„Lobivia cardenasiana” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „xxx” |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Speciesbox|taxon= Lobivia cardenasiana}} | |||
== Tudományos név == | |||
* '''''Lobivia cardenasiana''''' Rausch (1972) | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
* A nemzetségnév, a ''Lobivia'' az előfordulási helyére, Bolíviára utal, annak anagrammája. | |||
* A faji jelzőt, a ''cardenasiana''-t '''Martin Cárdenas''' (1899–1973) bolíviai botanikus tiszteletére kapta, aki kiemelkedő munkát végzett az andoki flóra és a kaktuszfélék kutatásában. | |||
=== Típus === | |||
* ''Lobivia cardenasiana''; Rausch 605, Bolívia, Tarija, O’Connor, Entre Rios közelében, 2500 m tengerszint feletti magasságban; Típuspéldány: Naturhistorisches Museum Wien (W). | |||
* '''Első leírása:''' Walter Rausch írta le először a ''Kakteen und andere Sukkulenten'' folyóiratban 1972-ben. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Walter Rausch, 1972. | |||
{{Típusfaj|Lobivia cardenasiana|limit=5}} | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ==== | |||
A '''szár''' kezdetben egyszerű, később csoportokat alkotó, gömb alakú vagy kissé nyomott gömb formájú, sötétzöld színű. Átmérője elérheti a 10 cm-t. A '''szár''' felületén 13–18 '''bordák''' találhatók, amelyek élesek és kissé spirálisan futnak. | |||
Az '''areolák''' oválisak, szürkésfehér nemezzel borítottak. A '''tövisek''' barnássárgák vagy szürkésbarnák, merevek. A '''peremtövis''' száma 8–12, hosszuk 1–2 cm, kissé íveltek vagy sugárirányban szétállók. A '''középtövis''' száma általában 1–4, hosszuk elérheti a 5 cm-t, felfelé ívelők vagy egyenesek. A növénynek '''levelek''' nincsenek, a fotoszintézist a klorofilltartalmú '''hajtás''' végzi. A '''gyökérzet''' rostos. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A '''virág''' tölcsér alakú, a szár oldalsó részén, az '''areolák'''-ból fejlődik. Színe élénk bíborvörös, magenta vagy ritkábban világosabb rózsaszín. A '''virág''' hossza és átmérője egyaránt 5–7 cm. | |||
* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevél'''-ek keskenyebbek, zöldes-bíborszínűek, a belső '''lepellevél'''-ek szélesebbek, lándzsásak és ragyogó bíbor színűek. | |||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' krémfehérek vagy rózsaszínesek, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' zöldesfehér, a '''bibe''' ágai sárgásak. | |||
==== Termés ==== | |||
A '''termés''' gömbölyded, húsos, éretten sötétzöldes vagy barnásvörös, pikkelyekkel és gyapjas szőrökkel borított. | |||
* '''Magja:''' A magok aprók, matt feketék, kissé szemcsés felületűek. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Bolívia déli részén, '''Tarija''' megyében, főként Entre Rios környékén honos. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Hegyi füves területeken és sziklák között él 2000–2800 m tengerszint feletti magasságban. '''Litofiton''' jellegű élőhelyeken is előfordul. Az éghajlatot száraz telek és csapadékos nyarak jellemzik, az éjszakák hűvösek. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
A ''Lobivia cardenasiana'' kedvelt dísznövény látványos virágai miatt. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztő talajt igényel. Nyáron bőséges öntözést, télen teljesen száraz és hűvös (5–10 °C) körülményeket igényel a virágzáshoz. Fényigényes, a tűző napot is jól bírja, ha fokozatosan szoktatják hozzá. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
Hasonlít a ''Lobivia tarijensis''-re, de termete kisebb, virágai pedig intenzívebb bíbor színűek. A ''Lobivia hertrichiana''-tól a '''tövisek''' elrendezése és a '''szár''' sötétebb színe különbözteti meg. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A taxonómiai besorolása vitatott; sok szerző az ''Echinopsis'' nemzetségbe sorolja (''Echinopsis cardenasiana''), az APG IV rendszer alapján azonban a molekuláris vizsgálatok gyakran támogatják a ''Lobivia'' nemzetség elkülönítését a tágabb értelemben vett ''Echinopsis''-tól. | |||
== Forrás == | |||
* https://www.ipni.org/ | |||
* https://powo.science.kew.org/ | |||
* https://www.llifle.com/ | |||
* https://www.worldfloraonline.org/ | |||
[[Kategória:Lobivia]] | |||
A lap jelenlegi, 2026. január 12., 11:28-kori változata
| Lobivia cardenasiana | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Lobivia |
| Faj | Lobivia cardenasiana |
Tudományos név
- Lobivia cardenasiana Rausch (1972)
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Lobivia az előfordulási helyére, Bolíviára utal, annak anagrammája.
- A faji jelzőt, a cardenasiana-t Martin Cárdenas (1899–1973) bolíviai botanikus tiszteletére kapta, aki kiemelkedő munkát végzett az andoki flóra és a kaktuszfélék kutatásában.
Típus
- Lobivia cardenasiana; Rausch 605, Bolívia, Tarija, O’Connor, Entre Rios közelében, 2500 m tengerszint feletti magasságban; Típuspéldány: Naturhistorisches Museum Wien (W).
- Első leírása: Walter Rausch írta le először a Kakteen und andere Sukkulenten folyóiratban 1972-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Walter Rausch, 1972.
Lobivia cardenasiana képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Lobivia cardenasiana szinonimái
- ≡ Echinopsis cardenasiana, ≡ Echinopsis ancistrophora subsp. cardenasiana
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A szár kezdetben egyszerű, később csoportokat alkotó, gömb alakú vagy kissé nyomott gömb formájú, sötétzöld színű. Átmérője elérheti a 10 cm-t. A szár felületén 13–18 bordák találhatók, amelyek élesek és kissé spirálisan futnak.
Az areolák oválisak, szürkésfehér nemezzel borítottak. A tövisek barnássárgák vagy szürkésbarnák, merevek. A peremtövis száma 8–12, hosszuk 1–2 cm, kissé íveltek vagy sugárirányban szétállók. A középtövis száma általában 1–4, hosszuk elérheti a 5 cm-t, felfelé ívelők vagy egyenesek. A növénynek levelek nincsenek, a fotoszintézist a klorofilltartalmú hajtás végzi. A gyökérzet rostos.
Generatív test
Virág
A virág tölcsér alakú, a szár oldalsó részén, az areolák-ból fejlődik. Színe élénk bíborvörös, magenta vagy ritkábban világosabb rózsaszín. A virág hossza és átmérője egyaránt 5–7 cm.
- Takarólevelek: A külső lepellevél-ek keskenyebbek, zöldes-bíborszínűek, a belső lepellevél-ek szélesebbek, lándzsásak és ragyogó bíbor színűek.
- Ivarlevelek: A porzószálak krémfehérek vagy rózsaszínesek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál zöldesfehér, a bibe ágai sárgásak.
Termés
A termés gömbölyded, húsos, éretten sötétzöldes vagy barnásvörös, pikkelyekkel és gyapjas szőrökkel borított.
- Magja: A magok aprók, matt feketék, kissé szemcsés felületűek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Bolívia déli részén, Tarija megyében, főként Entre Rios környékén honos.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Hegyi füves területeken és sziklák között él 2000–2800 m tengerszint feletti magasságban. Litofiton jellegű élőhelyeken is előfordul. Az éghajlatot száraz telek és csapadékos nyarak jellemzik, az éjszakák hűvösek.
Kultúrában tartás
A Lobivia cardenasiana kedvelt dísznövény látványos virágai miatt. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztő talajt igényel. Nyáron bőséges öntözést, télen teljesen száraz és hűvös (5–10 °C) körülményeket igényel a virágzáshoz. Fényigényes, a tűző napot is jól bírja, ha fokozatosan szoktatják hozzá.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlít a Lobivia tarijensis-re, de termete kisebb, virágai pedig intenzívebb bíbor színűek. A Lobivia hertrichiana-tól a tövisek elrendezése és a szár sötétebb színe különbözteti meg.
Taxonómia és filogenetika
A taxonómiai besorolása vitatott; sok szerző az Echinopsis nemzetségbe sorolja (Echinopsis cardenasiana), az APG IV rendszer alapján azonban a molekuláris vizsgálatok gyakran támogatják a Lobivia nemzetség elkülönítését a tágabb értelemben vett Echinopsis-tól.