Maihuenia patagonica
| Maihuenia patagonica | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Maihuenioideae |
| Nemzetség | Maihuenia |
| Faj | Maihuenia patagonica |
 
| |
Tudományos név
- Maihuenia patagonica (Philippi) Spegazzini, 1902
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Maihuenia a növény chilei népi elnevezéséből, a „maihuén” szóból származik, amelyet a helyi indián közösségek használtak.
- A faji jelző, a patagonica a latin Patagonicus szóból ered, jelentése: patagóniai. Ez a faj természetes elterjedési területére, a dél-amerikai Patagóniára utal.
Típus
- Opuntia patagonica Philippi; Gyűjtő: Rudolf Amandus Philippi, hely: Argentína, Santa Cruz, 1891; Típuspéldány helye: Museo Nacional de Historia Natural (SGO).
- Első leírása: Rudolf Amandus Philippi írta le először Opuntia patagonica néven 1891-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carlo Luigi Spegazzini, 1902.
Maihuenia patagonica képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Maihuenia patagonica szinonimái
- ≡ Opuntia patagonica, ≡ Opuntia patagonica, ≡ Maihuenia patagonica
- = Maihuenia brachydelphys, ≡ Opuntia brachydelphys
- = Maihuenia tehuelches
- = Maihuenia valentinii, ≡ Maihuenia valentini
- = Maihuenia andicola
- = Maihuenia albolanata
- = Maihuenia albolanata f. viridulispina
- = Maihuenia cumulata
- = Maihuenia latispina
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A növény sűrű, párnaszerű telepeket alkot, amelyek átmérője elérheti a 30–40 cm-t. A gyökérzet erőteljes, húsos raktározó gyökér (karógyökér).
A szár (szegmensek) rövid, hengeres vagy tojásdad alakú, 1–6 cm hosszú. A hajtás rendkívül sűrűn elágazó.
A levelek húsosak, zöldek, hengeresek vagy kúposak, 2–6 mm hosszúak, és sokáig a növényen maradnak (perzisztensek). Az areolák kicsik, gyapjasak, de hiányoznak róluk a glochidium-ok. A tövisek száma areolánként általában 1–3. A középtövis a legerősebb, 1–4 cm hosszú, fehéres vagy szürkés, merev. A peremtövisek gyakran hiányoznak vagy sokkal rövidebbek.
Generatív test
Virág
A virág a hajtások csúcsán fejlődik, magányos, színe a fehértől a krémfehérig vagy halvány rózsaszínig terjed. A virág átmérője 3–5 cm.
- Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes árnyalatú, a belső lepellevél vagy sziromlevél széles, selymes fényű.
- Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák. A bibeszál fehér, a bibe többágú és zöldes vagy krémszínű.
Termés
A termés húsos, gömbölyded vagy tojásdad, zöldes-sárgás színű, éretten gyakran savanykás illatú.
- Magja: A magok kerekdedek, 3–4 mm-esek, fényes feketék és kemény maghéjjal rendelkeznek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína (Patagónia, Santa Cruz-tól Mendoza tartományig) és Chile (Aysén régió) területein honos.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szeles, köves, homokos pusztaságokon, sztyeppéken él magashegyi körülmények között (akár 2000 m felett is). Jellemző rá a szukkulens életmód, kiválóan alkalmazkodott a tartós fagynak és az erős szeleknek kitett élőhelyekhez.
Kultúrában tartás
A Maihuenia patagonica a leginkább fagytűrő kaktuszok közé tartozik, így mérsékelt égövön sziklakertbe is ültethető. Fontos a tökéletes vízelvezetés és a napos fekvés. A pangó vizet nem bírja, különösen télen. A növekedési időszakban szereti a friss levegőt és a mérsékelt öntözést.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Nagyon hasonlít a Maihuenia poeppigii fajra, de a Maihuenia patagonica párnái kompaktabbak, a szegmensei nagyobbak, és a tövisek is robusztusabbak. Ez a nemzetség alapvetően különbözik minden más kaktusztól, mivel levelei vannak, de hiányoznak a glochidium-ok, ami miatt az elkülönült Maihuenioideae alcsaládba sorolják.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV rendszer alapján a Cactaceae család tagja. Az alcsaládok között a Maihuenioideae képviselője, amely egy bazális, ősi fejlődési vonalat képvisel a kaktuszfélék törzsfáján.