„Kategória:Euphorbiaceae” változatai közötti eltérés
| (4 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A család nevét a típusnemzetség, az Euphorbia után kapta. A név eredete Plinius szerint II. Juba mauretaniai királyhoz köthető, aki udvari orvosáról, | A család nevét a típusnemzetség, az Euphorbia után kapta. A név eredete '''Plinius''' szerint '''II. Juba''' mauretaniai királyhoz köthető, aki udvari orvosáról, '''Euphorbus'''ról nevezte el a növényt. Az ''Euphorbus'' név görög eredetű: az ''eu'' (εὖ) jelentése „jó”, a ''phorbe'' (φορβή) jelentése pedig „legelő” vagy „táplálék”, így a név jelentése „jól táplált”. | ||
=== Típusnemzetség === | === Típusnemzetség === | ||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
=== Szinonimák === | === Szinonimák === | ||
'''Acalyphaceae''', '''Androstachydaceae''', '''Bischofiaceae''', '''Crotonaceae''', '''Hippomanaceae''', '''Huraeaceae''', '''Mercurialaceae''', '''Peraceae''', '''Phyllanthaceae''', '''Picrodendraceae''', '''Putranjivaceae''', '''Ricinaceae''', '''Trewiaceae'''. | * '''Acalyphaceae''', | ||
* '''Androstachydaceae''', | |||
* '''Bischofiaceae''', | |||
* '''Crotonaceae''', | |||
* '''Hippomanaceae''', | |||
* '''Huraeaceae''', | |||
* '''Mercurialaceae''', | |||
* '''Peraceae''', | |||
* '''Phyllanthaceae''', | |||
* '''Picrodendraceae''', | |||
* '''Putranjivaceae''', | |||
* '''Ricinaceae''', | |||
* '''Trewiaceae'''. | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
| 26. sor: | 38. sor: | ||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | ||
A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak köztük egyéves vagy évelő lágyszárúak, fás szárú cserjék és hatalmas fák is. Számos faj, különösen az afrikai nemzetségek, pozsgás (szukkulens) felépítésű, amelyek külsőre gyakran hasonlítanak a kaktuszokhoz, | A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak köztük egyéves vagy évelő lágyszárúak, fás szárú cserjék és hatalmas fák is. Számos faj, különösen az afrikai nemzetségek, pozsgás (szukkulens) felépítésű, amelyek külsőre gyakran hasonlítanak a kaktuszokhoz, töviseket is viselhetnek. Szöveteikben gyakran található tejnedvű vagy víznedvű váladékot termelő járat. | ||
A levelek általában szórt állásúak, ritkábban átellenesek vagy örvösek. A levelek egyszerűek, vagy tenyeresen összetettek, gyakran pálhalevelekkel rendelkeznek, amelyek néha tövisekké, mirigyekké vagy szőrökké módosulnak. | A '''levelek''' általában szórt állásúak, ritkábban átellenesek vagy örvösek. A levelek egyszerűek, vagy tenyeresen összetettek, gyakran pálhalevelekkel rendelkeznek, amelyek néha tövisekké, mirigyekké vagy szőrökké módosulnak. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
| 34. sor: | 46. sor: | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virágok szinte minden esetben egyivarúak (egylakiak vagy kétlakiak). A virágszerkezet nagyon változatos; az Euphorbia nemzetségre jellemző a különleges cyathium virágzat, amely egy csészeszerűen összenőtt fellevelekből álló képlet, benne egyetlen termős és több porzós virággal. A párta gyakran hiányzik vagy redukált. | A '''virágok''' szinte minden esetben egyivarúak (egylakiak vagy kétlakiak). A virágszerkezet nagyon változatos; az ''Euphorbia'' nemzetségre jellemző a különleges '''''cyathium'' virágzat''', amely egy csészeszerűen összenőtt fellevelekből álló képlet, benne egyetlen termős és több porzós virággal. A '''párta''' gyakran hiányzik vagy redukált. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés általában háromrekeszű schizocarpium, amely az érés során rugalmasan szétrobbanva ( | A termés általában háromrekeszű ''schizocarpium'', amely az érés során rugalmasan szétrobbanva (''dehiscentia'') repíti messzire a magvakat. Néha csonthéjas termés vagy bogyótermés is előfordul. | ||
'''Magja:''' A magvak gyakran tartalmaznak tápanyagban gazdag maglepényt (''caruncula''), amely az elterjedést segítő hangyákat vonzza (''myrmecochoria''). Az endospermium bőséges és olajos. | '''Magja:''' A magvak gyakran tartalmaznak tápanyagban gazdag maglepényt (''caruncula''), amely az elterjedést segítő hangyákat vonzza (''myrmecochoria''). Az endospermium bőséges és olajos. | ||
| 49. sor: | 61. sor: | ||
== Szukkulens taxonok == | == Szukkulens taxonok == | ||
A család legjelentősebb szukkulens csoportjai az Euphorbia nemzetségben találhatók. Ezek a növények kaktuszszerű, bordázott szárakkal rendelkeznek, amelyek vizet tárolnak. Gyakran páros töviseket viselnek a levélalapoknál. A pozsgás taxonok főként Afrika száraz vidékein és Madagaszkáron dominánsak. | A család legjelentősebb szukkulens csoportjai az ''Euphorbia'' nemzetségben találhatók. Ezek a növények kaktuszszerű, bordázott szárakkal rendelkeznek, amelyek vizet tárolnak. Gyakran páros töviseket viselnek a levélalapoknál. A pozsgás taxonok főként Afrika száraz vidékein és Madagaszkáron dominánsak. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A lap jelenlegi, 2026. január 3., 08:08-kori változata
| Euphorbiaceae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Rosids |
| Klád | Fabids |
| Rend | Malpighiales |
| Család | Euphorbiaceae |
Tudományos név
Euphorbiaceae (Antoine Laurent de Jussieu) Jussieu, 1789
A név eredete, etimológia
A család nevét a típusnemzetség, az Euphorbia után kapta. A név eredete Plinius szerint II. Juba mauretaniai királyhoz köthető, aki udvari orvosáról, Euphorbusról nevezte el a növényt. Az Euphorbus név görög eredetű: az eu (εὖ) jelentése „jó”, a phorbe (φορβή) jelentése pedig „legelő” vagy „táplálék”, így a név jelentése „jól táplált”.
Típusnemzetség
- Euphorbia Linnaeus; Carl von Linné, 1753; típuspéldány helye: Herbarium Linné (LINN), London.
- Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu: Genera Plantarum, 384. oldal (1789).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné, 1753.
Euphorbia képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Acalyphaceae,
- Androstachydaceae,
- Bischofiaceae,
- Crotonaceae,
- Hippomanaceae,
- Huraeaceae,
- Mercurialaceae,
- Peraceae,
- Phyllanthaceae,
- Picrodendraceae,
- Putranjivaceae,
- Ricinaceae,
- Trewiaceae.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak köztük egyéves vagy évelő lágyszárúak, fás szárú cserjék és hatalmas fák is. Számos faj, különösen az afrikai nemzetségek, pozsgás (szukkulens) felépítésű, amelyek külsőre gyakran hasonlítanak a kaktuszokhoz, töviseket is viselhetnek. Szöveteikben gyakran található tejnedvű vagy víznedvű váladékot termelő járat.
A levelek általában szórt állásúak, ritkábban átellenesek vagy örvösek. A levelek egyszerűek, vagy tenyeresen összetettek, gyakran pálhalevelekkel rendelkeznek, amelyek néha tövisekké, mirigyekké vagy szőrökké módosulnak.
Generatív test
Virág
A virágok szinte minden esetben egyivarúak (egylakiak vagy kétlakiak). A virágszerkezet nagyon változatos; az Euphorbia nemzetségre jellemző a különleges cyathium virágzat, amely egy csészeszerűen összenőtt fellevelekből álló képlet, benne egyetlen termős és több porzós virággal. A párta gyakran hiányzik vagy redukált.
Termés
A termés általában háromrekeszű schizocarpium, amely az érés során rugalmasan szétrobbanva (dehiscentia) repíti messzire a magvakat. Néha csonthéjas termés vagy bogyótermés is előfordul.
Magja: A magvak gyakran tartalmaznak tápanyagban gazdag maglepényt (caruncula), amely az elterjedést segítő hangyákat vonzza (myrmecochoria). Az endospermium bőséges és olajos.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi övezetekben koncentrálódik, különösen az Indo-maláj régióban és Brazíliában. Mérsékelt égövön is jelen vannak, például Európa és Észak-Amerika területein.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak a nedves trópusi esőerdőktől kezdve a félsivatagokig és sztyeppékig. Számos faj alkalmazkodott a száraz klímához szukkulens életmóddal.
Szukkulens taxonok
A család legjelentősebb szukkulens csoportjai az Euphorbia nemzetségben találhatók. Ezek a növények kaktuszszerű, bordázott szárakkal rendelkeznek, amelyek vizet tárolnak. Gyakran páros töviseket viselnek a levélalapoknál. A pozsgás taxonok főként Afrika száraz vidékein és Madagaszkáron dominánsak.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint az Euphorbiaceae a Malpighiales rendbe tartozik. Korábban a családot sokkal tágabb értelemben kezelték, de a molekuláris vizsgálatok alapján több csoportot (pl. Phyllanthaceae, Picrodendraceae) külön családokba soroltak át. Jelenleg öt alcsaládot különítenek el: Acalyphoideae, Crotonoideae, Euphorbioideae, Cheilosioideae és Peroideae.