Ugrás a tartalomhoz

„Schumann, Karl” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
{{Infobox
{{Infobox
| név = Karl Moritz Schumann
| név = Karl Moritz Schumann
| kép = Karl Moritz Schumann.jpg
| kép = Karl Moritz Schumann00.jpg
| dátum = 1851 - 1904
| dátum = 1851 - 1904
| állampolgárság = német
| állampolgárság = német
39. sor: 39. sor:


== Forrás ==
== Forrás ==
* [https://www.ipni.org/a/9305-1 IPNI - International Plant Names Index: Schumann, Karl Moritz]
* [https://www.ipni.org/a/9333-1 IPNI - International Plant Names Index: Schumann, Karl Moritz]
* [https://www.biodiversitylibrary.org/creator/1614 BHL - Biodiversity Heritage Library: Karl Moritz Schumann művei]
* [https://www.britannica.com/biography/Karl-Moritz-Schumann Britannica: Karl Moritz Schumann biography]
* [https://www.cactusandsucculentsociety.org Cactus and Succulent Society of America archives]


[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]
[[Kategória:gyűjtők, kutatók]]

A lap jelenlegi, 2026. május 21., 20:43-kori változata

Karl Moritz Schumann
1851 - 1904
állampolgárság német
foglalkozás botanikus, egyetemi tanár, kurátor
rövidítés K.Schum.

Bevezetés

Karl Moritz Schumann (1851. június 17. – 1904. március 22.) német botanikus, a 19. század végének egyik legjelentősebb kaktuszspecialistája. A Berlini Botanikus Múzeum kurátoraként és a Német Kaktusztársaság (Deutsche Kakteen-Gesellschaft) alapító elnökeként alapvető szerepet játszott a kaktuszfélék rendszertanának kidolgozásában és népszerűsítésében.

Életpálya

Görlitzben született, tanulmányait Berlinben, Münchenben és Boroszlóban (Breslau) végezte. 1873-ban doktorált kémiából és botanikából. Tanári pályafutása után 1884-ben került a Berlini Botanikus Múzeumhoz (Botanisches Museum Berlin-Dahlem), ahol haláláig dolgozott. 1892-ben professzori címet kapott. 1892-ben alapította meg a Monatsschrift für Kakteenkunde című folyóiratot, amely a kaktuszkutatás központi orgánumává vált.

Munkásság és kutatóutak

Bár Karl Moritz Schumann nem folytatott kiterjedt tengerentúli expedíciókat, a Berlini Botanikus Kertbe érkező hatalmas mennyiségű dél-amerikai és afrikai növényanyag feldolgozásával a kor legnagyobb taxonómiai szaktekintélyévé vált. Szoros kapcsolatot ápolt olyan gyűjtőkkel, mint Anisits János Dániel, aki Paraguayból küldött számára mintákat, vagy Mihanovich Miklós, aki támogatta e gyűjtéseket. Ő rendszerezte elsőként tudományos alapossággal a kaktuszfélék családját, figyelembe véve a virágmorfológiát és a magház felépítését.

Taxonómiai jelentőség

Számos ma is érvényes nemzetséget és fajt írt le. Nevéhez fűződik a kaktuszok első modern, átfogó rendszertani felosztása.

Az általa leírt vagy általa rendszerezett fontosabb nemzetségek:

Nevezetes fajleírásai:

Róla nevezték el a Schumannia nemzetséget és számos fajt, például a Stenocereus schumannii-t.

Publikációk

  • Gesamtbeschreibung der Kakteen (1897–1899) – Ez a monumentális mű (A kaktuszok teljes leírása) volt az első igazi kaktusz-monográfia, amely 670 fajt tárgyalt.
  • Blühende Kakteen (1900–1904) – Ikonikus sorozat, amely színes táblákon mutatta be a virágzó kaktuszokat.
  • Flora Brasiliensis – Jelentős fejezeteket írt Martius monumentális művébe (Cactaceae, Malvaceae családok).

Emlékezete

Karl Moritz Schumann munkássága a modern kaktusz-taxonómia alapköve. Az általa alapított Német Kaktusztársaság a mai napig a világ egyik legfontosabb szakmai szervezete. Precizitása és a gyűjtőkkel való együttműködése példaként szolgált a későbbi generációk, például Curt Backeberg számára. Emlékét a botanikai szakirodalomban a K.Schum. szerzői rövidítés őrzi.

Forrás