Kategória:Maihuenia

• Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)

A Maihuenia név etimológiája érdekes, mivel nem a latin vagy görög nyelvből származik (ami a botanikai nevek többségére jellemző), hanem egy dél-amerikai őshonos nép nyelvéből.

• Nyelvi eredet: A szó a mapucse (más néven mapudungun) nyelvből ered. A mapucsék Chile és Argentína déli területein élő őshonos népcsoport, azon a vidéken, ahol ezek a kaktuszok őshonosak.
• Jelentése:
  • A nemzetség neve a növény népi elnevezéséből, a maihuén szóból származik. Bár a pontos jelentésátvitelről megoszlanak a vélemények, a legtöbb botanikai forrás szerint a maihuén kifejezést kifejezetten erre a párnás növekedésű kaktuszfajtára használták.
  • A latin végződést (-ia) Ludwig Karl Georg Pfeiffer botanikus tette hozzá, amikor 1883-ban leírta a nemzetséget, hogy az illeszkedjen a tudományos nevezéktan szabályaihoz.

• Maihuenia poeppigii (Otto ex Pfeiff.) F.A.C.Weber ex K.Schum.
• Első leírása: Rudolf Amandus Philippi, 1891.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Pereskia subg. Maihuenia

Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, és akár több méteres átmérőt is elérhetnek.

A szárak önállóak, szegmentáltak vagy nem szegmentáltak, hosszú karógyökérrel (radix palaris longa) rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet).

A levelek kúposak vagy vonalasak (linearia), tartósak (persistens).

Az areolák meglehetősen kicsik és számosak, selymes szőrökkel (pili sericei) rendelkeznek.

• Peremtövis: Két sugártövis van, amelyek nem feltűnőek.
• Középtövis: Néha hiányzik, többé-kevésbé lapított.

• Nappali nyílásúak, önmeddők (sterilis), csúcsi (terminalis), magányosak, szélesen nyílóak.
• Színük sárga vagy fehér.
• Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.

A termések fordított tojásdadok (obovata) vagy bunkó alakúak (clavata), húsos murvalevelekkel (bractea carnosa), gyümölcshús (pulpa) nélkül.

• Magja: A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (tuberculata), a széleken csíkosak (striata).

• Földrajzi elterjedés: Argentína (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), Chile (Bio-Bio, La Araucania, Maule).
• Élőhely: Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken. Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon.
• Tengerszint feletti magasság: A tengerszinttől az Andok állandó hóhatáráig (változó), ami körülbelül 4800 m magasságot jelent.

Jelenleg 2 elismert faj:

• Maihuenia patagonica (Phil.) Speg. 1919
• Maihuenia poeppigii (Otto ex Pfeiffer) Phil. ex K.Schum. 1898

└─ Cactaceae
   ├─ Leuenbergerioideae
   └─ N
      ├─ Pereskioideae
      └─ N
         ├─ Opuntioideae
         └─ N
            ├─ Maihuenioideae
            |  └─ Maihuenia
            |     ├─ Maihuenia patagonica
            |     └─ Maihuenia poeppigii
            └─ N
               ├─ Blossfeldioideae
               └─ Cactoideae
                  ├─ N

• https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/