„Soehrensia strigosa” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „bélyegkép == Szerzők és forrás == * '''Szöveg:''' * '''Kép:''' Ötvös Dénes * '''Lektorálta:''' * '''Forrás:''' Kategória:Cactaceae Kategória:Soehrensia” |
|||
| (6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Speciesbox | |||
|taxon=Soehrensia strigosa | |||
|image=Soehrensia strigosa.Dénes 01.jpg | |||
}} | |||
== Tudományos név == | |||
* '''''Soehrensia strigosa''''' Salm-Dyck) Schlumpb. in Cactaceae Syst. Init. 28: 31. 2012. Sec. Schlumpberger (2012) | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
* A nemzetségnév, a ''Soehrensia'' '''Johannes Soehrens''' német botanikus tiszteletére lett elnevezve, aki Chilében végzett jelentős kutatásokat. | |||
* A faji jelző, a ''strigosa'' a latin ''strigosus'' szóból származik, amelynek jelentése „sovány”, „vézna” vagy „borzas”, utalva a növény sűrűn álló, tűszerű '''töviseire'''. | |||
=== Típus === | |||
* ''Cereus strigosus'' Salm-Dyck; Gyűjtő: Gillies, Argentína, Mendoza; Típuspéldány: K (Kew). | |||
* '''Első leírása:''' Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck írta le először 1834-ben ''Cereus strigosus'' néven a ''Hortus Dyckensis'' című művében. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Curt Backeberg, 1959. | |||
{{Típusfaj|Soehrensia strigosa|limit=5}} | |||
{{Kaktusz szinonimák|Soehrensia strigosa}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
A növény csoportképző, alacsony termetű, gyakran nagy telepeket alkot. A '''szár''' hengeres, felálló vagy fekvő, hossza elérheti a 60-100 cm-t, átmérője 5-8 cm. A '''szár''' színe világoszöld. A '''bordák''' száma 15-20, alacsonyak és tompák. Az '''areolák''' kör alakúak, fehéres vagy szürkés nemezzel borítottak, egymáshoz közel helyezkednek el. A '''tövisek''' nagyon számosak, tűszerűek, sűrűn beborítják a növényt. A '''peremtövis''' 15-20 darab, hossza 1-1,5 cm, színük a sárgástól a vörösesbarnáig változhat. A '''középtövis''' 4-6 darab, valamivel hosszabbak és erősebbek, mint a peremtövisek, hosszuk elérheti a 2-5 cm-t. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A '''virág''' tölcsér alakú, nagy és látványos, hossza 12-20 cm, átmérője 10-15 cm. A '''virág''' színe fehér, éjszaka nyílik. | |||
* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevél''' zöldes-vöröses árnyalatú, a belső '''lepellevél''' (vagy '''sziromlevél''') tiszta fehér, széles és hegyes végű. | |||
* '''Ivarlevelek:''' Számos '''porzószál''' található benne, a '''portokok''' sárgák. A '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' többágú, sárgásfehér színű. | |||
==== Termés ==== | |||
A '''termés''' gömbölyű, húsos, éretten sötétvörös vagy barnásvörös színű, '''tövisekkel''' és szőrökkel borított. | |||
* '''Magja:''' A magok aprók, feketék, érdes felületűek. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' északnyugati és középső részein őshonos, különösen '''Mendoza''', '''San Juan''', '''La Rioja''', '''Catamarca''' és '''San Luis''' tartományokban. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás lejtőkön, félsivatagi területeken él, gyakran 500 és 2000 méter tengerszint feletti magasság között. Jól alkalmazkodott a száraz, forró környezethez. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
Kedvelt dísznövény nagy, fehér virágai miatt. Napos helyet és jó vízelvezetésű talajt igényel. Télire száraz, hűvös helyet kell biztosítani számára, ekkor mérsékelten fagytűrő. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
Hasonlít a ''Soehrensia candicans'' fajhoz, de a ''Soehrensia strigosa'' '''szára''' vékonyabb, és '''tövisei''' sűrűbbek, finomabbak. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
Az APG IV osztályozás szerint a ''Caryophyllales'' rendbe, a ''Cactaceae'' családba és a ''Cactoideae'' alcsaládba tartozik. A legújabb filogenetikai kutatások alapján a korábban az ''Echinopsis'' vagy ''Trichocereus'' nemzetségbe sorolt fajokat visszahelyezték a ''Soehrensia'' nemzetségbe. | |||
== Forrás == | |||
* '''Kép:''' Ötvös Dénes | * '''Kép:''' Ötvös Dénes | ||
* | * https://www.ipni.org/ | ||
* | * https://powo.science.kew.org/ | ||
* https://www.llifle.com/ | |||
* https://caryophyllales.org/ | |||
[[Kategória:Soehrensia]] | [[Kategória:Soehrensia]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. január 11., 18:24-kori változata
| Soehrensia strigosa | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Soehrensia |
| Faj | Soehrensia strigosa |
Tudományos név
- Soehrensia strigosa Salm-Dyck) Schlumpb. in Cactaceae Syst. Init. 28: 31. 2012. Sec. Schlumpberger (2012)
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Soehrensia Johannes Soehrens német botanikus tiszteletére lett elnevezve, aki Chilében végzett jelentős kutatásokat.
- A faji jelző, a strigosa a latin strigosus szóból származik, amelynek jelentése „sovány”, „vézna” vagy „borzas”, utalva a növény sűrűn álló, tűszerű töviseire.
Típus
- Cereus strigosus Salm-Dyck; Gyűjtő: Gillies, Argentína, Mendoza; Típuspéldány: K (Kew).
- Első leírása: Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck írta le először 1834-ben Cereus strigosus néven a Hortus Dyckensis című művében.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1959.
Soehrensia strigosa képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Soehrensia strigosa szinonimái
- ≡ Cereus strigosus, ≡ Echinocereus strigosus, ≡ Trichocereus strigosus, ≡ Echinopsis strigosa, − Echinocereus strigosus
- = Cereus myriophyllus
- = Cereus intricatus, ≡ Echinocereus intricatus, ≡ Cereus strigosus var. intricatus
- = Cereus spinibarbis var. flavidus
- = Echinocereus strigosus var. rufispinus
- = Echinocereus strigosus var. spinosior
- = Cereus strigosus var. rufispinus
- = Cereus strigosus var. longispinus, ≡ Trichocereus strigosus var. longispinus
- = Trichocereus strigosus var. flaviflorus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény csoportképző, alacsony termetű, gyakran nagy telepeket alkot. A szár hengeres, felálló vagy fekvő, hossza elérheti a 60-100 cm-t, átmérője 5-8 cm. A szár színe világoszöld. A bordák száma 15-20, alacsonyak és tompák. Az areolák kör alakúak, fehéres vagy szürkés nemezzel borítottak, egymáshoz közel helyezkednek el. A tövisek nagyon számosak, tűszerűek, sűrűn beborítják a növényt. A peremtövis 15-20 darab, hossza 1-1,5 cm, színük a sárgástól a vörösesbarnáig változhat. A középtövis 4-6 darab, valamivel hosszabbak és erősebbek, mint a peremtövisek, hosszuk elérheti a 2-5 cm-t.
Generatív test
Virág
A virág tölcsér alakú, nagy és látványos, hossza 12-20 cm, átmérője 10-15 cm. A virág színe fehér, éjszaka nyílik.
- Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes-vöröses árnyalatú, a belső lepellevél (vagy sziromlevél) tiszta fehér, széles és hegyes végű.
- Ivarlevelek: Számos porzószál található benne, a portokok sárgák. A bibeszál hosszú, a bibe többágú, sárgásfehér színű.
Termés
A termés gömbölyű, húsos, éretten sötétvörös vagy barnásvörös színű, tövisekkel és szőrökkel borított.
- Magja: A magok aprók, feketék, érdes felületűek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína északnyugati és középső részein őshonos, különösen Mendoza, San Juan, La Rioja, Catamarca és San Luis tartományokban.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás lejtőkön, félsivatagi területeken él, gyakran 500 és 2000 méter tengerszint feletti magasság között. Jól alkalmazkodott a száraz, forró környezethez.
Kultúrában tartás
Kedvelt dísznövény nagy, fehér virágai miatt. Napos helyet és jó vízelvezetésű talajt igényel. Télire száraz, hűvös helyet kell biztosítani számára, ekkor mérsékelten fagytűrő.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlít a Soehrensia candicans fajhoz, de a Soehrensia strigosa szára vékonyabb, és tövisei sűrűbbek, finomabbak.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint a Caryophyllales rendbe, a Cactaceae családba és a Cactoideae alcsaládba tartozik. A legújabb filogenetikai kutatások alapján a korábban az Echinopsis vagy Trichocereus nemzetségbe sorolt fajokat visszahelyezték a Soehrensia nemzetségbe.