Tillandsia argentina

Tillandsia argentina
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Klád	Commelinids
Rend	Poales
Család	Bromeliaceae
Nemzetség	Tillandsia
Faj	Tillandsia argentina

Tudományos név

Tillandsia argentina C. H. Wright, 1907

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Broméliafélék (Bromeliaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Elias Tillandz (szül. Tillander, 1640–1693) svéd orvos és botanikus tiszteletére nevezte el Carolus Linnaeus. A névadás hátterében egy anekdota áll, miszerint Tillandz annyira gyűlölte a vízi utazást (tengeribetegség miatt), hogy inkább hosszú szárazföldi kerülőket tett. Linnaeus úgy gondolta – tévesen –, hogy ezek a növények kerülik a vizet, mivel gyökér nélkül, a levegőből élnek, ezért választotta Tillandz nevét.

Típuspéldány

Stuckert s.n., Ochoa, Punilla, Córdoba, Argentína, 1903. november 4.; K (holotípus), GH (fotó)

Első leírása: Bull. Misc. Inform. Kew 1907: 60 (1907)

Az aktuális nemzetségbe helyezte: [Ugyanaz, C. H. Wright (1907)]

Szinonimák

• Tillandsia unca sensu Baker, Jour. Bot. London 25: 234. 1887; non Grisebach, 1874; vö. Hunziker, Trab. Mus. Bot. Cordoba 2: 299. 1960.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növények rövid szárúak, általában határozottak, egyszerűek vagy kevés elágazásúak. Gyökereik rögzítésre alkalmasak; többnyire gyökerekkel rögzülnek a kőzethez vagy ághoz.

Levelek

A levelek sűrűn állók, gyakran másodsorban íveltek, a nagyobb példányok levelei akár 13 cm hosszúak is lehetnek; az alsó levelek lényegesen rövidebbek. Hüvelyeik háromszög alakúak, észrevétlenül olvadnak bele a levélkékbe; vékonyak, legalább az alsó felük csupasz és fényes. A levelek felállóak vagy alulállók, nagyon keskeny háromszög alakúak vagy egyenesek, hirtelen hegyesek, merevek; felül csatornásak, alul tompán szögletesek, 3–6 mm szélesek; a felületet sűrű, cinereszerű pikkelyek (trichómák) borítják.

Pikkelytrichómák

A leveleken sűrű, ezüstös–cinereszerű pikkelytrichómák találhatók, melyek a faj xerikus élőhelyen való túlélését segítik.

Rozetta

Nincs kifejezett, zárt rozetta; a levelek laza tömörülésben, gyakran polystichus elrendezésben nőnek.

Gyökérzet

A faj gyökerekkel ragad a kőzetre vagy aljzatra; gyökérzet a rögzítést szolgálja.

Életmód (epifita, litofita, talajlakó)

Száraz élőhelyeken kőtörő (litofiton) és epifiton; előfordul sziklafalakkal és fakoronákkal rendelkező területeken.

Generatív test

Virágzat

A virágzat mindig egyszerű, szélesen lándzsás vagy tömör; hossza akár 45 mm, szélessége kb. 15 mm; 4–7 virágot visel; a virágzat teljesen csupasz. A virágzat tengelye majdnem egyenes, erősen négyszögletes.

Murvák (virágfellevelek)

A virágfellevelek lándzsásak, hegyesek, akár 25 mm hosszúak; jóval meghaladják a csészeleveleket; gyakran rózsaszínes–vöröses árnyalatúak.

Virág

A virágok ülők.

• Külső lepellevelek: Keskenyen lándzsás–háromszög alakúak, hegyesek, 12–18 mm hosszúak, részben szabadok; hátoldalukban némi héjosság előfordul.
• Belső lepellevelek: Keskenyek, a külső lepellevelek alatt részben felállók; ~30 mm hosszúak; élénk rózsaszínvörösek.
• Porzószálak: Kb. 20 mm hosszúak; rövidebbek, mint a bibe; a szálak megvastagodottak, harántirányban redőzöttek.
• Portokok: Egyenesek, kb. 5 mm hosszúak.
• Bibeszál: [Ismeretlen]
• Bibe: A bibeszál általában hosszabb a porzóknál; a magház szubprizmatikus.

Termés

A termés tok (capsule), hengeres, csőrös, kb. 20 mm hosszú.

• Magja: [Ismeretlen]

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Bolíviatól Északnyugat-Argentínáig (elterjedés: Bolívia; Argentína — északkeleti és északnyugati régiók, megjelenik Córdoba tartományig).

Élőhely: Száraz, kőtörő és epifiton élőhelyek; jellemzően sziklafalakon vagy fákon, 450–1300 m tengerszint feletti magasságban.

• Éghajlati tényezők: Száraz, xerikus mikroklímák; periódikus csapadék és nagy napsugárzás jellemző.
• Növénytársulás, életmód: Gyakran laza csoportokat alkot sziklafelületeken és fákon; társul gyakori más xerikus epifiton broméliákkal és sukulens kövirózsákkal.

Kultúrában tartás

Kültartásra alkalmas faj; a természeti élőhelyének megfelelően szárazságtűrő, jó légcserét, erős fényt és ritkább öntözést preferál; gyökerezés és rögzülés szikla- vagy faredőn történhet.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj sűrű, rövid, merev levelekkel és rövid, erősen négyszögletes virágzati tengellyel jellemezhető; hasonlít bizonyos, dél-amerikai, kis növésű Tillandsia-formákhoz (pl. T. albertiana), de polystichus levélállásban és a levelek merevségében különbözik tőlük.

Egyéb

[Megjegyzések: a faj változékonysága ismert; helyi populációkban eltérések fordulhatnak elő.]

Szerzők és forrás

• Szöveg: Jokhel Csaba
• Kép: Varga Zsolt
• Lektorálta:
• Forrás:
  • www.bromeliad.org.