Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Echinocactus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „<span id="tudományos-név"></span> == Tudományos név == ''Echinocactus'' Link & Otto 1827 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === Az összetett tudományos nemzetségnév az ógörög '''echinos''' („tengeri sün”) és a latin '''cactus''' szavakból áll. Jelentése: '''„tengeri sünkaktusz”''', amely a…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
<span id="tudományos-név"></span>
{{Speciesbox
|taxon=Echinocactus
}}
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==


''Echinocactus'' Link & Otto 1827
* ''Echinocactus'' Link &amp; Otto, 1827


'''A tudományos név státusza:''' érvényes
=== A név eredete, etimológia ===


'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név a görög ''echinos'' (sündisznó vagy tengeri sün) és a ''kaktos'' (tövises növény) szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség tagjainak gömbölyded alakjára és az azokat borító erős '''tövisekre''' utal.


<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== Típusfaj ===
=== A név eredete, etimológia ===
 
Az összetett tudományos nemzetségnév az ógörög '''echinos''' („tengeri sün”) és a latin '''cactus''' szavakból áll. Jelentése: '''„tengeri sünkaktusz”''', amely a nemzetség fajaira jellemző, tövisekkel borított gömb- vagy hordó alakú formára utal.
* ''Echinocactus platyacanthus'' Link &amp; Otto; Karwinski, Mexikó, Hidalgo, 1827.
* '''Első leírása:''' Verhandlungen des Vereins zur Beförderung des Gartenbaues im Königlich Preussischen Staate 3: 420 (1827).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Heinrich Friedrich Link és Christoph Friedrich Otto, 1827.
 
{{Típusfaj|Echinocactus platyacanthus}}
 
=== Szinonimák ===
 
* '''''Echinofossulocactus''''' Lawr.
* '''''Homalocephala''''' Britton &amp; Rose
* '''''Meyerocactus''''' Doweld
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="história"></span>
=== Vegetatív test ===
=== História ===
A nemzetség nevét '''Heinrich Friedrich Link''' (1767–1851) és '''Christoph Friedrich Otto''' (1783–1856) német botanikusok használták először 1827-ben. Link a Berlini Botanikus Kert igazgatója és a botanika professzora volt, Otto pedig a kert inspektoraként tevékenykedett. Több kaktuszfaj leírása fűződik a nevükhez.


A 19. században az ''Echinocactus'' gyűjtőnemzetségként funkcionált: minden bordás szárú kaktuszt ide soroltak, amely nem tartozott a ''Cereus'' vagy ''Melocactus'' nemzetségbe. Később '''Britton és Rose''' jelentősen szűkítette a nemzetséget, és csak néhány jellegzetes „hordókaktusz” maradt meg benne.
==== Hajtás, szár ====


'''Lyman D. Benson''' átmenetileg ismét kibővítette a csoportot a ''Homalocephala'' és ''Astrophytum'' nemzetségek bevonásával, de végül az ''Astrophytum'' — '''Antoine Charles Lemaire''' által — különálló, stabil nemzetségként maradt fenn.
A nemzetség tagjai gömb alakú vagy rövid oszlopos növekedésű növények, a csúcsuknál gyakran ellapulnak. Lehetnek magányosak vagy sűrűn elágazóak. A szárakon számos '''borda''' található (számuk elérheti a 60-at), a növények csúcsa (apex) sűrű gyapjúval borított.


A múltban több átminősítés és összevonási kísérlet történt, de mára az ''Echinocactus'' egy jól körülírható, viszonylag kis fajszámú nemzetség lett.
==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====


<span id="típuspéldány"></span>
A növényeket számos '''borda''' tagolja. Az '''areolák''' nagyok, általában megnyúltak, az idős példányoknál gyakran összeérnek; nektármirigyekkel nem rendelkeznek. A '''tövisek''' nagyon erősek, a '''középtövisek''' jól elkülöníthetők a '''peremtövisektől'''.
=== Típuspéldány ===
Nincs információ.


<span id="leírás"></span>
=== Generatív test ===
=== Leírás ===
Gömb vagy röviden oszlopos, gyakran lapított csúcsú kaktuszok nemzetsége, amelyek lehetnek magányosak vagy csoportot alkotók. A száron '''számos, akár 60 borda''' található, a csúcs régiója sűrű '''gyapjúszőrrel borított'''. Az areolák nagyok, megnyúltak, a kifejlett példányokon gyakran összefolyók; nektármirigyek nincsenek.


A tövisek erősek, vaskosak, a középtövisek és sugártövisek többnyire jól elkülönülnek. A virágok nappal nyílnak, önmeddők, a gyapjús csúcsareolákból fejlődnek, alakjuk röviden tölcséres vagy harang alakú, színük sárga vagy rózsaszín. Elsősorban hártyásszárnyúak porozzák be, ritkábban denevérek is (például ''E. horizonthalonius'' esetében leírták).
==== Virág ====


A termések gömbölyűek vagy megnyúltak, éretten húsosak vagy szárazak, '''felnyílók vagy nem felnyílók''', gyakran pikkelyesek és gyapjasak. A magok nagyok, feketék, papillás felszínűek.
Nappali virágzásúak és önmeddőek. A virágok a csúcsi gyapjúban fejlődnek, alakjuk a rövid tölcsérformától a harang alakig terjed. A pikkelyek '''tövisekben''' végződnek. Színük sárga vagy rózsaszín. Megporzásukat főleg hártyásszárnyúak (''Hymenoptera'') végzik, de egyes fajoknál, mint például az ''E. horizonthalonius'', megfigyelték denevérek általi megporzást is.


<span id="elokornyezet-élőhely"></span>
==== Termés ====
=== Élőhely ===
A nemzetség rendkívül változatos élőhelyeken fordul elő: sivatagokban, bozótosokban, fenyő- és borókás vidékeken, sziklás lejtőkön, fennsíkokon és alluviális talajokon. A talaj többnyire ásványi jellegű: durva homokos, kavicsos, sziklás, alkalmanként enyhén agyagos vagy mészköves.


Előfordulási magasság: '''30–2200 m tengerszint felett'''.
A termések gömbölydedek vagy megnyúltak, éretten húsosak vagy szárazak, felnyílók vagy zártak. Sűrűn borítják őket pikkelyek és gyapjú.


A ''Echinocactus'' fajok a Sonora- és Chihuahua-sivatag területén, valamint Észak- és Közép-Mexikó kősivatagos régióiban élnek.
* '''Magja:''' Általában nagyon nagyok, feketék és szemölcsösek (például az ''E. polycephalus'' esetében).


<span id="földrajzi-elterjedés"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
=== Földrajzi elterjedés ===
'''Mexikó:''' Chihuahua, Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Mexikó DF, Nuevo León, Puebla, Querétaro, San Luis Potosí, Sonora, Tamaulipas, Zacatecas 
'''Egyesült Államok:''' Arizona, Kalifornia, Új-Mexikó, Nevada, Oklahoma, Texas


<span id="rendszertan-alfajok-fajok"></span>
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' (Chihuahua, Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Mexico D.F., Nuevo Leon, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sonora, Tamaulipas, Zacatecas) és az '''Amerikai Egyesült Államok''' (Arizona, California, New Mexico, Nevada, Oklahoma, Texas, Utah).
=== Rendszertan, alfajok és fajok ===
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő: cserjésekben és füves területeken, sziklás, durva homokos, ásványi anyagokban gazdag, néha mészköves vagy enyhén vályogos talajon. Megtalálhatók sivatagokban (Sonora és Chihuahua), lankás domboldalakon, kvarchomok-konglomerátumokon, rendkívül száraz, kavicsos vagy sziklás, néha agyagos talajokon. Előfordulnak sivatagi völgyekben, kanyonok szélén, valamint boróka- és fenyőerdőkben, 30 métertől egészen 2200 méteres tengerszint feletti magasságig.
* Régebbi rendszerezők szerint '''6 faj + 1 alfaj''' tartozott a nemzetséghez:


# ''Echinocactus grusonii'' Hildmann 1891
== Taxonómia és filogenetika ==
# ''Echinocactus horizonthalonius'' Lemaire 1839
# ''Echinocactus parryi'' Engelmann 1856
# ''Echinocactus platyacanthus'' Link & Otto 1827 (= ''E. ingens'')
# ''Echinocactus polycephalus'' Engelmann & Bigelow 1856
# ''Echinocactus polycephalus'' subsp. ''xeranthemoides'' (J.M. Coulter) N.P. Taylor 1998
# ''Echinocactus texensis'' Hopffer 1842
* Az új rendszerben ettől kevesebb (https://caryophyllales.org/):
# ''Echinocactus horizonthalonius'' var. ''horizonthalonius''
# ''Echinocactus horizonthalonius'' var. ''nicholii''
# ''Echinocactus platyacanthus''


<span id="szinonimák"></span>
A '''J. M. de Vos és munkatársai''' által végzett 2025-ös filogenetikai kutatások (''Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes'') pontosították a nemzetség helyét a családon belül. A molekuláris adatok alapján egyes taxonok (példányosan az ''E. parryi'', ''E. polycephalus'' és az ''E. polycephalus'' subsp. ''xeranthemoides'') ellentmondásos helyzetűek a nemzetségen belül, ami további vizsgálatokat tehet szükségessé a csoport természetes rokonsági viszonyainak teljes tisztázásához.
=== Szinonimák ===
* ''Echinofossulocactus'' Lawrence 1841 
* ''Homalocephala'' Britton & Rose 1922 
* ''Emorycactus'' Doweld 1996 
* ''Meyerocactus'' Doweld
== Szerzők és forrás ==


* '''''Forrás:'''''
== Forrás ==
** https://kissarmin.hu/lexikon/item/209-echinocactus.html
* https://thelastcactusclassification.top/category/echinocactus/
** https://thelastcactusclassification.top/echinocactus/echinocactus/
* https://caryophyllales.org/
** https://caryophyllales.org/
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.biodiversitylibrary.org/


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Echinocactinae]]

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 16:25-kori változata

Echinocactus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-
csoport
Echinocactinae
Nemzetség Echinocactus

Tudományos név

  • Echinocactus Link & Otto, 1827

A név eredete, etimológia

A név a görög echinos (sündisznó vagy tengeri sün) és a kaktos (tövises növény) szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség tagjainak gömbölyded alakjára és az azokat borító erős tövisekre utal.

Típusfaj

  • Echinocactus platyacanthus Link & Otto; Karwinski, Mexikó, Hidalgo, 1827.
  • Első leírása: Verhandlungen des Vereins zur Beförderung des Gartenbaues im Königlich Preussischen Staate 3: 420 (1827).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Heinrich Friedrich Link és Christoph Friedrich Otto, 1827.
Echinocactus platyacanthus képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Echinofossulocactus Lawr.
  • Homalocephala Britton & Rose
  • Meyerocactus Doweld

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A nemzetség tagjai gömb alakú vagy rövid oszlopos növekedésű növények, a csúcsuknál gyakran ellapulnak. Lehetnek magányosak vagy sűrűn elágazóak. A szárakon számos borda található (számuk elérheti a 60-at), a növények csúcsa (apex) sűrű gyapjúval borított.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A növényeket számos borda tagolja. Az areolák nagyok, általában megnyúltak, az idős példányoknál gyakran összeérnek; nektármirigyekkel nem rendelkeznek. A tövisek nagyon erősek, a középtövisek jól elkülöníthetők a peremtövisektől.

Generatív test

Virág

Nappali virágzásúak és önmeddőek. A virágok a csúcsi gyapjúban fejlődnek, alakjuk a rövid tölcsérformától a harang alakig terjed. A pikkelyek tövisekben végződnek. Színük sárga vagy rózsaszín. Megporzásukat főleg hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik, de egyes fajoknál, mint például az E. horizonthalonius, megfigyelték denevérek általi megporzást is.

Termés

A termések gömbölydedek vagy megnyúltak, éretten húsosak vagy szárazak, felnyílók vagy zártak. Sűrűn borítják őket pikkelyek és gyapjú.

  • Magja: Általában nagyon nagyok, feketék és szemölcsösek (például az E. polycephalus esetében).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó (Chihuahua, Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Mexico D.F., Nuevo Leon, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sonora, Tamaulipas, Zacatecas) és az Amerikai Egyesült Államok (Arizona, California, New Mexico, Nevada, Oklahoma, Texas, Utah).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő: cserjésekben és füves területeken, sziklás, durva homokos, ásványi anyagokban gazdag, néha mészköves vagy enyhén vályogos talajon. Megtalálhatók sivatagokban (Sonora és Chihuahua), lankás domboldalakon, kvarchomok-konglomerátumokon, rendkívül száraz, kavicsos vagy sziklás, néha agyagos talajokon. Előfordulnak sivatagi völgyekben, kanyonok szélén, valamint boróka- és fenyőerdőkben, 30 métertől egészen 2200 méteres tengerszint feletti magasságig.

Taxonómia és filogenetika

A J. M. de Vos és munkatársai által végzett 2025-ös filogenetikai kutatások (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) pontosították a nemzetség helyét a családon belül. A molekuláris adatok alapján egyes taxonok (példányosan az E. parryi, E. polycephalus és az E. polycephalus subsp. xeranthemoides) ellentmondásos helyzetűek a nemzetségen belül, ami további vizsgálatokat tehet szükségessé a csoport természetes rokonsági viszonyainak teljes tisztázásához.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.