Kategória:Austrocylindropuntia

• Austrocylindropuntia Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1938(6): 21. 1938. Sec. Ritz & al. (2012)

• Austro-: latin auster = „déli”, „délre eső” (botanikában: dél-amerikai, déli elterjedésű)
• -cylindro-: görög kýlindros (κύλινδρος) = „henger” (a hajtások hengeres alakjára utal)
• -opuntia: az Opuntia nemzetségnévre való utalás (morfológiai és rendszertani rokonság)
• Jelentése összefoglalva: Austrocylindropuntia = „déli (dél-amerikai) hengeres Opuntia-rokon”

• Austrocylindropuntia exaltata (A.Berger) Backeb.
• Első leírása Backeberg, 1938. (Blätter für Kakteenforschung)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1938

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Pseudotephrocactus
• Andinopuntia
• Peruviopuntia
• Trichopuntia

• Kompakt, nagy párnákat alkotó, bokros vagy cserjés növekedésű növények nemzetsége.
• A szárak hengeresek, határozatlan növekedésűek.
• A gyökerek gumósak.
• A levelek többé-kevésbé tartósak és hengeresek.

Az edénynyalábok elhelyezkedése, valamint a xilém- és floémsejtek egymás mellett rendeződő csoportja igazolja a nemzetség elkülönítését.

• Edénynyalábok (fasciculi vasculares): A szállítószövetek egységei; a xilém és a floém együttese a víz, ásványi anyagok és szerves anyagok szállítására.
• Xilémsejtek (cellulae xylematis): Víz és oldott ásványi anyagok szállítását végzik a gyökértől a hajtás felé; többnyire elhalt, vastag falú sejtek.
• Floémsejtek (cellulae phloematis): A fotoszintézis termékeit (cukrokat) szállítják; élő sejtekből álló szövet.

Az areolák szőröket, glochidium-okat és töviseket fejlesztenek.

• A tövisek papírszerű hüvely (vagina) nélküliek, ami megkülönbözteti az észak-amerikai Cylindropuntia nemzetségtől.

• Nappali nyílásúak, harang alakúak, sárga, rózsaszín vagy vörös színűek.
• A lepel (tepala) általában rövid.
• Beporzói méhek, pillangók és kolibrik (Patagona gigas).

Gömbölyű vagy körte alakú, faluk nagyon vastag.

• Magja: A magok nagyok, gömbölyűek vagy körte alakúak, sárga színűek. Terjedésüket többek között a nandu (Pterocnemia pennata) biztosítja.

Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Jujuy, Salta, Tucumán), Bolívia (Chuquisaca, Cochabamba, Oruro, S. La Paz, Potosí, Tarija), Ecuador (Cañar, Chimborazo, Pichincha), Peru (Ancash, Arequipa, Ayacucho, Cajamarca, Cuzco, Huancavelica, Junin, La Libertad, Lima, Piura, Puno).

Élőhely: Andoki felföldek 1500 és 4550 m közötti tengerszint feletti magasságban.

• Éghajlati tényezők: Teljes napfényben nőnek, néha rendkívül kopár, száraz területeken.
• Növénytársulás, életmód: Gyakran elszórt cserjék árnyékában, füvek között, törmelékes, homokos vagy köves üledékből álló talajon élnek.

Filogenetika: Az Austrocylindropuntia nemzetség Hunt (2006) szerinti eredeti értelmezését Ritz és mtsai (2012) nem találták monofiletikusnak. Az Austrocylindropuntia lagopus (K. Schum.) F. Ritter a Austrocylindropuntia fennmaradó fajainak és a Cumulopuntia kládjának testvércsoportjaként jelent meg, ezért monospécikus nemzetségként elkülönítették Punotia D. R. Hunt néven Hernández-Ledesma és mtsai (2015) szerint. J. M. de Vos és munkatársai (2025) vizsgálataiban a 2015-ben elkülönített, egyspecieses Punotia nemzetség (Punotia lagopus) nagyon jó támogatottsággal az Austrocylindropuntia testvércsoportja és ez alá sorolják be.

• https://thelastcactusclassification.top/category/austrocylindropuntia/