„Kategória:Echinocactus” változatai közötti eltérés

Echinocactus
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-; csoport	Echinocactinae
Nemzetség	Echinocactus

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 16:25-kori változata

Tudományos név

Echinocactus Link & Otto, 1827

A név eredete, etimológia

A név a görög echinos (sündisznó vagy tengeri sün) és a kaktos (tövises növény) szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség tagjainak gömbölyded alakjára és az azokat borító erős tövisekre utal.

Típusfaj

Echinocactus platyacanthus Link & Otto; Karwinski, Mexikó, Hidalgo, 1827.
Első leírása: Verhandlungen des Vereins zur Beförderung des Gartenbaues im Königlich Preussischen Staate 3: 420 (1827).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Heinrich Friedrich Link és Christoph Friedrich Otto, 1827.

Echinocactus platyacanthus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Echinofossulocactus Lawr.
Homalocephala Britton & Rose
Meyerocactus Doweld

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A nemzetség tagjai gömb alakú vagy rövid oszlopos növekedésű növények, a csúcsuknál gyakran ellapulnak. Lehetnek magányosak vagy sűrűn elágazóak. A szárakon számos borda található (számuk elérheti a 60-at), a növények csúcsa (apex) sűrű gyapjúval borított.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A növényeket számos borda tagolja. Az areolák nagyok, általában megnyúltak, az idős példányoknál gyakran összeérnek; nektármirigyekkel nem rendelkeznek. A tövisek nagyon erősek, a középtövisek jól elkülöníthetők a peremtövisektől.

Generatív test

Virág

Nappali virágzásúak és önmeddőek. A virágok a csúcsi gyapjúban fejlődnek, alakjuk a rövid tölcsérformától a harang alakig terjed. A pikkelyek tövisekben végződnek. Színük sárga vagy rózsaszín. Megporzásukat főleg hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik, de egyes fajoknál, mint például az E. horizonthalonius, megfigyelték denevérek általi megporzást is.

Termés

A termések gömbölydedek vagy megnyúltak, éretten húsosak vagy szárazak, felnyílók vagy zártak. Sűrűn borítják őket pikkelyek és gyapjú.

Magja: Általában nagyon nagyok, feketék és szemölcsösek (például az E. polycephalus esetében).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó (Chihuahua, Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Mexico D.F., Nuevo Leon, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sonora, Tamaulipas, Zacatecas) és az Amerikai Egyesült Államok (Arizona, California, New Mexico, Nevada, Oklahoma, Texas, Utah).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő: cserjésekben és füves területeken, sziklás, durva homokos, ásványi anyagokban gazdag, néha mészköves vagy enyhén vályogos talajon. Megtalálhatók sivatagokban (Sonora és Chihuahua), lankás domboldalakon, kvarchomok-konglomerátumokon, rendkívül száraz, kavicsos vagy sziklás, néha agyagos talajokon. Előfordulnak sivatagi völgyekben, kanyonok szélén, valamint boróka- és fenyőerdőkben, 30 métertől egészen 2200 méteres tengerszint feletti magasságig.

Taxonómia és filogenetika

A J. M. de Vos és munkatársai által végzett 2025-ös filogenetikai kutatások (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) pontosították a nemzetség helyét a családon belül. A molekuláris adatok alapján egyes taxonok (példányosan az E. parryi, E. polycephalus és az E. polycephalus subsp. xeranthemoides) ellentmondásos helyzetűek a nemzetségen belül, ami további vizsgálatokat tehet szükségessé a csoport természetes rokonsági viszonyainak teljes tisztázásához.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-<span id="tudományos-név"></span>
+{{Speciesbox
+|taxon=Echinocactus
+}}
 == Tudományos név ==
-''Echinocactus'' Link & Otto 1827
+* ''Echinocactus'' Link &amp; Otto, 1827
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
+=== A név eredete, etimológia ===
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
+A név a görög ''echinos'' (sündisznó vagy tengeri sün) és a ''kaktos'' (tövises növény) szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség tagjainak gömbölyded alakjára és az azokat borító erős '''tövisekre''' utal.
-<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
+=== Típusfaj ===
-=== A név eredete, etimológia ===
-Az összetett tudományos nemzetségnév az ógörög '''echinos''' („tengeri sün”) és a latin '''cactus''' szavakból áll. Jelentése: '''„tengeri sünkaktusz”''', amely a nemzetség fajaira jellemző, tövisekkel borított gömb- vagy hordó alakú formára utal.
+* ''Echinocactus platyacanthus'' Link &amp; Otto; Karwinski, Mexikó, Hidalgo, 1827.
+* '''Első leírása:''' Verhandlungen des Vereins zur Beförderung des Gartenbaues im Königlich Preussischen Staate 3: 420 (1827).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Heinrich Friedrich Link és Christoph Friedrich Otto, 1827.
+{{Típusfaj|Echinocactus platyacanthus}}
+=== Szinonimák ===
+* '''''Echinofossulocactus''''' Lawr.
+* '''''Homalocephala''''' Britton &amp; Rose
+* '''''Meyerocactus''''' Doweld
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-<span id="história"></span>
+=== Vegetatív test ===
-=== História ===
-A nemzetség nevét '''Heinrich Friedrich Link''' (1767–1851) és '''Christoph Friedrich Otto''' (1783–1856) német botanikusok használták először 1827-ben. Link a Berlini Botanikus Kert igazgatója és a botanika professzora volt, Otto pedig a kert inspektoraként tevékenykedett. Több kaktuszfaj leírása fűződik a nevükhez.
-A 19. században az ''Echinocactus'' gyűjtőnemzetségként funkcionált: minden bordás szárú kaktuszt ide soroltak, amely nem tartozott a ''Cereus'' vagy ''Melocactus'' nemzetségbe. Később '''Britton és Rose''' jelentősen szűkítette a nemzetséget, és csak néhány jellegzetes „hordókaktusz” maradt meg benne.
+==== Hajtás, szár ====
-'''Lyman D. Benson''' átmenetileg ismét kibővítette a csoportot a ''Homalocephala'' és ''Astrophytum'' nemzetségek bevonásával, de végül az ''Astrophytum'' — '''Antoine Charles Lemaire''' által — különálló, stabil nemzetségként maradt fenn.
+A nemzetség tagjai gömb alakú vagy rövid oszlopos növekedésű növények, a csúcsuknál gyakran ellapulnak. Lehetnek magányosak vagy sűrűn elágazóak. A szárakon számos '''borda''' található (számuk elérheti a 60-at), a növények csúcsa (apex) sűrű gyapjúval borított.
-A múltban több átminősítés és összevonási kísérlet történt, de mára az ''Echinocactus'' egy jól körülírható, viszonylag kis fajszámú nemzetség lett.
+==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
-<span id="típuspéldány"></span>
+A növényeket számos '''borda''' tagolja. Az '''areolák''' nagyok, általában megnyúltak, az idős példányoknál gyakran összeérnek; nektármirigyekkel nem rendelkeznek. A '''tövisek''' nagyon erősek, a '''középtövisek''' jól elkülöníthetők a '''peremtövisektől'''.
-=== Típuspéldány ===
-Nincs információ.
-<span id="leírás"></span>
+=== Generatív test ===
-=== Leírás ===
-Gömb vagy röviden oszlopos, gyakran lapított csúcsú kaktuszok nemzetsége, amelyek lehetnek magányosak vagy csoportot alkotók. A száron '''számos, akár 60 borda''' található, a csúcs régiója sűrű '''gyapjúszőrrel borított'''. Az areolák nagyok, megnyúltak, a kifejlett példányokon gyakran összefolyók; nektármirigyek nincsenek.
-A tövisek erősek, vaskosak, a középtövisek és sugártövisek többnyire jól elkülönülnek. A virágok nappal nyílnak, önmeddők, a gyapjús csúcsareolákból fejlődnek, alakjuk röviden tölcséres vagy harang alakú, színük sárga vagy rózsaszín. Elsősorban hártyásszárnyúak porozzák be, ritkábban denevérek is (például ''E. horizonthalonius'' esetében leírták).
+==== Virág ====
-A termések gömbölyűek vagy megnyúltak, éretten húsosak vagy szárazak, '''felnyílók vagy nem felnyílók''', gyakran pikkelyesek és gyapjasak. A magok nagyok, feketék, papillás felszínűek.
+Nappali virágzásúak és önmeddőek. A virágok a csúcsi gyapjúban fejlődnek, alakjuk a rövid tölcsérformától a harang alakig terjed. A pikkelyek '''tövisekben''' végződnek. Színük sárga vagy rózsaszín. Megporzásukat főleg hártyásszárnyúak (''Hymenoptera'') végzik, de egyes fajoknál, mint például az ''E. horizonthalonius'', megfigyelték denevérek általi megporzást is.
-<span id="elokornyezet-élőhely"></span>
+==== Termés ====
-=== Élőhely ===
-A nemzetség rendkívül változatos élőhelyeken fordul elő: sivatagokban, bozótosokban, fenyő- és borókás vidékeken, sziklás lejtőkön, fennsíkokon és alluviális talajokon. A talaj többnyire ásványi jellegű: durva homokos, kavicsos, sziklás, alkalmanként enyhén agyagos vagy mészköves.
-Előfordulási magasság: '''30–2200 m tengerszint felett'''.
+A termések gömbölydedek vagy megnyúltak, éretten húsosak vagy szárazak, felnyílók vagy zártak. Sűrűn borítják őket pikkelyek és gyapjú.
-A ''Echinocactus'' fajok a Sonora- és Chihuahua-sivatag területén, valamint Észak- és Közép-Mexikó kősivatagos régióiban élnek.
+* '''Magja:''' Általában nagyon nagyok, feketék és szemölcsösek (például az ''E. polycephalus'' esetében).
-<span id="földrajzi-elterjedés"></span>
+== Elterjedés és élőhely ==
-=== Földrajzi elterjedés ===
-'''Mexikó:''' Chihuahua, Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Mexikó DF, Nuevo León, Puebla, Querétaro, San Luis Potosí, Sonora, Tamaulipas, Zacatecas
-'''Egyesült Államok:''' Arizona, Kalifornia, Új-Mexikó, Nevada, Oklahoma, Texas
-<span id="rendszertan-alfajok-fajok"></span>
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' (Chihuahua, Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Mexico D.F., Nuevo Leon, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sonora, Tamaulipas, Zacatecas) és az '''Amerikai Egyesült Államok''' (Arizona, California, New Mexico, Nevada, Oklahoma, Texas, Utah).
-=== Rendszertan, alfajok és fajok ===
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő: cserjésekben és füves területeken, sziklás, durva homokos, ásványi anyagokban gazdag, néha mészköves vagy enyhén vályogos talajon. Megtalálhatók sivatagokban (Sonora és Chihuahua), lankás domboldalakon, kvarchomok-konglomerátumokon, rendkívül száraz, kavicsos vagy sziklás, néha agyagos talajokon. Előfordulnak sivatagi völgyekben, kanyonok szélén, valamint boróka- és fenyőerdőkben, 30 métertől egészen 2200 méteres tengerszint feletti magasságig.
-* Régebbi rendszerezők szerint '''6 faj + 1 alfaj''' tartozott a nemzetséghez:
-# ''Echinocactus grusonii'' Hildmann 1891
+== Taxonómia és filogenetika ==
-# ''Echinocactus horizonthalonius'' Lemaire 1839
-# ''Echinocactus parryi'' Engelmann 1856
-# ''Echinocactus platyacanthus'' Link & Otto 1827 (= ''E. ingens'')
-# ''Echinocactus polycephalus'' Engelmann & Bigelow 1856
-# ''Echinocactus polycephalus'' subsp. ''xeranthemoides'' (J.M. Coulter) N.P. Taylor 1998
-# ''Echinocactus texensis'' Hopffer 1842
-* Az új rendszerben ettől kevesebb (https://caryophyllales.org/):
-# ''Echinocactus horizonthalonius'' var. ''horizonthalonius''
-# ''Echinocactus horizonthalonius'' var. ''nicholii''
-# ''Echinocactus platyacanthus''
-<span id="szinonimák"></span>
+A '''J. M. de Vos és munkatársai''' által végzett 2025-ös filogenetikai kutatások (''Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes'') pontosították a nemzetség helyét a családon belül. A molekuláris adatok alapján egyes taxonok (példányosan az ''E. parryi'', ''E. polycephalus'' és az ''E. polycephalus'' subsp. ''xeranthemoides'') ellentmondásos helyzetűek a nemzetségen belül, ami további vizsgálatokat tehet szükségessé a csoport természetes rokonsági viszonyainak teljes tisztázásához.
-=== Szinonimák ===
-* ''Echinofossulocactus'' Lawrence 1841
-* ''Homalocephala'' Britton & Rose 1922
-* ''Emorycactus'' Doweld 1996
-* ''Meyerocactus'' Doweld
-== Szerzők és forrás ==
-* '''''Forrás:'''''
+== Forrás ==
-** https://kissarmin.hu/lexikon/item/209-echinocactus.html
+* https://thelastcactusclassification.top/category/echinocactus/
-** https://thelastcactusclassification.top/echinocactus/echinocactus/
+* https://caryophyllales.org/
-** https://caryophyllales.org/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.biodiversitylibrary.org/
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Echinocactinae]]