Kategória:Maihueniopsis
| Maihueniopsis | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Pterocacteae |
| Nemzetség | Maihueniopsis |
Tudományos név
- Maihueniopsis Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 99: 86. 1925. Sec. Hunt (2016)
A név eredete, etimológia
- Maihueni-: a már meglévő nemzetségnévből (Maihuenia) származik, amely egy dél-amerikai, lapos, párnás kaktuszt jelöl.
- -opsis: (görög ὄψις) „látás”, „hasonlóság”, „képe”, „kinézet”
- Jelentés: Maihueniopsis = „Maihuenia-szerű”. A név arra utal, hogy a Maihueniopsis nemzetség morfológiailag hasonló a Maihuenia-hoz, de külön taxonómiai egységet alkot.
Típusfaj
- Maihueniopsis molfinoi Speg.
- Első leírása: Carlos Spegazzini, 1905 (emend. Friedrich Ritter, 1980).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980
Maihueniopsis molfinoi képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Puna
- Maihueniopsis subg. Puna
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, gyökér
Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, elmosódottan tagolt, nem könnyen leváló szárszegmensekkel, gumós gyökerekkel (geofita, elágazó növények; M. clavarioides esetében a tövek alig emelkednek ki a talajfelszín fölé). A szárak nagy mennyiségű nyálkát tartalmaznak. A szárszegmensek jellemzően gömbölyűek vagy tojásdad alakúak, apró, lehulló levelekkel (polimorfak, szabálytalanok, nem szemölcsösek; bunkós és hengeres–enyhén kúpos formájúak, lapított és benyomott csúccsal M. clavarioides esetében).
Areolák, tövisek
Az areolák bemélyedésben helyezkednek el, szőröket, glochidákat és rendszerint töviseket viselnek, kivéve az alapi areolákat. Amennyiben jelen vannak, a tövisek gyakran lapítottak. M. clavarioides esetében az alapon apró, erősen redukált areolák találhatók, amelyek a szár csúcsa felé egyre számosabbá válnak; glochidák hiányoznak. A tövisek kevesen vannak (legfeljebb 10), aprók, fésűszerűen elrendezettek, és a növény felszínéhez simulnak.
Generatív test
Virág
Nappali nyílásúak, önmeddők, többnyire sárgák, ritkábban narancssárgák vagy vörösek (M. clavarioides esetén zöldessárgától olívazöldig).
Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.
Termés
A termések vastag falúak, húsosak, fel nem nyílók (indehiscens), zöldesek vagy sárgásak.
Gyapjas areolákkal fedettek, amelyek többnyire glochidium-okat és néha finom töviseket viselnek.
(M. clavarioides esetén a termés körte alakú, száraz és szabálytalanul felnyíló; a virágmaradványok tartósan megmaradnak.)
- Magja: A magok nagyok, lapítottak, halványsárgák, lencse alakúak , ellipszoidok vagy csontosak, gyapjas funiculus-burokkal rendelkeznek.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Salta, San Juan, Santa Cruz), Bolívia (Potosi, Tarija), Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo, Santiago, Tarapaca, Valparaiso).
Élőhelyei: agyagos vagy homokos síkságok, az argentin Punában nagyon kopár területek, sőt, az Andok magas hegyeiben is. Gyakran bőséges kolóniákban nő Patagóniában, nagyon tömör párnákat alkotva. Tengerszint feletti magasság: 25 m (M. darwinii) és 4850 m (M. glomerata) között, ami az egyik legmagasabban növő kaktusz nemzetséggé teszi.
Egyéb
Filogenetika: a Pterocactae nemzetségcsoport legkorábbi elágazása.
Forrás
A(z) „Maihueniopsis” kategóriába tartozó lapok
A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.