„Kategória:Echinocactus” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „<span id="tudományos-név"></span> == Tudományos név == ''Echinocactus'' Link & Otto 1827 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === Az összetett tudományos nemzetségnév az ógörög '''echinos''' („tengeri sün”) és a latin '''cactus''' szavakból áll. Jelentése: '''„tengeri sünkaktusz”''', amely a…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Speciesbox | |||
|taxon=Echinocactus | |||
}} | |||
== Tudományos név == | == Tudományos név == | ||
''Echinocactus'' Link & Otto 1827 | * ''Echinocactus'' Link & Otto, 1827 | ||
=== A név eredete, etimológia === | |||
''' | A név a görög ''echinos'' (sündisznó vagy tengeri sün) és a ''kaktos'' (tövises növény) szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség tagjainak gömbölyded alakjára és az azokat borító erős '''tövisekre''' utal. | ||
=== Típusfaj === | |||
== | |||
* ''Echinocactus platyacanthus'' Link & Otto; Karwinski, Mexikó, Hidalgo, 1827. | |||
* '''Első leírása:''' Verhandlungen des Vereins zur Beförderung des Gartenbaues im Königlich Preussischen Staate 3: 420 (1827). | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Heinrich Friedrich Link és Christoph Friedrich Otto, 1827. | |||
{{Típusfaj|Echinocactus platyacanthus}} | |||
=== Szinonimák === | |||
* '''''Echinofossulocactus''''' Lawr. | |||
* '''''Homalocephala''''' Britton & Rose | |||
* '''''Meyerocactus''''' Doweld | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
=== | |||
==== Hajtás, szár ==== | |||
''' | A nemzetség tagjai gömb alakú vagy rövid oszlopos növekedésű növények, a csúcsuknál gyakran ellapulnak. Lehetnek magányosak vagy sűrűn elágazóak. A szárakon számos '''borda''' található (számuk elérheti a 60-at), a növények csúcsa (apex) sűrű gyapjúval borított. | ||
==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ==== | |||
A növényeket számos '''borda''' tagolja. Az '''areolák''' nagyok, általában megnyúltak, az idős példányoknál gyakran összeérnek; nektármirigyekkel nem rendelkeznek. A '''tövisek''' nagyon erősek, a '''középtövisek''' jól elkülöníthetők a '''peremtövisektől'''. | |||
=== Generatív test === | |||
=== | |||
==== Virág ==== | |||
A | Nappali virágzásúak és önmeddőek. A virágok a csúcsi gyapjúban fejlődnek, alakjuk a rövid tölcsérformától a harang alakig terjed. A pikkelyek '''tövisekben''' végződnek. Színük sárga vagy rózsaszín. Megporzásukat főleg hártyásszárnyúak (''Hymenoptera'') végzik, de egyes fajoknál, mint például az ''E. horizonthalonius'', megfigyelték denevérek általi megporzást is. | ||
==== Termés ==== | |||
=== | |||
A termések gömbölydedek vagy megnyúltak, éretten húsosak vagy szárazak, felnyílók vagy zártak. Sűrűn borítják őket pikkelyek és gyapjú. | |||
* '''Magja:''' Általában nagyon nagyok, feketék és szemölcsösek (például az ''E. polycephalus'' esetében). | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
=== | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' (Chihuahua, Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Mexico D.F., Nuevo Leon, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sonora, Tamaulipas, Zacatecas) és az '''Amerikai Egyesült Államok''' (Arizona, California, New Mexico, Nevada, Oklahoma, Texas, Utah). | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő: cserjésekben és füves területeken, sziklás, durva homokos, ásványi anyagokban gazdag, néha mészköves vagy enyhén vályogos talajon. Megtalálhatók sivatagokban (Sonora és Chihuahua), lankás domboldalakon, kvarchomok-konglomerátumokon, rendkívül száraz, kavicsos vagy sziklás, néha agyagos talajokon. Előfordulnak sivatagi völgyekben, kanyonok szélén, valamint boróka- és fenyőerdőkben, 30 métertől egészen 2200 méteres tengerszint feletti magasságig. | |||
* | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A '''J. M. de Vos és munkatársai''' által végzett 2025-ös filogenetikai kutatások (''Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes'') pontosították a nemzetség helyét a családon belül. A molekuláris adatok alapján egyes taxonok (példányosan az ''E. parryi'', ''E. polycephalus'' és az ''E. polycephalus'' subsp. ''xeranthemoides'') ellentmondásos helyzetűek a nemzetségen belül, ami további vizsgálatokat tehet szükségessé a csoport természetes rokonsági viszonyainak teljes tisztázásához. | |||
== Forrás == | |||
* https://thelastcactusclassification.top/category/echinocactus/ | |||
* https://caryophyllales.org/ | |||
* https://www.ipni.org/ | |||
* https://powo.science.kew.org/ | |||
* https://www.biodiversitylibrary.org/ | |||
[[Kategória:Cactaceae]] | [[Kategória:Cactaceae]] | ||
[[Kategória:Echinocactinae]] | |||
A lap jelenlegi, 2025. december 29., 16:25-kori változata
| Echinocactus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Echinocactinae |
| Nemzetség | Echinocactus |
Tudományos név
- Echinocactus Link & Otto, 1827
A név eredete, etimológia
A név a görög echinos (sündisznó vagy tengeri sün) és a kaktos (tövises növény) szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség tagjainak gömbölyded alakjára és az azokat borító erős tövisekre utal.
Típusfaj
- Echinocactus platyacanthus Link & Otto; Karwinski, Mexikó, Hidalgo, 1827.
- Első leírása: Verhandlungen des Vereins zur Beförderung des Gartenbaues im Königlich Preussischen Staate 3: 420 (1827).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Heinrich Friedrich Link és Christoph Friedrich Otto, 1827.
Echinocactus platyacanthus képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Echinofossulocactus Lawr.
- Homalocephala Britton & Rose
- Meyerocactus Doweld
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A nemzetség tagjai gömb alakú vagy rövid oszlopos növekedésű növények, a csúcsuknál gyakran ellapulnak. Lehetnek magányosak vagy sűrűn elágazóak. A szárakon számos borda található (számuk elérheti a 60-at), a növények csúcsa (apex) sűrű gyapjúval borított.
Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek
A növényeket számos borda tagolja. Az areolák nagyok, általában megnyúltak, az idős példányoknál gyakran összeérnek; nektármirigyekkel nem rendelkeznek. A tövisek nagyon erősek, a középtövisek jól elkülöníthetők a peremtövisektől.
Generatív test
Virág
Nappali virágzásúak és önmeddőek. A virágok a csúcsi gyapjúban fejlődnek, alakjuk a rövid tölcsérformától a harang alakig terjed. A pikkelyek tövisekben végződnek. Színük sárga vagy rózsaszín. Megporzásukat főleg hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik, de egyes fajoknál, mint például az E. horizonthalonius, megfigyelték denevérek általi megporzást is.
Termés
A termések gömbölydedek vagy megnyúltak, éretten húsosak vagy szárazak, felnyílók vagy zártak. Sűrűn borítják őket pikkelyek és gyapjú.
- Magja: Általában nagyon nagyok, feketék és szemölcsösek (például az E. polycephalus esetében).
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó (Chihuahua, Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Mexico D.F., Nuevo Leon, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sonora, Tamaulipas, Zacatecas) és az Amerikai Egyesült Államok (Arizona, California, New Mexico, Nevada, Oklahoma, Texas, Utah).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő: cserjésekben és füves területeken, sziklás, durva homokos, ásványi anyagokban gazdag, néha mészköves vagy enyhén vályogos talajon. Megtalálhatók sivatagokban (Sonora és Chihuahua), lankás domboldalakon, kvarchomok-konglomerátumokon, rendkívül száraz, kavicsos vagy sziklás, néha agyagos talajokon. Előfordulnak sivatagi völgyekben, kanyonok szélén, valamint boróka- és fenyőerdőkben, 30 métertől egészen 2200 méteres tengerszint feletti magasságig.
Taxonómia és filogenetika
A J. M. de Vos és munkatársai által végzett 2025-ös filogenetikai kutatások (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) pontosították a nemzetség helyét a családon belül. A molekuláris adatok alapján egyes taxonok (példányosan az E. parryi, E. polycephalus és az E. polycephalus subsp. xeranthemoides) ellentmondásos helyzetűek a nemzetségen belül, ami további vizsgálatokat tehet szükségessé a csoport természetes rokonsági viszonyainak teljes tisztázásához.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.