Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Scilloideae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon=Scilloideae}}
{{Taxonbox
== Tudományos név ==
| accepted  = Scilloideae (Burnett) Rog. Schnittler & Zuccolo, 1835
 
}}
* '''''Scilloideae''''' (Burnett) Rog. Schnittler & Zuccolo, 1835
 
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A név az alcsalád típusnemzetségéből, a ''Scilla'' nemzetségnévből származik. A ''Scilla'' szó a görög ''skilla'' (σκίλλα) kifejezésből ered, amely eredetileg a tengerparti hagymát (''Urginea maritima'' vagy ''Drimia maritima'') jelölte. A latin nyelvbe ''scilla'' vagy ''squilla'' formában került át. '''Dioszkoridész''' és az ókori szerzők a hagymás növények egy csoportjára alkalmazták, amelynek irritáló, maró hatású nedve volt.
* A név az alcsalád típusnemzetségéből, a ''Scilla'' nemzetségnévből származik. A ''Scilla'' szó a görög ''skilla'' (σκίλλα) kifejezésből ered, amely eredetileg a tengerparti hagymát (''Urginea maritima'' vagy ''Drimia maritima'') jelölte. A latin nyelvbe ''scilla'' vagy ''squilla'' formában került át. '''Dioszkoridész''' és az ókori szerzők a hagymás növények egy csoportjára alkalmazták, amelynek irritáló, maró hatású nedve volt.


=== Típusnemzetség ===
=== Típusnemzetség ===
55. sor: 53. sor:
== Szukkulens taxonok ==
== Szukkulens taxonok ==


Az alcsaládon belül számos taxon mutat szukkulenciát, elsősorban a levelek és a hagyma húsosodása révén. Különösen a dél-afrikai fajok (pl. ''Ledebouria'', ''Drimia'', ''Ornithogalum'') rendelkeznek kifejezetten pozsgás levelekkel, amelyek a víztárolásra módosultak a száraz szavannai vagy félsivatagi körülményekhez alkalmazkodva.
Az alcsaládon belül számos taxon mutat szukkulenciát, elsősorban a levelek és a hagyma húsosodása révén. Különösen a dél-afrikai fajok (pl. ''[[:Kategória:Ledebouria|Ledebouria]]'', ''[[:Kategória:Drimia|Drimia]]'', ''[[:Kategória:Ornithogalum|Ornithogalum]]'') rendelkeznek kifejezetten pozsgás levelekkel, amelyek a víztárolásra módosultak a száraz szavannai vagy félsivatagi körülményekhez alkalmazkodva.


== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==


Az APG IV osztályozás szerint a ''Scilloideae'' az ''Asparagaceae'' (spárgafélék) családjának egyik alcsaládja. Korábban önálló családként (''Hyacinthaceae'') kezelték. Négy fő nemzetségcsoportra (tribus) osztható:
Az APG IV osztályozás szerint a [[:Kategória:Scilloideae|Scilloideae]] az [[:Kategória:Asparagaceae|Asparagaceae]] (spárgafélék) családjának egyik alcsaládja. Korábban önálló családként ([[:Kategória:Hyacinthaceae|Hyacinthaceae]]) kezelték. Négy fő nemzetségcsoportra (tribus) osztható:
 
# '''Oziroeae''' (Dél-Amerika)
# '''Hyacintheae''' (főleg holarktikus régió)
# '''Ornithogaleae''' (Európa, Afrika, Ázsia)
# '''Urgineeae''' (főleg Afrika és a Mediterráneum)


# [[:Kategória:Oziroeae|Oziroeae]] (Dél-Amerika)
# [[:Kategória:Hyacintheae|Hyacintheae]] (főleg holarktikus régió)
# [[:Kategória:Ornithogaleae|Ornithogaleae]] (Európa, Afrika, Ázsia)
# [[:Kategória:Urgineeae|Urgineeae]] (főleg Afrika és a Mediterráneum)
== Forrás ==
== Forrás ==



A lap jelenlegi, 2026. március 16., 08:39-kori változata

Scilloideae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Asparagales
Család Asparagaceae
Alcsalád Scilloideae

Tudományos név

  • Scilloideae (Burnett) Rog. Schnittler & Zuccolo, 1835
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A név az alcsalád típusnemzetségéből, a Scilla nemzetségnévből származik. A Scilla szó a görög skilla (σκίλλα) kifejezésből ered, amely eredetileg a tengerparti hagymát (Urginea maritima vagy Drimia maritima) jelölte. A latin nyelvbe scilla vagy squilla formában került át. Dioszkoridész és az ókori szerzők a hagymás növények egy csoportjára alkalmazták, amelynek irritáló, maró hatású nedve volt.

Típusnemzetség

  • Scilla Linnaeus; Herbarium Linné (LINN), London;
  • Első leírása: Az alcsaládot először Gilbert Thomas Burnett írta le 1835-ben, mint a Liliaceae család egy részcsoportját.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: A jelenlegi filogenetikai besorolást, amely az Asparagaceae család alá rendeli, az APG III (2009) és APG IV (2016) rendszerek rögzítették.
Scilla képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Hyacinthaceae Batsch ex Borkh.
  • Hyacintheae Dumortier
  • Scillaceae Vest
  • Urginaceae Salisbury
  • Alliaceae részben

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az alcsalád tagjai évelő lágyszárúak, amelyeknél a raktározó szerv szinte minden esetben egy jól fejlett hagyma (bulbus). A gyökerek gyakran húsosak, kontraktilisek.

A levelek tőállók, rozettát alkotnak, általában húsosak, szálasak vagy lándzsásak. A levélerek párhuzamosak. A levelek és a hagyma gyakran tartalmaznak kalcium-oxalát ráfid-kristályokat. A növények víznedvű szövetekkel rendelkeznek, tejnedv nem jellemző.

Generatív test

Virág

A virágzat általában tőkocsányon fejlődő fürt (racemus) vagy sátorozó fürt, ritkán magányos virág. A virágok hímnősek, aktinomorfak vagy enyhén zigomorfak.

A lepellevelek száma 6, két körben helyezkednek el, szabadok vagy összeforrtak (csővé alakulnak, mint a Hyacinthus esetében). A porzók száma 6, a lepelhez rögzülhetnek. A magház felső állású (ovarium superum), három termőlevélből összeforrt, három rekeszű. A nektáriumok a magház válaszfalaiban (szeptális nektáriumok) találhatók.

Termés

A termés lokulicid toktermés (capsula).

  • Magja: A magok feketék (a fitomelán jelenléte miatt) vagy barnák, gömbölydedek vagy szögletesek. Egyes nemzetségeknél elaioszóma (hangyacsemege) jelenhet meg a magterjesztés elősegítésére.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Az alcsalád képviselői megtalálhatóak Európában, Afrikában (különösen a mediterrán és szubtrópusi területeken, mint Dél-Afrika), Ázsiában és egy kisebb csoportjuk Dél-Amerikában (Oziroe nemzetség). A legnagyobb diverzitást a mediterrán térségben és Dél-Afrikában mutatják.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Legtöbbjük efemer életmódot folytat, a száraz időszakot hagymás formában vészelték át. Kedvelik a napsütötte réteket, sziklagyepeket és a mediterrán típusú bozótosokat (macchia).

Szukkulens taxonok

Az alcsaládon belül számos taxon mutat szukkulenciát, elsősorban a levelek és a hagyma húsosodása révén. Különösen a dél-afrikai fajok (pl. Ledebouria, Drimia, Ornithogalum) rendelkeznek kifejezetten pozsgás levelekkel, amelyek a víztárolásra módosultak a száraz szavannai vagy félsivatagi körülményekhez alkalmazkodva.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Scilloideae az Asparagaceae (spárgafélék) családjának egyik alcsaládja. Korábban önálló családként (Hyacinthaceae) kezelték. Négy fő nemzetségcsoportra (tribus) osztható:

  1. Oziroeae (Dél-Amerika)
  2. Hyacintheae (főleg holarktikus régió)
  3. Ornithogaleae (Európa, Afrika, Ázsia)
  4. Urgineeae (főleg Afrika és a Mediterráneum)

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.