„Kategória:Pterocactus” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 15:28-kori változata

Tudományos név

Pterocactus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév jelentése: szárnyas kaktusz, amely a nemzetségre jellemző szárnyas magvakra utal.

Típuspéldány

Pterocactus kuntzei K.Schum.
Első leírása: Schumann, 1897.

Pterocactus kuntzei képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Geofita törpe növények nemzetsége, nagy gumós gyökerekkel.

A szárak szegmentáltak, gömbölyűek vagy hengeresek, könnyen törnek és gyökeresednek, gyakran szemölcsösek (papillose), és a száraz évszakban gyakran eltűnnek.

A levelek aprók, hamar lehullók.

Szemölcsök

A szárak gyakran szemölcsösek (papillose).

Areolák

Az areolákon a fajtól függően lehetnek tövisek és glochidiák is, vagy hiányozhatnak.

Tövisek

A tövisek finoman tűszerűek (aciculatus) vagy ár alakúak (subulatus), görbültek (curvus), néha papírszerűek (chartaceus).

Generatív test

Virág

A virágok nappaliak (diurnalis), önmeddők, közvetlenül a szárvégekből bújnak elő.
Színük sárga és vöröses vagy vörösesbarna között változik.
A perikarpelluma enyhén szemölcsös (tuberculatus) és finom töviseket visel.
A beporzást hártyásszárnyúak (hymenoptera) végzik.
A porzószálak érintésre érzékenyek.

Termés

A termések szárazak, tokszerűek, oldalról nyílók, és sűrűn tövisekkel borítottak.

Magja: A magok nagyok, halványsárgák vagy világosbarnák, többé-kevésbé kör alakúak, tipikusan papírszerű szárnyas hártyával rendelkeznek.

Könnyűek, a szél általi terjedéshez (anemophilia) alkalmazkodtak.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség lényegében Patagóniától Észak-Argentínáig nő. Populációkat fedeztek fel Dél-Chilében (Kiesling 2002) is.

Argentína: Buenos Aires, Catamarca, Chubut, Cordoba, Jujuy, La Pampa, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Salta, San Juan, Santa Cruz, Tucuman.
Chile: Aisen.

Élőhely: Kisebb kolóniákban nőnek homokos vagy agyagos talajokon, néha sós síkságokon, enyhe lejtőkön, továbbá sziklás talajokon is, a tengerparthoz közel.

Éghajlati tényezők: Egyes régiókban a Pterocactus erős fagyokat is képes elviselni.
Növénytársulás, életmód: Tengerszint feletti magasság: Gyakorlatilag a tengerszinttől (P. valentinii) akár 3050 m-es magasságig (P. megliolii).

Egyéb

Eredeti endemizmus: A nemzetséget eredetileg Argentína endemikusának tartották.

Szerzők és forrás

Forrás: https://thelastcactusclassification.top/category/pterocactus/

A(z) „Pterocactus” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

P

Pterocactus tuberosus

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+== Tudományos név ==
-= '''Akersia''' =
+* ''Pterocactus'' K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)
-'''''Akersia''''' a kaktuszfélék (''Cactaceae'') családjába tartozó, kis nemzetség, amely Dél-Amerika száraz vidékein őshonos. A nemzetség Charles Edward Akersről, az argentin Buenos Aires Nyugati Vasút főfelügyelőjéről kapta nevét. Tagjai hengeres vagy gömbölyded szárú, gyakran tövüknél villásan elágazó növények, amelyek tetszetős, fehértől rózsaszínig terjedő árnyalatú virágaikról ismertek. Bár viszonylag kevéssé ismert nemzetség, az '''''Akersia''''' ritkasága és díszértéke miatt a kaktuszgyűjtők körében egyre keresettebb.
+=== A név eredete, etimológia ===
-== Morfológia és jellemzők ==
+A nemzetségnév jelentése: '''szárnyas kaktusz''', amely a nemzetségre jellemző '''szárnyas magvakra''' utal.
-Az '''''Akersia''''' fajok hengeres vagy gömbölyded szárú kaktuszok, amelyek elérhetik a 10 cm átmérőt. Száraik a tövüknél rendszerint dichotóm módon elágaznak, felületükön gumók (tuberkulumok) helyezkednek el, melyeken tövisek sorakoznak. Ennek színe fehértől barnáig változhat, többnyire egyenesek, ritkán kissé hajlottak.
-Virágaik feltűnőek, nappal nyílnak, színük fehértől a rózsaszín különböző árnyalatáig terjed, és akár 7–8 cm átmérőjűek is lehetnek. A virágokat bogyós, húsos termések követik, amelyek több magot tartalmaznak.
+=== Típuspéldány ===
+* ''Pterocactus kuntzei'' K.Schum.
+* '''Első leírása:''' Schumann, 1897.
-A növények vastag, viaszréteggel fedett epidermisze segíti a vízmegőrzést, míg mélyre hatoló gyökérzetük az alsóbb vízrétegek elérését teszi lehetővé. Ezek az adaptációk alkalmassá teszik őket a szélsőségesen száraz, napsütötte környezetek túlélésére.
+{{Típusfaj|Pterocactus kuntzei}}
-== Taxonómia ==
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-Az '''''Akersia''''' nemzetséget Friedrich Ritter írta le 1980-ban. A legújabb rendszertani besorolás szerint a nemzetség a '''Cactaceae''' családon belül az '''Opuntioideae''' alcsalád, '''Tacingheae''' tribus és '''Tacingheinae''' altribus tagja.
-A csoport legközelebbi rokon nemzetségei közé tartoznak a '''''Tacinga''''', '''''Quiabentia''''', '''''Maihueniopsis''''' és '''''Pereskiopsis'''''. A nemzetség mindössze három ismert fajt tartalmaz:
+=== Vegetatív test ===
-* '''''Akersia roseana''''' (''Borzicactus icosagonus subsp. roseiflorus'')
+==== Hajtás, szár ====
-* '''''Akersia echinata'''''
-* '''''Akersia leucocarpa'''''
-== Elterjedés és élőhely ==
+'''Geofita''' '''törpe''' növények nemzetsége, nagy '''gumós gyökerekkel'''.
-Az '''''Akersia''''' fajok Dél-Amerika száraz, félsivatagos vidékein fordulnak elő, főként Argentína, Bolívia és Paraguay területén. Jellemzően köves, hegyes-dombos terepen nőnek, ahol jól szellőző, kavicsos talajban gyökereznek.
+A '''szárak szegmentáltak''', '''gömbölyűek''' vagy '''hengeresek''', könnyen '''törnek és gyökeresednek''', gyakran '''szemölcsösek''' ('''papillose'''), és a '''száraz évszakban gyakran eltűnnek'''.
+A '''levelek aprók''', hamar '''lehullók'''.
+==== Szemölcsök ====
+A szárak gyakran '''szemölcsösek''' ('''papillose''').
+==== Areolák ====
+Az '''areolákon''' a fajtól függően lehetnek '''tövisek''' és '''glochidiák''' is, vagy hiányozhatnak.
+==== Tövisek ====
+* A '''tövisek finoman tűszerűek''' (''aciculatus'') vagy '''ár alakúak''' (''subulatus''), '''görbültek''' (''curvus''), néha '''papírszerűek''' (''chartaceus'').
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+* A virágok '''nappaliak''' (''diurnalis''), '''önmeddők''', közvetlenül a szárvégekből bújnak elő.
+* Színük '''sárga''' és '''vöröses''' vagy '''vörösesbarna''' között változik.
+* A '''perikarpelluma''' enyhén '''szemölcsös''' (''tuberculatus'') és '''finom töviseket''' visel.
+* A beporzást '''hártyásszárnyúak''' (''hymenoptera'') végzik.
+* A '''porzószálak''' érintésre '''érzékenyek'''.
+==== Termés ====
+A termések '''szárazak''', '''tokszerűek''', '''oldalról nyílók''', és '''sűrűn tövisekkel''' borítottak.
+* '''''Magja:''''' A magok '''nagyok''', '''halványsárgák''' vagy '''világosbarnák''', '''többé-kevésbé kör alakúak''', tipikusan '''papírszerű szárnyas hártyával''' rendelkeznek.
-Élőhelyeik változatosak: egyes fajok száraz cserjésekben, mások sziklás lejtőkön vagy homokos, kavicsos sivatagi talajban élnek. Bár a nemzetség nem elterjedt a kultúrában, néhány fajt dísznövényként más kontinensekre is bevezettek, ami potenciálisan ökológiai kockázatot jelenthet, ha a növények kivadulnak és honosodnak.
+'''Könnyűek''', a '''szél általi terjedéshez''' ('''anemophilia''') alkalmazkodtak.
-== Kultúrában ==
+== Elterjedés és élőhely ==
-Az '''''Akersia''''' fajok ritkán nevelt, de különleges megjelenésű kaktuszok, amelyek megfelelő gondozás mellett gyűjtemények értékes darabjai lehetnek.
-;'''Talaj:''' ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztésű homokos-kavicsos keverék ajánlott, perlit vagy habkő hozzáadásával.
+'''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség lényegében '''Patagóniától''' '''Észak-Argentínáig''' nő. Populációkat fedeztek fel '''Dél-Chilében''' (Kiesling 2002) is.
-;'''Fény:''' napfénykedvelők, legalább napi 6 óra közvetlen napsütést igényelnek.
-;'''Öntözés:''' vízigényük csekély; a talajt öntözések között szinte teljesen ki kell szárítani. Télen alig igényelnek vizet.
-;'''Hőmérséklet:''' melegkedvelők, a fagyot nem tűrik.
-;'''Kártevők:''' ritkán támadják, de liszteskék és pajzstetvek előfordulhatnak, amelyek ellen neemolaj vagy rovarölő szappan használható.
-Szaporításuk magvetéssel vagy dugványozással történhet. A dugványokat ültetés előtt néhány napig száradni kell hagyni, majd laza talajba ültetni.
+* '''Argentína:''' Buenos Aires, Catamarca, Chubut, Cordoba, Jujuy, La Pampa, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Salta, San Juan, Santa Cruz, Tucuman.
+* '''Chile:''' Aisen.
-== Gazdasági és ökológiai jelentőség ==
+'''''Élőhely:''''' '''Kisebb kolóniákban''' nőnek '''homokos''' vagy '''agyagos talajokon''', néha '''sós síkságokon''', enyhe '''lejtőkön''', továbbá '''sziklás talajokon''' is, a tengerparthoz közel.
-Gazdasági szempontból az '''''Akersia''''' fajok nem bírnak nagy jelentőséggel, de dísznövényként és gyűjtemények ritkaságaként értékelik őket. A gyűjtők körében ritkaságuk és virágaik szépsége miatt magas áron cserélnek gazdát.
-Ökológiai szerepük viszont fontos: természetes élőhelyükön számos sivatagi rovar, madár és kisemlős számára nyújtanak táplálékot és menedéket. A vadon élő állományok védelme érdekében fontos, hogy a növényeket ne természetes populációból gyűjtsék, hanem fenntartható termesztésből származzanak.
+* '''''Éghajlati tényezők:''''' Egyes régiókban a ''Pterocactus'' '''erős fagyokat''' is képes elviselni.
+* '''''Növénytársulás, életmód:''''' '''Tengerszint feletti magasság:''' Gyakorlatilag a '''tengerszinttől''' (''P. valentinii'') akár 3050 m-es magasságig (''P. megliolii'').
-== Jelentősebb fajok ==
+== Egyéb ==
-* '''''Akersia roseana''''' – Argentínában honos, nappal nyíló, akár 7–8 cm átmérőjű rózsaszín virágairól ismert faj. Szára hengeres, rövid tüskékkel a bordák mentén. Ritka és gyűjtők körében keresett.
+'''Eredeti endemizmus:''' A nemzetséget eredetileg '''Argentína endemikusának''' tartották.
-* '''''Akersia echinata''''' – Szintén Argentínából leírt faj, vöröses vagy narancsszínű virágokkal, amelyek nappal nyílnak. A szárak hengeresek, rövid tüskékkel.
-* '''''Akersia leucocarpa''''' – Fehér virágairól ismert, 5–6 cm átmérőjű virágai nappal nyílnak. Szára hosszúkás, hosszú, íves tüskékkel. Ritka faj, elsősorban gyűjteményekben található.
+== Szerzők és forrás ==
+* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/pterocactus/
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Pterocactae]]