Kategória:Cumulopuntia
| Cumulopuntia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Pterocacteae |
| Nemzetség | Cumulopuntia |
Tudományos név
- Cumulopuntia F.Ritter, Kakteen Südamerika 2: 399. 1980. Sec. Hunt (2016)
A név eredete, etimológia
- Cumulo-: cumulus (latin): „halom”, „kupac”, „csomó”, „felhalmozódás”
- -opuntia: az Opuntia nemzetségnévre való utalás
- Jelentése: Cumulopuntia = „halmokba / csomókba növő Opuntia-rokon”
A név a nemzetségre jellemző: alacsony termetű, sűrűn párnás, kupacokat alkotó növekedési formára, gyakran többfejű, összefüggő telepeket képező habitusra utal.
Típusfaj
- Cumulopuntia ignescens (Vaupel) F.Ritter
- Első leírása: Friedrich Ritter, 1980.
Cumulopuntia ignescens képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Sphaeropuntia
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek oldalra vagy a csúcson ágaznak el.
A szárak többé-kevésbé tömör, szegmentáltak. A szegmensek gömb alakúak, ellipszoidok vagy tojásdadok, általában nagyon tövises párnákat alkotnak.
A gyökerek gumósak vagy rostosak.
A levelek aprók, hamar lehullók.
Areolák
Az areolák szőrökkel és glochidium-okkal rendelkeznek.
Tövisek
A tövisek gyakran a szárak felső részén koncentrálódnak.
Generatív test
Virág
- Nappali nyílásúak, önmeddők, tölcsér alakútól a harang alakúig terjedő formájúak.
- Színük sárga, narancssárga vagy vörös.
- Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera mint Caenohalictus pupurisus), vagy kétszárnyúak (Diptera mint Habromyia lipoflava, Lyophlaeba consobrina), valamint bogarak (Buprestidae mint Atacamita chilensis) végzik.
Termés
A termések alakja változó, gömbölyűtől a tojásdadig (ovoid). Tövisesek és glochidium-okkal fedettek, vastagok és húsosak (fleshy), bár a magok belül szárazak maradnak.
- Magja: A magok lapítottak, majdnem kör alakúak (suborbicular), szalmasárgák vagy barnák. Szerkezetük az Austrocylindropuntia nemzetségéhez hasonló. Terjedését a gyümölcsökkel táplálkozó állatok ürüléke biztosítja (endozoochoria), mint a csincsillák (Chinchilla brevicaudata, C. chinchilla, Lagidium peruvianum és a guanakók (Llama guanicoe).
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Jujuy, Rioja, Salta, San Juan), Bolívia (Chuquisaca, La Paz, Oruro, Potosi), Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo, Tarapaca), Peru (Arequipa, Ayacucho, Ica, Lima, Moquegua, Puno, Tacna).
Élőhely: Az Andok Altiplano fennsíkján nő teljes napon, sziklák között, homokos területeken vagy füvek között. Növénytársulás, életmód: Valószínűleg az egyetlen nemzetség a kaktuszok között, amely a tengerszinttől az Andok legmagasabb területéig él: akár 4700 m magasságig (C. boliviana subsp. echinacea Tacnában, Peru).
Egyéb
Filogenetika: a Cumulopuntia az Austrocylindropuntia testvércsoportja. Griffith és Porter (2009) nem találtak egyértelmű alátámasztást a Cumulopuntia monofiletikus voltára, de az adatok ezt nem is cáfolták. A Cumulopuntia monofiletikus jellegét ezt követően Ritz és munkatársai (2012) megerősítették.
A molekuláris filogenetikai elemzésekben a Cumulopuntia két kládra oszlik. Az egyik kládot a C. sphaerica (C. F. Först.) E. F. Anderson és a hozzá közeli taxonok alkotják Chile és Peru nyugati andoki lejtőiről; ezek törpecserjéket képeznek, és könnyen leváló szártagok jellemzik őket. A másik klád a Cumulopuntia szűkebb értelemben vett csoportja (Cumulopuntia s.str.), amelyre az gyakran sűrű párnákat alkotó növekedés és a szilárdan kapcsolódó szártagok jellemzők (Griffith & Porter 2009; Ritz és mtsai 2012).
A C. sphaerica klád számára nemrégiben publikálták a Sphaeropuntia nemzetségnevet, azonban ennek körülhatárolása még nem teljesen tisztázott, ezért jelenleg célszerűbb szinonimaként kezelni.
Forrás
A(z) „Cumulopuntia” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.