Kategória:Tillandsia

• Tillandsia Carolus Linnaeus, 1753

A nemzetséget Elias Tillandz (szül. Tillander, 1640–1693) svéd orvos és botanikus tiszteletére nevezte el Carolus Linnaeus. A névadás hátterében egy anekdota áll, miszerint Tillandz annyira gyűlölte a vízi utazást (tengeribetegség miatt), hogy inkább hosszú szárazföldi kerülőket tett. Linnaeus úgy gondolta – tévesen –, hogy ezek a növények kerülik a vizet, mivel gyökér nélkül, a levegőből élnek, ezért választotta Tillandz nevét.

• Tillandsia utriculata Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Linnaeus leírása alapján (eredetileg Jamaicából); Típuspéldány: LINN (London).
• Első leírása: Carolus Linnaeus írta le a Species Plantarum első kötetében 1753-ban.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carolus Linnaeus, 1753.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Acanthospora Sprengel
• Anoplophytum Beer
• Dendropogon Rafinesque
• Phytarrhiza Visiani
• Platystachys Beer
• Vriesea (részben)

A nemzetség fajai rendkívül változatos megjelenésűek, többségük epifiton vagy litofiton életmódot folytat. A hajtás lehet megnyúlt vagy redukált. A szár sok fajnál szinte hiányzik, míg másoknál (pl. Tillandsia usneoides) hosszú, fonalas. A levelek tőrózsát alkotnak vagy szétállók, alakjuk a szálastól a széles háromszögig terjedhet. A levelek felületét speciális pikkelyszőrök, úgynevezett trichomák borítják, amelyek a víz és a tápanyagok közvetlen felvételére szolgálnak a levegő páratartalmából. A gyökér funkciója elsősorban a támasztékhoz való rögzítés, a tápanyagfelvételben alig játszik szerepet; sok “levegőlakó” fajnál a kifejlett növényen gyökér egyáltalán nem fejlődik.

A virágzat egyszerű vagy összetett füzér, gyakran élénk színű (rózsaszín, vörös) fellevelekkel (brakteákkal), amelyek sokáig díszítenek. A virág háromtagú, színe a fehértől a kéken és lilán át a sárgáig változhat.

• Takarólevelek: A csésze három szabad vagy részben forrt csészelevélből áll. A párta három hosszúkás sziromlevélből tevődik össze, amelyek gyakran csővé állnak össze.
• Ivarlevelek: A porzószálak gyakran túlnyúlnak a pártán (vagy azon belül maradnak). A termő felső állású, a bibeszál vékony, a bibe három ágú.

A termés megnyúlt, háromrekeszű toktermés.

• Magja: A magok aprók, egyik végükön finom, selymes repítőszőrök találhatók, amelyek a széllel való terjedést és a fák kérgén való megtapadást segítik.

• Földrajzi elterjedés: Az amerikai kontinens legelterjedtebb bromélia-nemzetsége. Megtalálható az Amerikai Egyesült Államok déli részétől (Virginia, Florida) egész Közép-Amerikán és a Karib-szigeteken át Argentína középső részéig és Chile északi vidékéig.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatók trópusi esőerdőkben, köderdőkben, de extrém száraz sivatagokban (pl. Atacama-sivatag) és magashegyi környezetben is. Legtöbbjük epifiton, de vannak litofiton és ritkábban talajlakó fajaik is. Életmódjuk alapján két fő csoportra oszthatók: “zöld” (párakedvelő) és “szürke” (fényigényes, szárazságtűrő) tillandsiákra.

“Levegőnövény” néven ismertek, mivel nincs szükségük ültetőközegre. Fára, parafára vagy kőre rögzítve tarthatók. Kulcsfontosságú a jó légmozgás és a rendszeres permetezés vagy áztatás lágy vízzel. A “szürke” fajok sok fényt, a “zöldek” szűrt fényt és több párát igényelnek.

A Tillandsia elkülöníthető a Vriesea nemzetségtől a sziromlevelek alapjánál hiányzó pikkelyfüggelékek és a repítőszőrös magvak alapján. A trichomákkal sűrűn borított levelek egyedülálló megjelenést kölcsönöznek a szárazságtűrő fajoknak.

Számos faj tekinthető szukkulensnek, bár vízraktározásuk nemcsak a húsos levelekben, hanem a pikkelyszőrök alatti sejtekben is történik. Az úgynevezett “bulbozus” (hagymás) tövű fajok (pl. Tillandsia bulbosa) alapja vizet és gyakran hangyákat is befogad (mirmekofília).

Az APG IV rendszer szerint a Bromeliaceae család Tillandsioideae alcsaládjába tartozik. A nemzetség jelenleg polifiletikusnak tűnik, ezért az elmúlt években több fajt átsoroltak újonnan létrehozott vagy feltámasztott nemzetségekbe (pl. Barfussia, Josemania, Wallisia).

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Tillandsia
• https://en.wikipedia.org/wiki/Tillandsia
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/