Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Tillandsia

Innen: MKOE wiki
Tillandsia
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Klád Commelinids
Rend Poales
Család Bromeliaceae
Nemzetség Tillandsia

Tudományos név

  • Tillandsia Carolus Linnaeus, 1753

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Elias Tillandz (szül. Tillander, 1640–1693) svéd orvos és botanikus tiszteletére nevezte el Carolus Linnaeus. A névadás hátterében egy anekdota áll, miszerint Tillandz annyira gyűlölte a vízi utazást (tengeribetegség miatt), hogy inkább hosszú szárazföldi kerülőket tett. Linnaeus úgy gondolta – tévesen –, hogy ezek a növények kerülik a vizet, mivel gyökér nélkül, a levegőből élnek, ezért választotta Tillandz nevét.

Típus

  • Tillandsia utriculata Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Linnaeus leírása alapján (eredetileg Jamaicából); Típuspéldány: LINN (London).
  • Első leírása: Carolus Linnaeus írta le a Species Plantarum első kötetében 1753-ban.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carolus Linnaeus, 1753.
Tillandsia utriculata képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Acanthospora Sprengel
  • Anoplophytum Beer
  • Dendropogon Rafinesque
  • Phytarrhiza Visiani
  • Platystachys Beer
  • Vriesea (részben)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség fajai rendkívül változatos megjelenésűek, többségük epifiton vagy litofiton életmódot folytat. A hajtás lehet megnyúlt vagy redukált. A szár sok fajnál szinte hiányzik, míg másoknál (pl. Tillandsia usneoides) hosszú, fonalas. A levelek tőrózsát alkotnak vagy szétállók, alakjuk a szálastól a széles háromszögig terjedhet. A levelek felületét speciális pikkelyszőrök, úgynevezett trichomák borítják, amelyek a víz és a tápanyagok közvetlen felvételére szolgálnak a levegő páratartalmából. A gyökér funkciója elsősorban a támasztékhoz való rögzítés, a tápanyagfelvételben alig játszik szerepet; sok “levegőlakó” fajnál a kifejlett növényen gyökér egyáltalán nem fejlődik.

Generatív test

Virág

A virágzat egyszerű vagy összetett füzér, gyakran élénk színű (rózsaszín, vörös) fellevelekkel (brakteákkal), amelyek sokáig díszítenek. A virág háromtagú, színe a fehértől a kéken és lilán át a sárgáig változhat.

  • Takarólevelek: A csésze három szabad vagy részben forrt csészelevélből áll. A párta három hosszúkás sziromlevélből tevődik össze, amelyek gyakran csővé állnak össze.
  • Ivarlevelek: A porzószálak gyakran túlnyúlnak a pártán (vagy azon belül maradnak). A termő felső állású, a bibeszál vékony, a bibe három ágú.

Termés

A termés megnyúlt, háromrekeszű toktermés.

  • Magja: A magok aprók, egyik végükön finom, selymes repítőszőrök találhatók, amelyek a széllel való terjedést és a fák kérgén való megtapadást segítik.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Az amerikai kontinens legelterjedtebb bromélia-nemzetsége. Megtalálható az Amerikai Egyesült Államok déli részétől (Virginia, Florida) egész Közép-Amerikán és a Karib-szigeteken át Argentína középső részéig és Chile északi vidékéig.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatók trópusi esőerdőkben, köderdőkben, de extrém száraz sivatagokban (pl. Atacama-sivatag) és magashegyi környezetben is. Legtöbbjük epifiton, de vannak litofiton és ritkábban talajlakó fajaik is. Életmódjuk alapján két fő csoportra oszthatók: “zöld” (párakedvelő) és “szürke” (fényigényes, szárazságtűrő) tillandsiákra.

Kultúrában tartás

“Levegőnövény” néven ismertek, mivel nincs szükségük ültetőközegre. Fára, parafára vagy kőre rögzítve tarthatók. Kulcsfontosságú a jó légmozgás és a rendszeres permetezés vagy áztatás lágy vízzel. A “szürke” fajok sok fényt, a “zöldek” szűrt fényt és több párát igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Tillandsia elkülöníthető a Vriesea nemzetségtől a sziromlevelek alapjánál hiányzó pikkelyfüggelékek és a repítőszőrös magvak alapján. A trichomákkal sűrűn borított levelek egyedülálló megjelenést kölcsönöznek a szárazságtűrő fajoknak.

Szukkulens taxonok

Számos faj tekinthető szukkulensnek, bár vízraktározásuk nemcsak a húsos levelekben, hanem a pikkelyszőrök alatti sejtekben is történik. Az úgynevezett “bulbozus” (hagymás) tövű fajok (pl. Tillandsia bulbosa) alapja vizet és gyakran hangyákat is befogad (mirmekofília).

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszer szerint a Bromeliaceae család Tillandsioideae alcsaládjába tartozik. A nemzetség jelenleg polifiletikusnak tűnik, ezért az elmúlt években több fajt átsoroltak újonnan létrehozott vagy feltámasztott nemzetségekbe (pl. Barfussia, Josemania, Wallisia).

Forrás

A(z) „Tillandsia” kategóriába tartozó lapok

A következő 5 lap található a kategóriában, összesen 5 lapból.