habitus.
-A nemzetség magvetéssel és dugványozással is szaporítható. A dugványok gyökereztetése előtt néhány napos kalluszosodás javasolt.
-== Megkülönböztető bélyegek ==
-A Corryocactus fajok legismertebb alaktani sajátosságai:
-* csöves, feltűnő, gyakran vörös vagy rózsaszín virágok
-* erős, változatos színű és méretű tövisrendszer
-* magashegyi, száraz élőhelyekhez való kifejezett alkalmazkodás
-* rendszerint hengeres, gyakran elágazó szárak
-* néhány faj esetében ehető termés
-A nemzetség számos más andoki kaktusztól megkülönböztethető jellegzetes, csöves virágairól és szálkás megjelenéséről.
-== Taxonómia ==
-A Corryocactus nemzetséget Britton és Rose írta le 1920-ban. A név a görög „korys” (sisak) és a „kaktos” szavakból ered, feltehetően egyes fajok virágainak alakjára utalva. A nemzetség a Cactoideae alcsaládon belül a Trichocereeae tribushoz áll közel.
-A Corryocactus mintegy húsz fajt foglal magában. A legismertebbek közé tartozik a Corryocactus brevistylus, a Corryocactus chuskaensis, a Corryocactus pulquiensis és a Corryocactus erectus.
-== Nevezetes fajok ==
-* Corryocactus brevistylus
-* Corryocactus chuskaensis
-* Corryocactus pulquiensis
-* Corryocactus erectus
 == Szerzők és forrás ==
-* '''Szöveg:'''
+* '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
 * '''Kép:'''
 * '''Lektorálta:'''
 * '''Forrás:'''
-** Britton, N. L. – Rose, J. N. (1920): The Cactaceae.
+** Caryophyllales.org;
+** Plants of the World Online;
+** https://thelastcactusclassification.top/category/corryocactus/
+** https://cactiguide.com/cactus/?genus=corryocactus
+[[Kategória:Cactaceae]]