„Kategória:Montiaceae” változatai közötti eltérés

Montiaceae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Montiaceae

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. január 1., 23:51-kori változata

Tudományos név

Montiaceae (Rafinesque) Rafinesque, 1820

A név eredete, etimológia

A család neve a típusnemzetség, a Montia nevéből származik. A nevet Carl von Linné adta Giuseppe Monti (1682–1760) olasz botanikus professzor tiszteletére, aki a bolognai botanikus kert igazgatója volt. A Montia név a latin eredetű „mons” (hegy) szóra is utalhatna, de a botanikai nomenklatúra egyértelműen a személynevet jelöli meg forrásként.

Típusnemzetség

Montia Linnaeus; Gyűjtő: Carl von Linné, Európa, 1753, típuspéldány: LINN 126.1 (London);
Első leírása: Rafinesque, C. S. (1820): Annals of Nature, or, Annual synopsis of new genera and species of animals, plants, etc. discovered in North America. Lexington, Kentucky.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rafinesque, 1820

Montia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Hectorellaceae Philipson & Skipworth
Lenzianaceae Gerbaulet

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A család tagjai többnyire egyéves vagy évelő lágyszárú növények, de előfordulnak félcserjék is. Gyakran húsos, szukkulens felépítésűek. A levelek többnyire váltakozó állásúak vagy tőlevélrózsát alkotnak, ritkábban átellenesek (például a Montia nemzetségnél). A levelek épek, gyakran pozsgásak, pálhalevelek általában nincsenek, vagy ha igen, akkor hártyásak. A gyökérrendszer gyakran karógyökér vagy gumószerűen megvastagodott raktározó gyökér.

Generatív test

Virág

A virágzat általában cyme (forgó vagy kunkor). A virágok hímnősek, sugaras szimmetriájúak (actinomorph). Jellemző rájuk a két csészelevélszerű fellevél (involucrum), amelyeket korábban csészének hittek. A párta 2–19 (többnyire 5) sziromszerű lepellevélből áll, amelyek gyakran szabadok vagy alapjuknál összenőttek. A porzók száma megegyezik a szirmok számával és velük szemben állnak, vagy számosak. A magház felső állású, együregű, 2–3 vagy több termőlevélből forrt össze.

Termés

A termés többnyire toktermés (capsula), amely szelepvonalak mentén nyílik, vagy ritkábban körkörösen repedő (pyxidium).

Magja: A magvak gyakran feketék, fényesek, néha elaiosoma-val (hangyacsemege) rendelkeznek a hangyák általi terjesztés elősegítésére.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de a diverzitás központja Észak-Amerika nyugati része (például Amerikai Egyesült Államok, Kanada), de képviselőik megtalálhatók Dél-Amerika (Andok), Európa, Ázsia, Ausztrália, Új-Zéland területein és az Antarktisz körüli szigeteken is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő, a tengerparti homoktól az alpesi tundráig. Sok faj kedveli a szezonálisan nedves, de nyáron kiszáradó területeket. Egyes fajok vízi életmódot folytatnak (példányul a Montia fontana forrásokban él).

Szukkulens taxonok

A család szinte minden tagja mutat kisebb-nagyobb mértékű szukkulenciát. A Cistanthe, Lewisia és Calandrinia nemzetségek fajai kifejezetten pozsgás levelekkel és gyakran húsos raktározó gyökerekkel vagy törzzsel rendelkeznek, amelyek segítik a túlélést a szárazabb időszakokban.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszer alapján a Montiaceae a Caryophyllales rendbe tartozik. Korábban a Portulacaceae (porcsinfélék) családjába sorolták ezeket a nemzetségeket, de a molekuláris filogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a Montiaceae külön kládot alkot, amely közelebbi rokonságban áll a Hectorellaceae családdal (amelyet be is olvasztottak ide) és a kaktuszfélékkel (Cactaceae), mint a szűkebb értelemben vett Portulacaceae-vel.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-= Portulacaceae / Montiaceae (Pozsgás portulákfélék) =
+{{Speciesbox|taxon=Montiaceae}}
+== Tudományos név ==
-A Portulacaceae hagyományos családját a modern rendszertan szétbontotta, és a szárazságtűrő, pozsgás fajok nagy része ma a Montiaceae családba kerül. A csoport főként Észak- és Dél-Amerika félsivatagos és sziklás területein található, de néhány faj Afrikában és Ausztráliában is előfordul. A legismertebb nemzetségek közé tartozik a Talinum, Calandrinia, Lewisia és Claytonia.
+* '''Montiaceae''' (Rafinesque) Rafinesque, 1820
-== Jellemzők ==
+=== A név eredete, etimológia ===
-=== Morfológia ===
+A család neve a típusnemzetség, a ''Montia'' nevéből származik. A nevet '''Carl von Linné''' adta '''Giuseppe Monti''' (1682–1760) olasz botanikus professzor tiszteletére, aki a bolognai botanikus kert igazgatója volt. A ''Montia'' név a latin eredetű „mons” (hegy) szóra is utalhatna, de a botanikai nomenklatúra egyértelműen a személynevet jelöli meg forrásként.
-A Montiaceae pozsgás fajai általában:
-* évelő vagy kétéves növények
-* húsos, vízraktározó levelek, gyakran tőrózsában vagy alacsony csomókban
-* rövid szár, sok esetben föld alatt elágazó rizóma
-* levélformák változatosak: lekerekítettek, hengeresek vagy lapítottak
-A levelek víztartó szövetei lehetővé teszik a hosszabb aszályos időszakok túlélését.
+=== Típusnemzetség ===
-=== Virágok ===
+* ''Montia'' Linnaeus; Gyűjtő: '''Carl von Linné''', Európa, 1753, típuspéldány: LINN 126.1 (London);
-A virágok:
+* '''Első leírása:''' '''Rafinesque, C. S.''' (1820): Annals of Nature, or, Annual synopsis of new genera and species of animals, plants, etc. discovered in North America. Lexington, Kentucky.
-* rendszerint aprók, egyszerű szerkezetűek, de feltűnő színekben is előfordulhatnak
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Rafinesque''', 1820
-* fürtös vagy csoportos virágzatban helyezkednek el
-* beporzásukat főként rovarok végzik, néhány faj önbeporzó
-=== Termés és magok ===
+{{Típusfaj|Montia|limit=5}}
-* Termésük tok vagy apró bogyószerű, gyakran több magot tartalmaz
-* A magvak szél és kisebb állatok segítségével terjednek
-== Elterjedés és élőhelyek ==
+=== Szinonimák ===
-A pozsgás Montiaceae főként:
-* Észak-Amerika félsivatagos területei
-* Dél-Amerika sivatagjai és félsivatagos vidékek
-* sziklás, homokos talajok, hegyvidéki sztyeppék
-A fajok jellemző élőhelyei:
+* '''Hectorellaceae''' Philipson &amp; Skipworth
-* sziklás lejtők
+* '''Lenzianaceae''' Gerbaulet
-* félsivatagos bozótosok
-* száraz, kavicsos talajok
-* alpesi rétek, sziklás hegyoldalak
-== Ökológiai szerep ==
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-* Víztartó leveleik segítik a túlélést hosszú aszályok idején
-* Beporzásuk főként rovarok által történik
-* Talajstabilizáció – sziklás és homokos élőhelyeken segítik a talaj megtartását
-* Szerepük a száraz élőhelyek ökoszisztémájában kiemelkedő
-== Gazdasági jelentőség ==
+=== Vegetatív test ===
-* Dísznövények – Talinum, Lewisia és Calandrinia fajok népszerűek xerofita és sziklakerti gyűjteményekben
-* Hagyományos gyógyászat – egyes fajok helyi gyógynövényként használatosak
-* Talajtakarás – sziklakertekben és száraz területeken alkalmazott fajok
-== Fontosabb nemzetségek ==
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-* Talinum – évelő pozsgás növények, apró virágokkal
-* Calandrinia – dél-amerikai pozsgások, gyakran földalatti rizómával
-* Lewisia – Észak-Amerika alpesi és félsivatagos fajai
-* Claytonia – kis, húsos levelekkel rendelkező évelők
-* Montia – néhány pozsgás, alacsony termetű faj
-== Megjegyzések a rendszertanhoz ==
+A család tagjai többnyire egyéves vagy évelő lágyszárú növények, de előfordulnak félcserjék is. Gyakran húsos, szukkulens felépítésűek. A levelek többnyire váltakozó állásúak vagy tőlevélrózsát alkotnak, ritkábban átellenesek (például a ''Montia'' nemzetségnél). A levelek épek, gyakran pozsgásak, pálhalevelek általában nincsenek, vagy ha igen, akkor hártyásak. A gyökérrendszer gyakran karógyökér vagy gumószerűen megvastagodott raktározó gyökér.
-A pozsgás fajok hagyományosan a Portulacaceae családba tartoztak, de a modern filogenetikai vizsgálatok Montiaceae családba sorolják őket. Ezek a növények kiváló példái a szárazságtűrésre és a szukkulens alkalmazkodásnak.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágzat általában ''cyme'' (forgó vagy kunkor). A virágok hímnősek, sugaras szimmetriájúak (''actinomorph''). Jellemző rájuk a két csészelevélszerű fellevél (''involucrum''), amelyeket korábban csészének hittek. A párta 2–19 (többnyire 5) sziromszerű lepellevélből áll, amelyek gyakran szabadok vagy alapjuknál összenőttek. A porzók száma megegyezik a szirmok számával és velük szemben állnak, vagy számosak. A magház felső állású, együregű, 2–3 vagy több termőlevélből forrt össze.
+==== Termés ====
+A termés többnyire toktermés (''capsula''), amely szelepvonalak mentén nyílik, vagy ritkábban körkörösen repedő (''pyxidium'').
+* '''Magja:''' A magvak gyakran feketék, fényesek, néha ''elaiosoma''-val (hangyacsemege) rendelkeznek a hangyák általi terjesztés elősegítésére.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a diverzitás központja Észak-Amerika nyugati része (például '''Amerikai Egyesült Államok''', '''Kanada'''), de képviselőik megtalálhatók '''Dél-Amerika''' (Andok), '''Európa''', '''Ázsia''', '''Ausztrália''', '''Új-Zéland''' területein és az '''Antarktisz''' körüli szigeteken is.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő, a tengerparti homoktól az alpesi tundráig. Sok faj kedveli a szezonálisan nedves, de nyáron kiszáradó területeket. Egyes fajok vízi életmódot folytatnak (példányul a ''Montia fontana'' forrásokban él).
+== Szukkulens taxonok ==
+A család szinte minden tagja mutat kisebb-nagyobb mértékű szukkulenciát. A ''Cistanthe'', ''Lewisia'' és ''Calandrinia'' nemzetségek fajai kifejezetten pozsgás levelekkel és gyakran húsos raktározó gyökerekkel vagy törzzsel rendelkeznek, amelyek segítik a túlélést a szárazabb időszakokban.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV rendszer alapján a Montiaceae a Caryophyllales rendbe tartozik. Korábban a Portulacaceae (porcsinfélék) családjába sorolták ezeket a nemzetségeket, de a molekuláris filogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a Montiaceae külön kládot alkot, amely közelebbi rokonságban áll a Hectorellaceae családdal (amelyet be is olvasztottak ide) és a kaktuszfélékkel (''Cactaceae''), mint a szűkebb értelemben vett Portulacaceae-vel.
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Montiaceae
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+[[Kategória:Caryophyllales]]