Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Pterocactus

Innen: MKOE wiki

Tudományos név

  • Pterocactus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév jelentése: szárnyas kaktusz, amely a nemzetségre jellemző szárnyas magvakra utal.

Típuspéldány

  • Pterocactus kuntzei K.Schum.
  • Első leírása: Schumann, 1897.
Pterocactus kuntzei képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Geofita törpe növények nemzetsége, nagy gumós gyökerekkel.

A szárak szegmentáltak, gömbölyűek vagy hengeresek, könnyen törnek és gyökeresednek, gyakran szemölcsösek (papillose), és a száraz évszakban gyakran eltűnnek.

A levelek aprók, hamar lehullók.

Szemölcsök

A szárak gyakran szemölcsösek (papillose).

Areolák

Az areolákon a fajtól függően lehetnek tövisek és glochidiák is, vagy hiányozhatnak.

Tövisek

  • A tövisek finoman tűszerűek (aciculatus) vagy ár alakúak (subulatus), görbültek (curvus), néha papírszerűek (chartaceus).

Generatív test

Virág

  • A virágok nappaliak (diurnalis), önmeddők, közvetlenül a szárvégekből bújnak elő.
  • Színük sárga és vöröses vagy vörösesbarna között változik.
  • A perikarpelluma enyhén szemölcsös (tuberculatus) és finom töviseket visel.
  • A beporzást hártyásszárnyúak (hymenoptera) végzik.
  • A porzószálak érintésre érzékenyek.

Termés

A termések szárazak, tokszerűek, oldalról nyílók, és sűrűn tövisekkel borítottak.

  • Magja: A magok nagyok, halványsárgák vagy világosbarnák, többé-kevésbé kör alakúak, tipikusan papírszerű szárnyas hártyával rendelkeznek.

Könnyűek, a szél általi terjedéshez (anemophilia) alkalmazkodtak.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség lényegében Patagóniától Észak-Argentínáig nő. Populációkat fedeztek fel Dél-Chilében (Kiesling 2002) is.

  • Argentína: Buenos Aires, Catamarca, Chubut, Cordoba, Jujuy, La Pampa, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Salta, San Juan, Santa Cruz, Tucuman.
  • Chile: Aisen.

Élőhely: Kisebb kolóniákban nőnek homokos vagy agyagos talajokon, néha sós síkságokon, enyhe lejtőkön, továbbá sziklás talajokon is, a tengerparthoz közel.

  • Éghajlati tényezők: Egyes régiókban a Pterocactus erős fagyokat is képes elviselni.
  • Növénytársulás, életmód: Tengerszint feletti magasság: Gyakorlatilag a tengerszinttől (P. valentinii) akár 3050 m-es magasságig (P. megliolii).

Egyéb

Eredeti endemizmus: A nemzetséget eredetileg Argentína endemikusának tartották.

Szerzők és forrás

A(z) „Pterocactus” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.