Aeonium aureum

Tudományos név

Aeonium aureum (C.Sm. ex Hornem.) T. Mes., 1995

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Varjúhájfélék (Crassulaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév, az Aeonium az ógörög aiōnios szóból származik, ami „korlátlan ideig, örökkévaló” jelentésű. A fajnév, az aureum latin eredetű, jelentése „aranyból készült, arany”, ami a növény virágainak sárga színére utal.

Első leírása

• Sempervivum aureum C.Sm. ex Hornem., Hort. Hafn. 2: 457, 1815. (eredeti leírás)

Az aktuális nemzetségbe helyezte

• T. H. M. Mes, 1995

Szinonimák

• Sempervivum aureum C.Sm. ex Hornem. 1815
• Greenovia aurea (C.Sm. ex Hornem.) Webb & Berthel. 1840
• Greenovia ferrea Webb & Berthel. 1840
• Greenovia polypharmica Webb ex Christ 1888
• Érvényes név és szinonimák az Aeonium aureum taxonnál

---

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Szár

Monokarpikus (egyszer virágzó) évelő növény, amely rövid szárán egyetlen levélrózsát növeszt, bár néha sarjadzó példányok is előfordulnak.

Levelek

A halvány almazöld, húsos levelek sűrű tőlevélrózsát alkotnak. A rózsa átmérője 8-15 cm, de akár 25 cm-re is megnőhet. Nyáron, nyugalmi időszakban a levelek szorosan összecsukódnak, „zöld rózsabimbó” formát hozva létre, amely megvédi a növényt a kiszáradástól.

Generatív test

Virág

A virágzat egy merev, 10-25 cm magas száron fejlődik. A virágok aranysárgák, csillag alakúak, nagyon sok (25-32) szirommal rendelkeznek. A virágzás után a levélrózsa elpusztul, de a tősarjak tovább élnek.

Termés

A termés kemény, fás, benne apró magvakkal.

---

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A Kanári-szigeteken honos, különösen Gran Canaria, Tenerife, La Palma, El Hierro és La Gomera szigetén.

Élőhely: Sziklás hegyoldalakon és függőleges sziklafalakon fordul elő, 400-2000 méteres tengerszint feletti magasságban, gyakran a párás, hűvösebb fenyő- és babérerdők zónájában.

---

Kultúrában tartás

Ez a faj viszonylag könnyen tartható, ha figyelembe vesszük speciális igényeit. A növekedési időszaka ősszel és télen van, a nyári hőségben pedig nyugalmi állapotba vonul.

• Fényigény: Világos, szórt fényt kedvel. A déli, tűző nyári napsugárzástól óvni kell, mert levelei megéghetnek.
• Öntözés: A növekedési időszakban (ősz-tavasz) mérsékelten öntözzük, hagyva, hogy a talaj kiszáradjon a locsolások között. A nyári nyugalmi időszakban az öntözést minimálisra kell csökkenteni, csak annyit adjunk neki, hogy a gyökerek ne száradjanak ki teljesen.
• Talaj: Jó vízáteresztő, laza szerkezetű talajban érzi jól magát, mint például a kaktuszok és pozsgások számára készült keverékek.
• Szaporítás: Vegetatív úton, tősarjak elválasztásával vagy levéldugványozással szaporítható.

---

Szerzők és forrás

• Szöveg:
• Kép: A
• Lektorálta: -
• Forrás: Llifle.com Encyclopedia of Succulents, Wikipedia